Borsodi Vegyész, 1966. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-24 / 47. szám

2 A pártszervezetek gazdaságszervező munkájának reformja­ i. Cikksorozatunkban — ipar­ági, valamint országos vi­szonylatban is jelentős téma­körrel — a pártélet aktuális kérdéseivel kívánunk foglal­kozni. Ez a témakör a párt­­szervezetek gazdaságszervező tevékenysége. Elsősorban az alsóbb pártszervezetek ez irá­nyú tevékenységével kapcso­latban mondanánk el egyes tapasztalatainkat. A párt gazdaságszervező munkáját, illetve az e munká­val kapcsolatos új igényeket a mai követelményeknek megfelelően, elsősorban az új gazdasági mechanizmus függ­vényében kell tárgyalnunk. Az új gazdasági mechaniz­mus követelménye, hogy az alsóbb pártszervezetek mun­kastílusát, módszereit lényege­sen át kell formálni. Az új feladatoknak — amelyek sok mindenben eltérnek az eddi­giektől, — úgy kell eleget tennünk, hogy a politikai, tár­sadalmi és gazdasági téren egyidőben fellépő új követel­ményeknek is megfelelhes­sünk. Különböző vélemények A pártmunkával, illetve az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban különböző véle­­mények láttak és látnak­ nap­­világot. Egyesek szerint az alsóbb pártszervezetek szerepe az új gazdasági mechanizmus­ban még nem teljesen tisztá­zott. Mások azt hangoztatják, hogy a pártszervezetek a megváltozott körülmények kö­zött nem lesznek képesek a párt politikáját az össznépi érdekeknek megfelelően kép­viselni, mivel az áru, pénz és piac lényegesen megváltozott szerepe miatt a gazdasági munka politikai, társadalmi vonatkozása csökken, az egy­személyi felelősség háttérbe szorítja a kollektív érdekeket. A megváltozott gazdasági kö­rülmények között ezért egy­­egy adott területen a párt te­kintélye csökkenhet — mond­ják. Ezek után érdemes megnéz­ni, hogy mi lehet az ilyen vé­lemények indítéka? A széles közvélemény eddig a gazdasági mechanizmus re­form­jából főleg az olyan in­tézkedéseket, elveket, változá­sokat látta meg, regisztrálta, amelyek az eddigi gyakorlat­tól eltérnek. Ugyanakkor a reformnak más, lényeges tar­talma, még nem ment át eléggé a köztudatba, Így pél­dául: az új gazdasági mecha­nizmus fokozott mértékben igyekszik a dolgozók széles tö­megeinek kezdeményezési le­hetőséget biztosítani. Ezért szükséges, hogy a pártszerve­zetek, a népgazdasági érdeke­ket — indokolt esetekben — a helyi érdekekkel szemben is "biztosítsák. Az új mechaniz­musban is fontos lesz, hogy a pártszervezetek segítsék az al­kotó, kezdeményező készség kibontakozását. Ezeknek — és a hasonló el­veknek — a gyakorlatba való átültetése tehát a pártszerve­zetek feladata lesz, ami előse­gíti, hogy a pártszervezetek tekintélye és hatásköre is lé­nyegesen megnőjön, a dolgo­zók közvetlenül érezzék a pártszervezetek munkájának jelentőségét. Különösen aktu­ális ez most, amikor várha­tó, hogy a IX. kongresszus — a XIII. kongresszushoz ha­sonlóan — igyekszik a párt­­alapszervezetek munkáját az egész párt helyes és eredmé­nyes munkájának alapkövévé tenni. Nem célunk az, hogy az új gazdasági mechanizmusról tel­jes képet adjunk. Cikksoroza­tunk ezért csak az alábbi ré­szekre tagozódik: — a reform szükségessége a pártszervezetek gazdaságszer­vező munkájában,­­ a gazdasági munka és a párt gazdaságszervező mun­kája közötti kapcsolat. A reform szük­ségessége Az új gazdasági mechaniz­mus elveiből magától értető­dően adódik, hogy szükséges az alsóbb pártszervezetek gazdaságszervező munkájában is újat hozni, ezért ezt a hiúnkat is megreformálni. A reformot úgy kell az alsóbb pártszervezetek életében meghonosítani, hogy az a fo­kozatosan belépő új gazdasági elvek előtt járjon, sőt!