Borsodi Szövetkezeti Élet, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

WOT. OKTOBER BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET Megyénkben ekéként A Hegyi le­jesítette ötéves tervé­ t — Jól sikerült a kirándu­lásunk. — Nagyon örülök­­ annak, hogy láttam azokat a nagy­szerű gépeket. — Gombnyomásra emel­kedett, süllyedt, láttad ho­gyan terített? — Klassz szabászasztal. Bár nekünk lenne ilyen. — A szalag egész zajtala­nul dolgozik. Érdekes a ra­gasztásos eljárás, talán jobb, szebb a munka, mint varrás­nál. — Csinálják hagyományo­san is. Láttátok, hogy mi­lyen ügyesen, jól dolgoznak a nők a szalagokban? ! A gyorsan pergő vissza­emlékezés, értékelés a ha­tárvárosból Miskolc felé in­duló vonat egyik fülkéjében hangzott el. A szavakból ,,ki­hámoztam”, hogy a vidám asszonycsoport az egyik mis­kolci szövetkezetből utazott tapasztalatcserére Sátoralja­újhelybe. Lelkesedésük ért­hető. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet olyan fejlődést ért el, amelyre valaha egyet­len tag, vezető se mert gon­dolni. Jövőre lesz a harmincadik éve annak, hogy 17 kisiparos és szabósegéd — jóformán a semmivel kezdve — a szö­vetkezet útjára lépett. Azóta a jogi létszám több mint a százszorosára növekedett, ki tudja hányszorosára a ter­melés. Gyakran mondják: — Szövetkezetünkre az jellemző, hogy öt évenként megduplázzuk a termelést.­­ Van egy másik tendencia is: a közösség mindig az el­sők között kapcsolódik a kongresszusi­­ versenyekbe. Ennek eredménye, hogy a párt X. kongresszusának tisz­teletére tíz hónappal előbb fejezte be a IV. ötéves ter­vét. Mit eredményezett a XI. kongresszus tiszteletére szer­vezett vetélkedő? Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy az év első felében a szövet­kezet nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette az öt évre szóló belkereskedelmi tervet. Lantos Miklós elnök tájékoztat a nagy esemény­ről: — Szeptember 20-án telje­sítettük az ötéves árbevételi és tőkés exporttervünket. Az előző öt évben elért 6 mil­lióval szemben 1975 óta 15 millió dollár értékű munkát végeztünk, termeltünk a tő­kés cégek megbízásából és az év végéig még kétmillió dollár bevétellel számoltunk. Öt év alatt a nyereséget a háromszorosára, a dolgozók jövedelmét 50 százalékkal növeltük. A nagy eredmény sok for­rásból ered. A Hegyalja — amely 1962-ben kezdett ex­portálni — évről évre erősíti kapcsolatait a külföldi meg­rendelőkkel. A legtöbb árut a neves holland és az NSZK cégek megbízásából készítik. Szállítanak Belgiumba, Ang­liába, Franciaországba, Dá­niába és még egy sor terü­letre. Igen érdekesen a szö­vetkezet most­ akkor érte el történetében a legnagyobb eredményt, amikor a világ­piacon a depresszió uralko­dik. A tőkés cégek jobban megfizetik a munkát, mint korábban. