Borsodi Vegyész, 1966. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-15 / 50. szám
966. DECEMBER 15. (Részlet Kovács Gáspár Apám emlékére című festményéből.) Megalakult a szederkényi tartalékos tiszti tagozat A múlt héten megalakult Tiszaszederkényben a tartalékos tiszti tagozat, melynek a vezetőségét is megválasztották. Az alakuló ülésen részt vettek az MHL megyei, járási és városi vezetőségének képviselői, valamint a járási kiegészítő parancsnokság és a megyei tartalékos tiszti tagozat vezetője. BORSOT« VEGYÉSZ Szakszervezet! újjáválasztások előtt Beszélgetés Veres Lajos elvtárssal, a VOSZ megyei bizottságának titkárával A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége novemberi ülésén határozatot fogadott el, amely kimondja: a magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében, 1967-ben újjá kell választani a szakszervezeti vezető szerveket, vezetőségeket. A választások kezdetének időpontjául 1967. január 2-át jelölte meg. A határozat értelmében gyárainkban, üzemeinkben megkezdődtek az előkészületek a vezetőségválasztó értekezletekre. Veres Lajos elvtárs, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának titkára ezzel kapcsolatban elmondotta: a Pártunk Központi Bizottságának a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló májusi határozata hangsúlyozza: a reform egyik fontos politikai célja, hogy KEDVEZŐBB FELTÉTELEKET teremtsen a szocialista demokrácia további fejlődéséhez, elősegítse a dolgozók véleményének, javaslatainak hasznosítását, kollektív részvételüket a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Ezért az új gazdasági mechanizmusban jelentősen fokozódik a szakszervezeteknek, mint a dolgozók képviseleti szerveinek a szerepe. Különösképpen szükséges most ezt hangsúlyozni újból és újból. Felhívni a figyelmét a választások előtt minden szervezett dolgozónak: a szakszervezet életében igen fontos ügyben kell dönteniük. Az érett megfontolás és felelősségteljesség jegyében készítsék elő a választásokat. Mind a bizalmi, mind a műhely- és munkahelyi bizottságok, a szakszervezeti tanácsok tagjainak személyét már a javaslatok, a jelölések elkészítésénél úgy válasszák meg, hogy alkalmasak legyenek képességeik, tulajdonságaik legjavát adva, az elkövetkező években úgy képviselni a dolgozó kollektívák ügyét, egész népgazdaságunk ügyét, ahogy azt pártunk politikai irányvonala megköveteli. A Központi Bizottság határozata ugyanakkor kimondja: a vállalatoknál, gyárakban működő üzemi tanácsok hatáskörét és funkcióját a megfelelő szakszervezeti szervek vegyék át. — Ezt a hatáskört — a SZOT Elnökségének határozata értelmében — a szakszervezeti tanácsok veszik át — mondotta ezzel kapcsolatban Veres elvtárs. — Borsod megye mindhárom vegyipari gyárában megválasztásra kerül a VÁLLALATI SZAKSZERVEZETI TANÁCS, amelynek tagjait küldöttértekezleten, kétharmados szavazattöbbséggel kell megválasztani. A tanács tagjai ezután titkos szavazással, önmaguk közül választják meg a szakszervezeti bizottságot, a tanács operatív szervét. A bizottság megválasztásakor az elnököt és a titkárt név szerint kell jelölni és választani. — A szakszervezeteknek két alapvető feladatot kell megoldaniuk: szervezni és fejleszteni a dolgozóknak a társadalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére irányuló tevékenységét; küzdeni a dolgozók reális anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielégítéséért, védelmezni a törvényekben és rendeletekben biztosított jogaikat, véleményt nyilvánítani a gazdasági élet mindazon kérdéseiben, amelyek a dolgozó tömegeket érintik. Ez összefüggő, egységes feladat — mondotta Veres elvtárs. — S hogy ezeknek a feladatoknak a szakszervezetek eleget tehessenek, a jövőben is meghatározott jogokkal kell, hogy rendelkezzenek. A dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben véleményezési joguk kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy meghatározott esetekben a vállalat gazdasági vezetői továbbra is kötelesek legyenek a szakszervezeti szervek véleményét kikérni, és döntéskor annak elfogadásáról, vagy az el nem fogadásáról nyilatkozni. A munkaviszonyt érintő kérdések általános szabályozása — munkabér, munkaidő stb. —, a vállalati szerződések megkötése terén egyeztetési jog illeti meg a szakszervezetet, döntést