­s a helyi viszonyok között utat mutasson. Ahhoz, hogy alsóbb párt­­szervezeteink eredményesen funkcionálhassanak az elkö­vetkező években, a tevékeny­ségükből ki kell rostálni azt, ami elavult, illetve azokat a tevékenységeket, amelyek csu­pán névlegesen voltak meg. Ezért pontosan fel kell mér­ni az alsóbb pártszervezetek gazdaságszervező munkájának jelenlegi tartalmát és miként­jét, hogy a bevált módszere­ket megőrizve alkalmazzuk az elkövetkező időben is. Egyáltalán nem arról van szó tehát, hogy az alsóbb párt­­szervezetek ez irányú tevé­kenységét teljes egészében el­vessük, hanem arról, hogy e tevékenység felülvizsgálása után, az új körülményeknek megfelelő, korszerű tevékeny­séget alakítsunk ki. A párt­­szervezetek ez irányú munká­ja segítse elő a párt politiká­jának megvalósulását ne csak gazdasági, hanem politikai vonatkozásban is. Cél: a gazdasá­gi munka hatásfokának növelése Az új gazdasági mechaniz­mus, új gazdasági módszere­ket jelent, amelyek nem le­hetnek öncélúak. A párt volt az, aki az új gazdasági mecha­nizmus bevezetését szorgal­mazta, kezdeményezte. Felté­telezhetjük, hogy az új mecha­nizmus eredményeképpen a gazdasági munka hatásaim megnő. Az a cél, hogy ez a hatásfok idővel elérje, sőt, túl is haladja a fejlett kapi­talista államokét. Intézkedése­ink eredménye azonban nem válhat öncélúvá. Az ered­ménynek feltétlenül szerepe lesz szocialista társadalmi rendünkben, pe akár,­ban, és viszont — társadalmi rendünk politikájának e célkitűzések­ben elsőrendű szerepet kell játszania népgazdaságunk akármelyik szintjén, s ebben a legjelentősebb feladat a pártszervezeteknek jut. A párt gazdaságszervező munkája, a felsőbb és alsóbb pártszervezetek ez irányú fel­adatai és ténykedései az el­múlt két évtized alatt lénye­gesen megváltoztak. Volt időszak, amikor a pártszer­vezetek a gazdasági munká­ban elsősorban és majdnem kizárólagosan ellenőrző szere­pet töltöttek be. Ennek az el­lenőrző szerepnek az volt a célja, hogy az ország politikai helyzetét megszilárdítsa. Ez abban az időben (felszabadu­lás, ellenforradalom utáni évek) indokolt volt. A mostani eredményeinkben ennek a po­litikának lényeges, döntő sze­repe volt. Később és még je­lenleg is, ezt a pártmunkát az operativitás, a prakticizmus váltotta fel. A pártszervezetek az összes problémákkal igye­keztek foglalkozni. Különösen az utóbbi három-négy évben. A túlzott operativitás hozta magával, hogy a pártmunka egyes elemei formálissá vál­tak. A sok irányú lekötöttség megnehezítette, hogy — az egyes feladatokban,­­ amelyek valóban lényegesek — elmé­lyüljön és érdemi munkát folytasson a pártszervezet. Megállapíthatjuk azonban, hogy ennek ellenére ez a munka az elmúlt időben in­dokolt volt, s egyes elemei jelenleg is és a jövőben is jo­gosultságra tarthatnak számot. A pártszervezetek többsége eredményesen tanulmányoz­ta