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a szövetke­zet határidőben, jó minőségű árut szállít, a legkényesebb igénynek is eleget tud tenni. Világhírnevét az is fémjelzi, hogy tagja az IVS-nek (ez a kiváló áruk nemzetközi fóruma szerepét tölti be). A szervezet évenként ellen­őrzi a Hegyalja munkájá­nak minőségét, szaktaná­csokkal, információkkal segí­ti fejlődését. Az eredményben része van annak, hogy átszervezték, tovább korszerűsítették a termelési folyamatokat. Eb­ben az első „fecske” az Oláh Mihály vezetésével dolgozó Jókai szocialista brigád volt. A fiatalokból álló úttörőket „követte a többi szalag”, s így az átszervezést a sátor­aljaújhelyi központi üzemben már be is fejezték. Ennek eredményeként a termelé­kenység 24—25 százalékkal növekedett. A szövetkezet vezetői ki­tűnő érzékkel, jó előre szá­molnak a jövőbeni várható változásokkal, így e közép­távú tervidőszakban az ex­porttermelés növelése érde­kében 72 millió forint értékű beruházásra vállalkoztak. Az építés lassan befejeződik, a gépek, berendezések nagy ré­sze már az üzemben van, s ideiglenes helyen termelnek is velük. Ez kitűnő alapot jelent a VI. ötéves tervidő­szakban a feladatok elvégzé­séhez, s azért is előnyös, mi­vel az új gazdasági szabá­lyozók a külkereskedelmi ér­tékesítés fokozására ösztö­nöznek. A sikerek nagy erőforrása, hogy a szövetkezet dolgozói tavaly elsők között kapcso­lódtak a kongresszusi ver­senybe, s töretlenül folytat­ják azt Ebben a szocialista brigádok járnak az élen. Négy év alatt tízzel nőtt e közösségek száma, s így ma már a központi üzemben és a vidéki egységekben 29 bri­gád 832 taggal vetélkedik az elsőségért. Ezek között van hat — az Oláh Mihály, a Soltész János, a Jászter Gyu­­la, a Szebényi Miklós, a Ha­tályúk István,­­a Végvári Já­nos vezetésével dolgozó sza­lag — brigád, amely fej-fe­j mellett küzd az elsőségért. A szövetkezetben — a mindennapi munka mellett — a jövő formálásán dolgoz­nak. Az új középtávú terv­időszakra vonatkozóan több variációt készítettek, s ebből azt választják, amely a leg­jobban szolgálja a népgaz­dasági, a szövetkezeti, s az egyéni érdeket. Tovább fino­mítják a vezetési módszert, annak érdekében, hogy még rugalmasabban tudjanak al­kalmazkodni a piac oly­kor gyorsan változó igényei­hez. Evésett igénybe veszik az OKISZ szervezési és szá­mítástechnikai osztályának segítségét, tapasztalatait is. A HUNGAROTEX Külke­reskedelmi Vállalattal az együttműködés új­ formáját szeretnék megvalósítani. Eszerint a külkereskedelmi vállalat és a szövetkezet egyenragú kapcsolat alapján egyaránt érdekelt anyagilag és erkölcsileg mind a terme­lésben, mind az értékesítés­ben. Belső vonatkozásban: saját erőből korszerűsítik a vidéki egységeket. A rekonstrukciók segítségével a korszerű álla­mi vállalatokhoz hasonló kö­rülmények között elégíthe­tik ki a megrendelők egyre kényesebb igényeit is. Csorba Barnabás számát tekintve hazánknál 24—25-ször na­gyobb... A főváros, Moszkva lakóinak szá­ma pedig jelenleg Magyarország egész la­kosságának több mint háromnegyede. A moszkvai Lenin Könyvtárban 26 millió kö­tet, minden, a Szovjetunióban kiadott tudo­mányos dolgozat és disszertáció megtalál­ható. A moszkvai metróvonalak hossza több mint 150 kilométer és több mint 100 állo­mása van. Az Osztankinói tévétorony — amelyet a világ új csodái között emleget­nek — 537 méter magas és jelenleg négy csatornán sugározza a moszkvai tévé fekete­­fehér és színes műsorait. Moszkva arculata ^­tandó^’zvá ̋". Moszkva, a belváros, a Kreml és a Moszkva folyó környéke látszólag ma is ugyanolyan, mint tegnap volt és mégsem ugyanaz. A Vö­rös teret, a