csak vele egyetértésben lehet hozni, önálló szabályozási jog illeti meg a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő, körülhatárolt speciális helyzetekben, mint például a társadalombiztosítás, a munkavédelem, az üdülés ,stb. Vétójog illeti meg a törvényeket, közös megállapodásokat sértő intézkedésekkel szemben. Ellenőrzési joga A DOLGOZÓK TÖRVÉNYES ÉRDEKEIT tartalmazó jogszabályok megtartására vonatkozik. Ezekben a kérdésekben a gazdasági szervektől tájékoztatást kérhetnek, helyszíni vizsgálatot tarthatnak, a mulasztásokra a felelős szervek figyelmét felhívják, a megfelelő eljárásokat kezdeményezhetik. E jogok megsértőivel szemben rendreutasítás, leváltás, kártérítés tekintetében javaslatot tehetnek, s a kezdeményezett eljárás lefolytatásáról és a hozott határozatról hivatalos tájékoztatást kell, hogy kapjanak. Ahhoz, hogy ezekkel a jogokkal eredményesen élhessenek szakszervezeti tanácsaink és szerveink, elengedhetetlenül szükséges nem csupán a szakszervezeti szerveken belül sok helyen megnyilvánuló helytelen szemlélet megváltoztatása, de a gazdasági vezetésen belül gyakorta megnyilatkozó ugyancsak helytelen szemlélete is. Az eredményes gazdasági munka és a dolgozók érdekvédelmének találkozása, teljes összhangjának megteremtése a cél. Két találmány a PVC-gyárban NÉHÁNY GONDOLAT A KUTATÓMUNKÁRÓL - FÉL ÉV ALATT: 10 EZER DOLLÁR MEGTAKARÍTÁS - BIZTONSÁGOS ELŐÁLLÍTÁS: A BVK-NÁL ELŐSZÖR AZ ÚT NINCS LEZÁRVA - A JÖVŐ BIZTATÓ Az alkalmazott kutatás és műszaki fejlesztés a vegyipar fejlesztésének egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze. Köztudott, hogy a vegyipari vállalatok világviszonylatban is igen, nagy összeget költenek alkalmazott kutatásra és műszaki fejlesztésre, hogy termékeiket korszerűsítsék, termelési költségeiket csökkentsék és új termékeket állítsanak elő. A kémiának, mint alaptudománynak, az alkalmazott kutatásnak és kémiai technológiának, az utóbbi 25 év alatt bekövetkezett rohamos fejlődése következtében új kémiai iparágak keletkeztek és célszerűbben felhasználható nyersanyag-bázisokat fedeztek fel Az ipari alkalmazott kutatás egy-egy probléma megoldásában felhasználja az alaptudományok eredményeit, azonban a laboratóriumi kísérleteken túl, elsősorban a termelést szolgálja, illetve az ipar konkrét problémáinak megoldása a feladata. Mikor eredményes a kutatás? Nyilvánvaló, hogy az alkalmazott kutatás csak akkor eredményes, ha tevékenysége aktívan segíti a termelést, ha a laboratóriumi eredmény és az üzemi megvalósítás között eltelt idő minél rövidebb. Ezt illetően figyelemre méltó több kapitalista vegyipari vállalatnak az a megállapítása, hogy megtakarításaik nagyobb részét kutatólaboratóriumaik eredményeinek gyakorlati alkalmazásával érték és érik el. De ez csak akkor érhető el, ha a kutatás és fejlesztés a legszorosabban együttműködik, és a kutatást irányító szakemberek meglátják a hosszabb időszakra jellemző tendenciákat és lehetőségeket. Az iparban, úgynevezett „támadó” és „védekező” kutatást és fejlesztést különböztetünk meg. A védekező tevékenységnél egy iparvállalat azáltal igyekszik pozícióját biztosítani, hogy gyártmányát tökéletesíti, vagy olcsóbb előállítását valósítja meg. A támadó jellegű kutatásnál az igényeknek legjobban megfelelő termék kifejlesztése a cél. Mindkét tevékenység tőkeigényes és költséges, mert egy alkalmazott kutatással foglalkozó laboratóriumtól csak egy adott kutatólétszám mellett várható eredmény, ugyanakkor költséges berendezésekkel és műszerekkel is kell rendelkezni. A jól műszerezett és kiváló kutatógárdával rendelkező laboratórium munkája is sokszor bizonytalansággal jár, mert a kutatási cél elérése nem mindig sikerül, vagy nem a kellő gyorsasággal sikerül a kívánt célt elérni. A kutatás a fejlesztés legfontosabb eszköze A vegyipar hazánkban is a népgazdaság egyik legjelentősebb tényezőjévé vált, ezért fejlesztése és a vegyipari eljárások rentabilitása szorosan összefügg a népgazdaság fejlődésével. Az elkövetkezendő évek gazdasági fejleményei következtében az ipari alkalmazott kutatás és műszaki fejlesztés nálunk is a vegyipar további fejlődésének egyik leghatásosabb eszköze lehet, ha az erőfeszítéseket olyan problémára koncentráljuk, melynek megoldása előnyt és hasznot biztosít a népgazdaság számára. Feltétlenül előnyben