a gazdasági életet a saját munkaterületén és nyújtott segítséget a gazdasági veze­tésnek. Bizonyos idő múlva azonban — e munkának ered­ményeként is — az ország gazdasági életében változások történtek. A változások közül a lényegesebbek: — a pártszervezetek és pártonkívüli gazdaságvezetők közötti kapcsolat elmélyült, a szocialista építés feladataival, konkrét céljaival kapcsolat­ban egyetértés alakult ki, — az ország technikailag is, és műszaki téren is óriási fejlődésen ment át, új köz­gazdasági feladatok jelentkez­tek, — az egyes gazdasági fel­adatok megítélése bonyolul­tabbá vált, illetve egyes rész­feladatok megítéléséhez is sokoldalú ismeretre van szük­ség. Két álláspont Az új gazdasági mechaniz­mus új közgazdasági követel­­­­ményeket támaszt. Az egyik ilyen: a gazdaságvezetés na­gyobb önállósága és felelős­sége, ami a párt szerepét és helyét a gazdasági munkában is más megvilágításba helyezi. Mielőtt ezeket a problémá­kat elemezni kezdenénk és le­vonnánk a konzekvenciákat belőlük, a megváltozott kö­rülményeknek megfelelően foglalkoznánk az alapszerve­zetek gazdaságszervező tevé­kenységével, feltétlenül szól­nunk kell két álláspontról, amely kárára lehet a párt politikájának és akadályoz­hatja az új gazdasági mecha­nizmus eredményes működé­sét. Az egyik vélemény szerint a párt munkájában nincs szükség változásokra, s a pártmunkát úgy kell végezni, mint eddig, csak jobban. Ezek a vélemények a pártmunkát szubjektíven ítélik meg. Csu­pán az akarat kérdésére ve­zetik vissza azt, hogy egy pártszervezet mennyire tudja a gazdaságszervező munkát támogatni. Anélkül, hogy az akaratot, a jó hozzáállást le­becsülnénk, amelynek az el­következő időben is változat­lan nagy szerepe lesz nem­csak a pártmunkában, hanem a gazdasági munkában is, új módszerek kidolgozására van szükség. Ezzel egyidőben jelentkezik az a vélemény is, amely sze­rint a pártszervezeteknek az elkövetkező időben úgyneve­zett „tiszta pártmunkát” kell folytatniuk. Tehát a meggyő­zés eszközével, a politikai agi­táció fegyverével kell részt venniük a gazdasági munká­ban. A gazdasági munkába ne legyen beleszólása a pártszer­vezeteknek, azt teljesen a gazdasági vezetésre kell hagy­ni. A „tiszta pártmunka” hí­vei elítélik az olyan módsze­reket, mint például­ a gaz­daságvezetők beszámoltatása stb. Ésszerűség és „prakticizmus“ Még szólnunk kell a fenti­eken túlmenően a pártmunka operativitásáról, prakticizmu­­sáról. Említettük, hogy ez a módszer elvonja a lényeges kérdésekről a figyelmet. Véle­ményünk szerint jelenleg sem, s a jövőben sem arról lesz szó, hogy egy pártszervezet, különösen egy üzemi alap­szervezet ne foglalkozzon gya­korlati kérdésekkel. Erről, megítélésünk szerint, szó sem lehet. Más jellegű fel­adatai vannak a pártszerveze­teknek a pártapparátus kü­lönböző lépcsőin. Ha egy üzemi alapszervezet foglal­kozik olyan kérdésekkel is, amelyek országos szintűek — helyesen teszi. Munkájuk zö­mét azonban közvetlenül a termeléssel kapcsolatos kérdé­seknek kell képezniük, illet­ve ezeknek a gazdasági, po­litikai, emberi oldalával kell foglalkozniuk. Ezekről a kér­désekről azonban nem „filo­zofálni” kell, hanem a min­dennapi életben felmerülő problémákat a gyakorlatnak megfelelően