Szövetkezeti Élet, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1968-03-22 / 3. szám

IMUZáftJAS» BItSOÜHDD A BORSOD MEGYEI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK LAPJA VI évfolyam, 3. szám. ARA: 1,50 FORINT 1968. március 22. A mi tizenkilencü­nk A mi 1919-ünk, akárcsak 1848—49, az orosz 1905, majd 1917, mint a franciák 1789-e és a Pári­zsi Kommnün, népünk számára örök történelmi mementó, ta­­nulságadó erőforrás. Hívei és ellenségei évről évre emlékez­tek rá, az előbbiek dermedt lélekkel, majd fel-felvillanó, erősödő és hanyatló bizako­dással, az újrakezdés, a foly­tatá­, elszántságával, meggyő­ződéssel, hogy új győzelem követi; az utóbbiak gyűlölet­tel, bosszút lihegve, újra és újra ismételve, hogy nem lesz még egyszer, nem lesz soha többé. Megkettőzött fegyveres elővigyázatossággal készültek minden évben március 21-re, a forradalom utóvéd­jére és előőrseire mért kíméletlen csapásokkal. Így volt negyed­századig, míg olyan fordula­tot vett a történelem, hogy a nép újra birtokba vette az or­szágot. f is ünnepelt — immár szabadon — a harmincadik, a negyvenedik évfordulón. Most pedig készülünk már a­­ Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának ötvenedik évfor­dulójára. Negyvenkilenc­­vel ezelőtt először lépett győztesként a történelem színpadára a ma­gyar munkásosztály. Diadalát sok évtizedes küzdelem ala­pozta meg. E küzdelem form­­­ontra jutott, amikor a Habs­burg császár parancsára in­dított háború a nyomornak is a legmélyére taszította az or­szág szegényeit, amikor a se­bek már oldhstatkmul égtek, s a nép megelégelte a szen­vedést. Minden nép és mindezt §ra a lázadást, a felkelést érlelte, az elnyomó imperialista csá­szári hatalom és a belső ellen­ség, a tőkés-földesúri kizsák­mányolók rendszere ellen. En­nek látható megtestesítője Ma­gyarországon Tisza István kor­mánya volt. Annak üzent ha­dat a proletariátus, a vele mindinkább összeforró szövet­ségben a polgári demokrati­kus átalakulást akaró tábor. Meg kellett valósítani mind­azt, amit a korábbi évtizedek­ben nem sikerült. A demok­ratikus nép­jogokért, a pa­rasztság jobbágysorsának meg­szüntetéséért, a nemzeti füg­getlenségért, s mindenek­előtt legsürgősebben a békéért folytak a meg-megújuló ütkö­zetek. Minden nap és minden óra évforduló immár: a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom magyar követői, az internacio­nalisták, ezrével küzdöttek orosz testvéreik oldalán szerte Szibériában. Lenin magyar tanítványai a forradalom el­méletét tanulmányozták s azon nyomban kipróbálták világváltoztató erejét: fegy­verrel rohamozták a bariká­dokat. Itthon Károlyi Mihály hívei, a polgári demokrácia eszméinek hívei, és a munká­sok szervezetei, a fiatal geril­­leisták, az antimilitarista cso­­portok fokozták erőfeszítései­­k­et, hogy országmentő tervei­­k­en keresztül vigyék. A fertet­é­nelmi helyzet, a háborús fej­lemények, a háborút vesztő országra nehezedő diplomáciai és katonai nyomás gyorsítot­ták az eseményeket, melyek 1918-ban, az őszirózsás forra­dalom győzelmében érték el csúcspontjukat.­egalakult a Kommunis­ták Magyarországi Pártja, szervezett egy­ségbe tömörültek a proletariá­tus forradalmi erői, a sze­gényparasztság és az értelmi­ség baloldali csoportjai. Ezek az errők segítették győzelem­re a proletariátust, bennük talált támaszt a március hu­szonegyedikét követő száz­harminchárom napon át a Tanácsköztársaság. Az új rend négy és fél hó­napja pillanatnál is kevesebb a történelemben. Fennállásá­nak szinte csak napjai teltek el viszonylagos, ingatag béke körülményei között. De e rö­vid napok is a messzenéző tervek, a