Lenin-mauzóleum környékét pár évvel ezelőtt teljesen felújították. Menj végig — mondjuk — a Kalinyin sugárúton, vagy bármelyiken, sétálj el a Szmolenszka­ja térre, vagy bárhová: itt is, ott is új, modern 20 vagy több emeletes házsorok, új szállo­dák, beépített, a régi városképbe harmo­nikusan illeszkedő egyedi magas házak és — ami különösen szembetűnő — minden kényelemmel, művelődési, szociális intézmé­nyekkel és szolgáltató hálózattal is ellátott új városrészek fogadnak. Troparjovo, Belja­­jevo, Bogorockoje, Csernatovo, Konykovo, Derevlevo, Zjurino, Pecsatniki és Matva­­jevka új lakótelepein mintegy 300 ezer új, korszerű lakóházra csodálkozhat rá, aki az utóbbi években nem járt Moszkvában. Ezek mindegyike a 60-as és a 70-es években épült — tájékoztatott kísérőm. Azt is el­mondta, hogy a IX. ötéves terv időszakában — melynek 1975 volt a befejező éve — évenként 120 ezer új lakást adtak át Moszk­vában, a jelenlegi X. ötéves terv időszaká­ban pedig évenként átlag 130—150 ezer új­­ lakás épült a Szovjetunió fővárosában. S ha látod a belváros nagy­­ rekonstrukciós épít­kezéseit is, akkor talán még többre is be­csülöd Moszkva új épületeit és nevezetessé­geit. Persze, akárhányszor is jársz Moszkvában, egészen bizonyos, hogy a Kreml környékére, a Vörös térre, a Lenin-mauzóleumhoz min­dig visszatérsz. És itt, a történelmi relikviák hatására mindig felidézed magadban a leg­újabb kori történelem sorsdöntő eseményeit, melyeknek a Kreml, a Vörös tér szereplője és tanúja volt. Igen, a Vörös téren, a Kremlben lehetet­len nem gondolni rá, hogy fél évszázada itt élt és alkotott az emberiség mindmáig leg­nagyobb lángelméje, Lenin; hogy három és fél évtizeddel ezelőtt itt hevertek Lenin és a hős város fiainak lábai előtt a saját bar­langjában megfojtott fasiszta f­enevad hadi­lobogói; hogy itt láttuk viszont — ünne­pelve — a kozmosz hőseit, Jurij Gagarint, Valentyina Tyereskovát és sok-sok hős tár­sukat­­ . Mint ahogy Moszkva utcáit és tereit járva itt is, ott is eszedbe jut — emlékeztetnek rá a szobrok és a művelődési intézmények ne­vei is —, hogy itt élt és dolgozott Puskin, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov, Csajkov­szkij és Saljapin is — gyarapítva az orosz nép és az egész emberiség kultúráját. Arra, hogy ezt a kultúrát történ­­elmi örökséget egy fél emberöltővel ezelőtt halálos veszedelem fenyegette, a Moszkva bejáratánál. Seremetyevó és Himki városka közelében álló Tankcsapda-emlékmű hívja fel Moszkva vendégeinek figyelmét. Jelez­vén, hogy 1941 telén itt állt helyt önmagáért — és nem is csak önmagáért — a hős város lakossága... Amit pedig Moszkva népe azóta alkotott — azt mindenkinek érdemes megtekinteni. Csépányi Lajos 5 Megtartani a megrendelőt... Négy évvel ezelőtt, amikor a Leninvárosi Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet néven egyesült a mezőcsáti és az ónodi szövetkezet, s átvették a szerencsi vasipariak lenin­­városi telepét, s vele együtt a gépkocsijaví­tást — egy ko­csijára valamicskét’ is adó autós semmi kincsért sem állt volna be az udvarba mo­satni. Ha esett, akkor bokáig süllyedt a sárba, ha meg szá­raz volt az idő, a felszálló por semmivé tette a kocsi tisztaságát. Jó ideje már nyugodtan