praktikusan, ész­szerűen, a helyi ismereteket alaposan felhasználva kell megoldani, állást foglalni bennük, illetve a javaslato­kat a felsőbb pártszervezetek­hez továbbítani. Tehát­­ a „prakticista” munkának egy más tartalmat kell adni. „Praktikus” dolgokkal kell foglalkozni, de a praktikus dolgoknak a lényegét keres­ve, elemző módon, önkéntelenül vetődik fel, hogy ezek után tehát mi lesz a pártszervezet feladata a gazdaságszervező munkában? Könnyebb lesz-e, vagy nehe­zebb, milyen módon, melyik úton tovább? Szegedi Róbert BORSODI VEGYÉSZ A pártkongresszus tiszteletére (Folytatás az­ 1. oldalról.) Eddigi teljesítményükkel méltán hívták ki az üzem párt-, szakszervezeti és gazda­­sági szerveinek elismerését. Közel ezer óra megtakarítás Mészáros János elvtárs, a TVK villamosüzemek műhely­bizottságának titkára öröm­mel számolt be azokról az eredményekről, amelyeket a kongresszusi verseny során az üzem dolgozói, a szocialista brigádok eddig elértek. Néhány példa ezekből. A zsákgyárban végzett kar­bantartásra, a villamoselosztó helyeken a zárak felszerelésé­re, az olajregeneráló földelő rendszerének kiépítésére, il­letve a világítás felújítására, az I—II. és a III-as gáz­kompresszor beforgató mo­torjánál az irányváltó kap­csolók kiépítésére az üzem gazdasági vezetői 652 munka­órát irányoztak elő. A szocia­lista brigádok ezzel szemben vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére 152 órával hama­rabb elvégzik ezeket a munká­kat. Az eredmény minden vára­kozást felülmúlt. A vállalt 152 óra helyett 272 óra megtaka­rítást értek el ezen a négy munkahelyen. A villamosüzem dolgozói derekasan helytálltak a kongresszusi verseny eddigi szakaszában, ugyanis a válla­lásokban szereplő munkákat maradéktalanul elvégezték és a tervezetthez képest 823 munkaórát takarítottak meg. Ezer tiszaszederkényi lakásban lesz gáz Még februárban megírtuk, hogy mintegy 600 szederkényi lakást már bekapcsoltak a gázszolgáltatásba. A Tiszántú­li Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat dolgozói azóta is vég­zik munkájukat, több mint 300 újabb lakást kötöttek be a hálózatba. Az elmúlt hét vé­géig 914 család számára bizto­sították a gázhasználatot. A Szerelő Vállalat dolgozói azt az ígéretet tették, hogy az év végéig az­ ezredik lakásba is bevezetik a gázt. A távfűtés helyzete még en­nél is kedvezőbb. A tavalyi mintegy 600 lakással szemben, az idén már 1114 lakásba szol­gáltatnak meleget. Ezenkívül meleg vízzel is ellátják a táv­fűtési rendszerbe bekapcsolt épületeket. ­ A társadalmi összefogás példája évember 7-én avatták fel ünnepélyes keretek között Kazincbarcika legújabb általános iskoláját. A Pollák Mihály úti 12 tan­termes iskola a Május 1. úti iskolával azonos tervek szerint készült. Mégis jobb, szebb ki­vitelben, gondosabb építési munkával. Érkezésemkor két kis diák­lány nyitja előttem a bejárati ajtót és kedvesen kalauzol az „igazgató bácsi”-hoz. A folyo­sókon a szünetet élvező gye­rekhad nyüzsög. A falakon képek és virágok. A tágas előcsarnokban is gömbvasból készített ötletes virágtartók, zöld növényekkel. A fűtőtestek nyári meleget onta­nak. A tágas ablakokon be­áramló napfény oly kedvessé, derűssé teszi a gonddal díszí­tett iskolát, hogy azonnal ott­honosan érzi magát az