merész vállalkozá­sok, a nagyszerű kísérletek napjai voltak. A sikerek­, az eredmények, s a tévedések is figyelmet érdemlők, tiszteletet parancsolnak. Alig néhány nappal a győzelem után, 1919. április 4-én Kun Béla Marx­­idézettel kezdte el egyik cik­két:­­„A proletárforradalmak állandóan kritizálják önmagu­kat — írta —, folyton meg­szakítják menetüket, vissza­térnek a látszólag elvégzettre, hogy újra kezdjék... Nekünk is kritizálnunk kell a magunk forradalmában mindama cse­lekvéseket, amelyeket rombo­ló és teremtő munkánk köz­ben végzünk, kritizálnunk annyi őszinteséggel, és annyi éllel, mint amennyi szüksé­ges ahhoz, hogy visszatérjünk olyan tényekhez, amelyeket látszólag befejeztünk.’’ Máig is változatlanul érvé­nyes és tanulságos ez a győ­zelem napjaiban idézett ön­kritikus intelem, minden or­szág és minden nép, minden forradalmi és minden haladó mozgalom számára. A magyar proletárseregek honvédő háborúja — lelkesítő hadisikerei, a tragikus veresé­ge, melynek előidézője a kül­ső ellenség és a hatalmától megfosztott régi uralkodó osz­­­tály ötödik hadoszlopa volt — nem tudott győzedelmeskedni a nemzetközi imperializmus sokszoros túlereje fölött. De a Magyar Tanácsköztársaság je­lentősége és érdeme mind az oroszországi szovjethatalom fennmaradása és végső győ­zelme, mind a nemzetközi munkásmozgalom további fej­lődése szempontjából elévül­hetetlen, épünk most, a negy­venkilencedik évfor­dulón is megbecsülés­sel köszönti a magyar prole­tárforradalom egykori harco­sait, tisztelettel és hálával adózik a nagy forradalmi nemzedék emlékének, amely csaknem öt évtizeddel ezelőtt történelmünk fényes lapjait irta« N j A tartalomból: VAN-E JÖVŐJE ABAÚJSZANTÓN * SZÖVETKEZETNEK? A VÁSÁRLÓK VÉDELMÉBEN MEGKEZDŐDIK AZ IDEGENFORGALOM TELEPÍTSÜNK, PÓTOLJUNK! AZ ARLÓI TÓ JÖVŐJÉRŐL** ... « racsi ritkaságok ÜVEGHÁZ HELYETT FÓLIASÁTOR * $1** * * Szőlőoltvány-készítés A tokaj-hegyaljai refconst- Hegyközségeink és szakszövet- többek között a tanyai h­egy­­st­­rukció további eredményes kereteink az idén ismét foko- község 168 ezer, a mádiak 120 f­ő folytatása el sem képzelhető zott mértékben bekapcsolód- ezer, a tokajiak 100 ezer olt­ó szőlőoltvány-tem­elés nélkül, nak az oltványkészítésbe, így ványt készítenek az idén. (Fotó: Sz. Gy.) ********************************************************************* Magas jutalom a feljött baromfitenyésztőknek­ ­ Az elmúlt napokban me­gyénk valamennyi járásában értékelték már a nőtanáccsal közösen indított baromfite­­nyésztési, illetve értékesítési versenyt. A járások első he­lyezettjei az idén 1200 forint értékű jutalomban részesültek. A második díj 900, a harma­dik­ pedig 600 forint értékű vásárlási utalvány volt. A me­­zőcsáti járásban az idén Szabó Károlyné mezőcsáti házias­­­szony szerezte meg az első­séget. Az encsi járásban Dmo­­veczki Istvánné csobádi, az edelényi járásban Papp Já­nosné hídvégardói, a sátoralja­újhelyi járásban Vaskó Gyu­­láné tiszakarádi, a mezőkö­vesdi járásban Gólya Vincéné négyesi baromfitenyésztő sze­rezte meg 1967-ben az első­séget. 1968-ra is meghirdették már a baromfitenyésztési és érté­kesítési versenyt. A legjobbak jutalmai az idén jelentősen növekednek. A járási első he­lyezettek 1500, a második he­lyezettek 1200, a harmadik he­lyen végző baromfitenyésztők pedig 900 forint értékű juta­lomban részesülnek. Ügyes üzletasszony kis cserépben, mint üde ta­vaszi színfolt, metélőhagyma, azaz snidling zöldért az egyik miskolci zöldség-gyümölcs- bolt polcán. — Kérnék egy cseréppel. ■— Volt eladó metélőhagy­mánk is, ez csak amolyan dísz — válaszolja sajnálkozva a boltvezetőnő. •— Ha nem eladó, miért csi­nálnak gusztust rá a vevőnek? •— Tökéletesen igaza van — mosolyodik el a vezetőnő. — Dekoráció ide, dekoráció oda, ha a kedves vevő megkívánta, akkor eladjuk. És már mondja is az árát, csomagolja is selyempapírba a cserepet. Sok esetben elkelne ez a rugalmasság másutt is. Hetvennégy millió forint a takarékszövetkezetekben Megyénk takarékszövetkeze­­teiben az év első két hónap­jában jelentősen megemelke­dett a tagság takarékbetétjei­nek összege. 