kell részesíteni azokat az ipari alkalmazott kutatásokat, melyek a népgazdaság fejlesztésére kitűzött feladatok megoldását célozzák, és már eddig is biztató eredményhez vezettek. * A Borsodi Vegyikombinátnál működő kutató-laboratórium is előre rögzített kutatási terv alapján dolgozik, mely szoros összefüggésben van a vállalat fejlesztési tervével. A laboratórium munkájáról, eredményeiről kérdeztük Híres József elvtársat, a laboratórium vezetőjét. — Elsősorban olyan problémák megoldásával foglalkozunk, melyek célja a jelenleg Nyugatról importált és devizaigényes anyagok helyettesítése hazai termékekkel, illetve olyan új termékek előállítása a cél, melyekkel az importált anyagot pótolni tudjuk — mondja Híres elvtárs. Bár a laboratórium rövid fennállásra tekinthet csak vissza, néhány biztató eredményt már sikerült elérnünk, így többek között kidolgoztuk egy új polimerizációs iniciátor alkalmazásának lehetőségét. A laboratóriumi kísérletekhez 1964-ben fogtunk hozzá. Egy év, mint mondani szokás, ráment a laboratóriumi kísérletekre, és ez év tavaszán elkezdtük az üzemi kísérleteket, melyek a lehető legjobb eredménnyel zárultak. Ezzel az iniciátorral ugyanis már 3 ezer tonna pvc-t gyártottunk, és tízezer dollárt takarítottunk meg ebben az évben. Előnye, hogy körülbelül egytizednyi mennyiség szükséges belőle, mint az eddig importált iniciátorból, és előállítása hazai alapanyagokból megoldható. Jelenleg a kutató laboratórium egyik helyiségében történik a gyártása és a polimer üzem teljes iniciátor-mennyiségét fedezni tudjuk. Az új iniciátor alkalmazásával a polimerizáció egyenletesebb, és a gyorsított lefutási idő következtében a pvc-gyártás kapacitása is növelhető. A polimer üzem jelenlegi kapacitása mellett, 700—800 ezer forint évi megtakarítás érhető el. Az új iniciátort, illetve annak előállítását az Országos Találmányi Hivatal találmánynak nyilvánította, és arra szabadalmat adott. További eredményekre számíthatunk Hasonlóan biztató eredmények várhatók a vinilkloridkatalizátor előállítására vonatkozó vizsgálatoknál is. Célunk az volt, hogy az eddig Nyugat- Németországból importált katalizátorral egyenértékűt állítsunk elő. E feladatot hazai gyártmányú szénhordozóval sikerült megoldanunk, s amennyiben a kisüzemi körülmények között kapott eredmények az üzemi alkalmazásnál is helyesnek bizonyulnak, akkor az import katalizátorral egyenértékű, sőt annál alkalmasabbat tudunk előállítani. Ezek a vizsgálataink már eddig is szabadalomképes megoldáshoz vezettek. Ezen túlmenően jelenleg több olyan alkalmazott kutatási feladatal foglalkozunk, melyek eredményes lezárása után jelentős népgazdasági haszon, s egyben szabadalom is várható. A szabadalmazás egyúttal a kutatók anyagi megbecsülését is jelenti, s a BVK vállalatvezetősége lehetővé teszi azt, hogy a kutatásban elért eredeti és új eredményekre szolgálati szabadalmat kérjünk. A Kossuth brigád állja a szavát Mindössze öt tagot számlál a TVK hőenergia üzemének Kossuth brigádja. Ők végzik a gyárban az összes fűtéssel kapcsolatos munkákat. S tegyük hozzá: nem is rosszul. Első nagy munkájuk a távfűtési vezeték revíziója volt. Ezt szeptember 30-ig kellett befejezniük. A brigád tagjai azonban merészebb célt tűztek maguk elé, szeptember 15-re — ahogyan azt korábban elhatározták — elvégezték a távfűtési rendszer ellenőrzését, öt nappal később feltöltötték a vezetékeket, és október 1-én üzemelésre kész állapotba helyezték az egész gyárban a hálózatot, majd megkezdődött a fűtés. A többi között olyan vállalást is tettek, hogy karbantartásból származó üzemzavar a fűtésben nem következik be. A Kossuth brigád állja a szavát. FOTÓSOK A tiszaszederkényi fotós akkor kiállítást rendezett a pártkongresszus tiszteletére. Vass Sándor I. helyezett felvételét nyomdatechnikai okok miatt, sajnos, lapunkban nem tudjuk bemutatni. Fábián János II. helyezést elért fotója. Révai Lajos III. helyezett felvétele. Az egyesített művelődési otthon népes fotószakköre tagjainak egy csoportja. 3 A G*ZD*SÁG!MECHANIZMUS REFORMJA nagyobb feladatok megoldására ad lehetőséget szakszervezeti aktivistáinknak. Ezért szükséges, hogy a választások során olyan dolgozók kerüljenek a szervezeti munka irányításának élvonalába, akik megfelelően és felelősséggel élni tudnak a kapott jogok i ,illetőségekkel.