érkező. Szeretet árad mindenünnen. Érezni azt, hogy nem csupán szigorú kötelesség, hanem azon túlmenően, sok önkéntes, szív­ből fakadó gondoskodás hozta létre az iskolások második ott­honát. Gyöngyösi István igazgató büszke örömmel és meghatott hálával emlékezik meg arról a sok-sok­ értékes segítségről, amelyet a város társadalmától kaptak. — Mikor kezdték meg a ta­nítást az új épületben? — Az építőipar lemaradása miatt a központi iskolában vol­tunk kénytelenek szeptember 2-án az idei tanévet megkezde­ni. Nem kívánok erre bőveb­ben kitérni, hiszen már-már közhelyként hangzik az építő­ipar elmarasztalása. Mégis, az a tény, hogy új iskolánkban csak szeptember 25-től tanít­hatunk. A párt és tanács ve­zetői figyelemmel kísérték az építkezést és minden lehetőt elkövettek a mielőbbi befeje­zés érdekében. Iskolánkba épí­tőipari munkások gyermekei is milyen formában segítette j­árnak és ezeknek a szülei szív­ügyüknek tekinteték az isko­la építését. Ennek köszönhető, hogy jelentősebb hiba az épü­letben nincsen. — Kazincbarcika társadal­ma és az egyes üzemek milyen segítséget nyújtottak az isko­la befejezésénél? — A legnagyobb elismerés és köszönet hangján kell nyi­latkoznom a Borsodi Vegyi­kombinát „Április 4.” nevet viselő 34 tagú brigádjáról. Ez­zel a brigáddal iskolán ál 70 000 Ft értékű munkára kötött, szo­cialista szerződést. A brigád tag­jai munkaidőn túl, sőt az éj­szakai órákban dolgoztak fá­radhatatlanul a tornatermi bordásfal elkészítésén és be­szerelésén. Zárakat javítottak, 240 darab virágtartót, térkép­tartókat és osztály­jelző táblá­kat készítettek. A brigád munkájának irányításában és szervezésében igen komoly se­gítséget nyújtott Sütő László igazgatóhelyettes, Takács Ist­ván pártbizottsági titkár elv­társ és Szabari Szaniszló, a pártbizottság munkatársa. — Melyik üzem dolgozóitól kaptak még támogatást? — A Központi Szénosztályo­zó igazgatója, párt- és szak­­szervezete is segítségünkre sietett. Dolgozóink mintegy 10 ezer forint értékű munkát vé­geztek a falak burkolásával, padok és szekrények javításá­val. Köszönettel adózunk az ő munkájuknak is. — A m­ichi harcikai iskola — A gimnáziumtól és tech­nikumtól térképet, fizikai és kémiai felszereléseket kap­tunk. A társiskolák is segítet­tek felszerelésünk kiegészítésé­ben. A gimnázium háromszáz tanulója a költözködésnél vég­zett értékes munkát. A köl­tözködés költségét így megta­karítottuk és abból 120 darab képet vásárolhattunk. — Milyen mérvű volt a szü­lők segítsége? — A köszönet és hála hang­ján kell megemlékeznem a szülők hozzáállásáról is. 250—500 szülő vett részt az iskola takarításában. Olyan nagy számban jöttek segítsé­günkre, hogy mindannyiuk ré­szére nem is tudtunk munkát biztosítani. Ezenkívül ötszáz cserép növénnyel ajándékozták meg az iskolát. — Az iskola konyhája mű­ködik már? — Igen. 270 személyre főz­nek a konyhában, és az ételek minőségével, és mennyiségével mindenki nagyon elégedett. Az elmondottakból láthat­juk, oly szép és értékes volt Kazincbarcika társadalmának összefogása az új általános is­kola megvalósítása érdekében, hogy országszerte példaképül szolgálhat. R­endben folyik már a tanítás a szép, új és korszerűen felszerelt iskolában. A tanulókra hárul most már a feladat, hogy