1967-ben az év elejétől számított összes betét­növekedés alig haladta meg a 6 millió forintot, 1968 január­jában és februárjában pedig már nyolcmillióval gyarapo­dott a betétállomány. Hét­millió forintot kamatozó betét­könyvekre, kereken egymilliót pedig gépkocsi-nyereménybe­­tétkönyvre helyezett el a la­kosság. Ez a nagyarányú betétnö­vekedés egyrészt a jól sikerült zárszámadások egyik bizonyí­téka, ugyanakkor­ ezen mér­hető le a falusi bankok iránt mindinkább növekedő biza­lom is. A február végi adatok sze­rint az elmúlt év végi 66 mil­lióról 74 millió forintra nőtt a takarékszövetkezetekben a betétállomány. Érdekes, hogy mintegy négymillió forint eb­ből a gépkocsi-nyereménybe­­tétkönyv. A legtöbb betéttel, kereken 11 millió forinttal a Mezőkeresztesi Takarékszövet­kezet tagsága rendelkezik. Az év első két hónapjában itt 2,7 millió forint volt a betétállo­mány növekedése. A második helyen a tokajiak állnak, ahol 7,7 millió forint a betétállo­mány. A Gönci Takarékszö­vetkezet betétállománya 6,4 millió, a­ tarcalié 5,8 millió, a tolcsvaié 5,5 millió, a bogácsié 5,4 millió, a ricseié pedig kö­zel 5 millió forint. Eredményes esztendő a borsodi hegyközségekben és szakszövetkezetekben Eredményesen zárták az el­múlt esztendőt megyénk hegy­községei és szakszövetkezetei. Míg 1966-ban összesen csak 767 ezer forint nyereséget ér­tek el, 1967-ben a tervezett 2,7 millió forintos nyereséget is 3 millió 780 ezer forintra sikerült túlszárnyalniuk. Ez az előző évhez viszonyítva 487 százalékos növekedést jelent. A tartalékalapra is 772 ezer forint jutott a jó gazdálkodás eredményeként, a tagok pedig 763 ezer forintos részesedést kaptak. A közös vagyon növe­kedése csaknem tízmillió fo­rint volt egy év alatt. 1966 végén 55,4, 1967 végén pedig 65,2 millió forint volt a hegy­községek és a szakszövetke­zetek közös vagyona megyénk­ben. Beruházásokra 12,1 millió irodást illett, igen szép ezer­forintot fordítottak az elmúlt esztendőben, ami ugyancsak igen jelentős összeg. Az egy katasztrális holdra jutó közöl­ményt ért el­­ az olaszliszkai Hárslevelű Hegyközség, ahol a nyereség meghaladta az egy­millió forintot. Nagyon jól si­vagyon értéke egy év alatt 13 ezer forintról több mint 15 ezer forintra növekedett. Gya­rapodott a hegyközségek kö­zös állatállománya is. A ju­hok száma 1069-ről 1173-ra növekedett. A bodrogkeresztú­­riak növendékmarha hizlalás­hoz is hozzákezdtek. A hordó­park egy év alatt 2000 literrel növekedett. A feldolgozók ré­szére 1967-ben nyolc nagy tel­jesítményű prést vásároltak. Többek között hét lánctalpas kistraktort és 11 speciális nö­vényvédő gépet is vásároltak. Ami a nyereséges gazdát­került az olaszliszkaiak év­záró közgyűlése, amelyen részt vett Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke is. Az olaszliszkaiak az elmúlt esztendőben 3,9 millió forintot fordítottak beruházá­sokra. A tagoknak részesedés címén 200 ezer forintot tud­tak kifizetni. Kiváló a bodrogkeresztúriak elmúlt évi eredménye, ahol 733 ezer forint volt a nyere­ség. Mádon a nyereség összege 405, Erdőbényén 404, Tolcsván 372, Bodrogszegiben pedig 360 ezer forint.

Next