beállhatnak a kocsik. Az asz­faltozott udvar az első lépés volt, hogy valamelyest is el­fogadhatóvá , tegyék a mun­kakörülményeket. S azóta már jó néhány lépést tettek előre. Hogy mást ne említ­sünk, másfél év alatt a nyár derekára elkészült három­millió forintért a műhelycsar­nok. Megkésve bár, de szere­lik a központi fűtést, amire a szociális létesítmények is nagyon „várnak”. Az eddigi háromállásos, tenyérnyi hely­re zsúfolt zuhanyozó helyett két öltöző, mosdó, zuhanyo­zó szociális komplexum is épül. Az egyik a lakatosoké lesz, a másik az építőké. Igaz az öltöző berendezésére még nem futotta (a szekré­nyek azért már ott vannak a melegpadlós helyiségben) s a lakatosok részlege a hasz­nálhatóbb, de a munka teljes befejezése már igazán csak hetek kérdése. Ezt már ki le­het várni... . Rohály István, a szövetke­zet műszaki vezetője úgy mondta: ...„lehet, hogy ez más helyeken nem nagy do­log, de a szövetkezet életé­ben sorskérdés volt­­ Indokolta is. Jó szakembe­rekre szükségük van. A jó szakemberek pedig feltétele­ket is szabnak.­­ Nemcsak anyagiakban­­ nem lehet pa­nasz, hiszen amíg 1977-ben csak 29 407 forint volt az évi átlagkereset, addig 1979-ben már elérték a 38 974 forintot. S idén a 40 000 a cél), hanem munkakörülményekben is. A lakatosműhely pedig a stabi­litást jelenti számukra. A biztonságot. A Leninvárosi Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet nem tartozik a nagyok közé. Éves termelésük értéke 31 millió forint körül van. Apró mun­kákból, kis pénzekből jön ez össze, hiszen legnagyobb vál­lalásuk sem igen hoz a szö­vetkezet konyhájára többet, mint egymillió forintot. Fel­szereltségük, felkészültségük végett is a felújításokra spe­cializálódtak. Néhány hete készültek el például a lenin­városi Derkovits Gyula Mű­velődési Központ homlokzati tatarozásával. Szép­ munkát végeztek. Dolgoznak Sajóbá­­bonyban és Miskolcon (né­hány MIK-lakás felújítását bízták rájuk) meg a leninvá­rosi régi erőműben. Akikkel egyszer már kapcsolatba ke­rültek, azok többnyire később is megkeresik őket. Megbíz­hatóságra törekszenek. És hát ilyen hagyományos építő­ipari munkák után nagyobb cégek nemigen kapkodnak. A szövetkezet pedig még csak a gépesítés elején tart. A két szövetkezet egyesü­lésével létrejött kollektívá­nak először életképességét kell bizonyítania. S hogy ez sikerült, az is bizonyítja, hogy az utóbbi időben már nem­csak véletlenül toppan be hozzájuk jelentkező. A TVK nagy építkezéseinek befeje­zése után a városban maradt szakemberek, akik ide tele­pedtek le, már tudatosan ke­restek náluk munkát... „Vé­tek lett volna elengedni őket...” A 31 milliós terv 80 száza­lékát a közületi megrendelé­sek „hozzák”. A lakossági szolgáltatás — pedig „zöld utat” biztosítanak neki — csak a bevételek 20 százalé­kát teszi ki. Idén például mindössze egyetlen magán­ház teljes felújítására kaptak megbízást. Az üvegeseket, a lakatosokat foglalkoztatják leginkább, festést-mázolást, tapétázást jobbára maguk végzik a lakók A lakossági megrendelések gyors teljesí­tésére törekednek. A meg­rendelő csak akkor tér vis­­­sza, ha elégedett. . A meg­rendelőt — akár visszatérő, akár új — meg kell tartani! Ez vezérlőelv a szövetkezet­nél, így