jó tanulással és magatartással meghálálják a felnőttek áldo­zatos munkáját. Lakárdy Éva Kimagasló termelési eredmények az ÉMV-ben Az Északmagyarországi Ve­gyiművek szocialista brigád­jai is kimagasló termelési eredmények elérésével kö­szöntik a pártkongresszust. A B-üzem Május 1. brigádja a III. negyedéves tervét 102,9 százalékra teljesítette. Az alapanyagmegtakarításra vo­natkozó tervét is túlteljesí­tette 114 ezer 076 forintos eredménnyel. A brigád ered­ményes, jó munkája mellett dicséretet érdemel azért is, hogy ebben az időszakban nem volt technológiai fegye­lemsértés a brigádoknál. Az ÉMV­B-üzeménél dol­gozik a Vörös Csillag szocia­lista brigád is. Munkájuk a legjobbak közé sorolható. A brigád a III. negyedévben a 26 tonnás tervvel szemben 30 tonna cadmium-masszát adott át, így tervüket 115,3 száza­lékra teljesítették. A vállalt 0,5 százalékos alapanyag meg­takarítást túlteljesítették a 308 ezer 927 forinttal. Az üzem műszaki dolgozóival közösen a brigád vállalta, hogy az­ első negyedévben összegyűjtött, mintegy 10 ton­na rossz minőségű anyagot szeptemberben feljavítva át­adja feldolgozásra. Eredmé­nyeik elérésében közreját­szott a brigád jó kollektív­ szelleme, a technológiai uta­sítások és a munkavédelmi előírások maradéktalan be­tartása. A brigádnál ebben az időszakban nem volt baleset, fegyelemsértés és igazolatlan mulasztás. Az F-üzemben három szo­cialista brigád dolgozik. Ezek a Ságvári Endre, a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor ne­vét viselik. Mindhárom bri­gád 1962-ben alakult. Azóta többszörös oklevél és egyéb kitüntetések tulajdonosai. A kongresszusi munkaverseny­ben — az üzem jellegének megfelelően — közös felaján­lást tettek. Éves szinten 398 ezer forint alapanyag megta­karítást vállaltak, s a novem­ber elején megtartott értéke­lés alkalmával ez az összeg már 1 millió 95 ezer forint volt. Munkájukkal nagymér­tékben hozzájárultak, hogy az F-üzem november 7-re telje­sítette az 1966-os évi terme­lési tervét. Örvendetes jelenség, hogy a fizikai dolgozók mellett a vál­lalat adminisztratív dolgozói­nak egy része is brigádokban dolgozik. Ilyen kollektíva töb­bek között a terv­ és üzem­­gazdasági főosztály szocialista brigádja. A kongresszusi mun­kaverseny során a brigád több ügyviteli ésszerűsítést foganatosított saját munkate­rületén. A széllyukkártya rendszer bevezetése, a kar­bantartó üzemek tervszerűsé­gének és önköltségének új típusú értékelése nagyban se­gítette az illető üzemek mun­káját. A termelés vonalán kooperációs vállalást tettek, melyhez csatlakozott a terme­lési főosztály, az értékesítés, az anyaggazdálkodás és a technológiai osztály is. Rózsal­igerek a parkokban Tiszaszederkényben a város közmű hálózatának teljes ki­építése egyúttal azt is jelenti, hogy megkezdődhet a parkok végleges rendezése. Eddig ugyanis a távfűtési, illetve a gázvezeték hálózat építése miatt erre a munkára nem ke­rülhetett sor. A tiszaszederkényi városi tanács olyan döntést hozott, hogy három-négy év elteltével minden parkrészt rózsaligetté alakítanak át. A tanács a kö­zelmúltban 60 ezer forint ér­tékű rózsatövet vásárolt. Az üzletsor előtti parkrészen és a víztorony körül még az idén elültet­tek 3500 rózsatövet. 1966. NOVEMBER 24.

Next