azután a kapacitásu­kat is lekötik. A teljesítőképesség eszten­dőről esztendőre növekedett. A termelői létszám már majd­nem eléri a kétszázat, s noha elsősorban az építőipari szol­gáltatásra összpontosítanak a gépkocsiszerelő-gárda létszá­ma megduplázódott. Mind­ezek alapján a szövetkezet vezetői bíznak benne, hogy a közgyűlésen jó eredmények­ről adhatnak számot a tag­ságnak. Apropó, közgyűlés. Most már azt is tudják hol meg­tartani A szociális létesítmé­nyek mellett elkészült egy tanácsterem is, mely sokféle célt szolgál. A szövetkezet KISZ-fiataljai például már remek összejövetelt tartottak benne, s a tanácsteremben jól megfér a pingpongasztal és az asztali foci is ... Csutorás Annamária­ Fotó: Szabados György A leninvárosi építők munkáját dicséri a művelődési központ felújított homlokzata is. Az új lakatosműhely stabilitást jelent... Az ifjúsági munka tapasztalatból Megyénk 34 ipari szövet­kezete közül 33-ban 411 KISZ- szervezet működik. Munká­juk jelentősége igen nagy, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az ipari szö­vetkezetek dolgozóinak 41,5 százaléka fiatal, s mégin­­kább, ha szem előtt tartjuk, hogy a KISZ-szervezetek po­litikai kötelessége és tör­vénybe foglalt joga, hogy képviselje és védje a fiata­lok valamennyi rétegének és korosztályának közös és sa­játos érdekeit A KISZÖV ifjúsági bizott­sága nemrég megvizsgálta hogy az ipari szövetkezetek­ben dolgozó KISZ-szerveze­­tek miként élnek jogaikkal s a fiatalok miként teljesí­tik kötelességeiket. Egyebek közt megállapította, hogy az OKISZ elnökségének 1979. évi ajánlása és a Borsod megyei KISZÖV javaslata alapján a KISZ jogai beke­rültek a szövetkezetek szer­vezeti és működési szabály­zataiba. A szövetkezeti ifjú­ság közéleti tevékenységének egyik legfőbb területe a KISZ-szervezetekben vál­lalt és végzett munka Megállapította továbbá hogy az ifjúsági szervezetek mű­ködéséhez a szövetkezetek­ben biztosítják a politikai és anyagi feltételeket, a KISZ- szervezetek vezetőit meghív­ják a törvényben meghatá­rozott fórumokra, vezetőségi ülésekre. A szövetkezetekben jelentősen fejlődött az ifjú­sági szövetség politikai kez­deményező, szervező, ellen­őrző és érdekvédelmi tevé­kenysége. A szövetkezeti KISZ-szervezetek és­­ fiatalok kötelességeik teljesítése mel­lett általában gyakorolják egyetértési és véleményezési jogaikat. Jól érvényesül ez a gyakorlatban az ifjúsági pénzeszközök felhasználásá­nál, a létesítmények működ­tetésénél, a lakásépítési alap odaítélésénél azonban ugyan­ez kevésbé tapasztalható a bérbesorolásoknál, béreme­lésnél, a gazdasági éves ter­vek kidolgozásánál ,a veze­tők minősítésénél és az ifjú­ságpolitikai tevékenység megítélésében A jogok gya­korlása több helyen csak formális, főként a KISZ­-szer­vezetek gyengesége miatt, de közrejátszik ebben a jogok és kötelességek nem megfe­lelő ismerete is. A fiatalok érdekeinek ha­tékonyabb érvényesülése ál­talában megmutatkozik a gazdasági vezetés a társadal­mi szervezetek és a KISZ összehangoltabb munkáiban, néhol azonban az előbbre le­vés fontos feltétele a KISZ- szervezetek jogainak alapo­sabb ismerete, s itt-ott az if­júság iránti nagyobb bizalom és megfelelő türelem is. Hubert József !

Next