Borsodi Vegyész, 1966. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-24 / 47. szám
2 A pártszervezetek gazdaságszervező munkájának reformja i. Cikksorozatunkban — iparági, valamint országos viszonylatban is jelentős témakörrel — a pártélet aktuális kérdéseivel kívánunk foglalkozni. Ez a témakör a pártszervezetek gazdaságszervező tevékenysége. Elsősorban az alsóbb pártszervezetek ez irányú tevékenységével kapcsolatban mondanánk el egyes tapasztalatainkat. A párt gazdaságszervező munkáját, illetve az e munkával kapcsolatos új igényeket a mai követelményeknek megfelelően, elsősorban az új gazdasági mechanizmus függvényében kell tárgyalnunk. Az új gazdasági mechanizmus követelménye, hogy az alsóbb pártszervezetek munkastílusát, módszereit lényegesen át kell formálni. Az új feladatoknak — amelyek sok mindenben eltérnek az eddigiektől, — úgy kell eleget tennünk, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági téren egyidőben fellépő új követelményeknek is megfelelhessünk. Különböző vélemények A pártmunkával, illetve az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban különböző vélemények láttak és látnak napvilágot. Egyesek szerint az alsóbb pártszervezetek szerepe az új gazdasági mechanizmusban még nem teljesen tisztázott. Mások azt hangoztatják, hogy a pártszervezetek a megváltozott körülmények között nem lesznek képesek a párt politikáját az össznépi érdekeknek megfelelően képviselni, mivel az áru, pénz és piac lényegesen megváltozott szerepe miatt a gazdasági munka politikai, társadalmi vonatkozása csökken, az egyszemélyi felelősség háttérbe szorítja a kollektív érdekeket. A megváltozott gazdasági körülmények között ezért egyegy adott területen a párt tekintélye csökkenhet — mondják. Ezek után érdemes megnézni, hogy mi lehet az ilyen vélemények indítéka? A széles közvélemény eddig a gazdasági mechanizmus reformjából főleg az olyan intézkedéseket, elveket, változásokat látta meg, regisztrálta, amelyek az eddigi gyakorlattól eltérnek. Ugyanakkor a reformnak más, lényeges tartalma, még nem ment át eléggé a köztudatba, Így például: az új gazdasági mechanizmus fokozott mértékben igyekszik a dolgozók széles tömegeinek kezdeményezési lehetőséget biztosítani. Ezért szükséges, hogy a pártszervezetek, a népgazdasági érdekeket — indokolt esetekben — a helyi érdekekkel szemben is "biztosítsák. Az új mechanizmusban is fontos lesz, hogy a pártszervezetek segítsék az alkotó, kezdeményező készség kibontakozását. Ezeknek — és a hasonló elveknek — a gyakorlatba való átültetése tehát a pártszervezetek feladata lesz, ami elősegíti, hogy a pártszervezetek tekintélye és hatásköre is lényegesen megnőjön, a dolgozók közvetlenül érezzék a pártszervezetek munkájának jelentőségét. Különösen aktuális ez most, amikor várható, hogy a IX. kongresszus — a XIII. kongresszushoz hasonlóan — igyekszik a pártalapszervezetek munkáját az egész párt helyes és eredményes munkájának alapkövévé tenni. Nem célunk az, hogy az új gazdasági mechanizmusról teljes képet adjunk. Cikksorozatunk ezért csak az alábbi részekre tagozódik: — a reform szükségessége a pártszervezetek gazdaságszervező munkájában, a gazdasági munka és a párt gazdaságszervező munkája közötti kapcsolat. A reform szükségessége Az új gazdasági mechanizmus elveiből magától értetődően adódik, hogy szükséges az alsóbb pártszervezetek gazdaságszervező munkájában is újat hozni, ezért ezt a hiúnkat is megreformálni. A reformot úgy kell az alsóbb pártszervezetek életében meghonosítani, hogy az a fokozatosan belépő új gazdasági elvek előtt járjon, sőt!s a helyi viszonyok között utat mutasson. Ahhoz, hogy alsóbb pártszervezeteink eredményesen funkcionálhassanak az elkövetkező években, a tevékenységükből ki kell rostálni azt, ami elavult, illetve azokat a tevékenységeket, amelyek csupán névlegesen voltak meg. Ezért pontosan fel kell mérni az alsóbb pártszervezetek gazdaságszervező munkájának jelenlegi tartalmát és mikéntjét, hogy a bevált módszereket megőrizve alkalmazzuk az elkövetkező időben is. Egyáltalán nem arról van szó tehát, hogy az alsóbb pártszervezetek ez irányú tevékenységét teljes egészében elvessük, hanem arról, hogy e tevékenység felülvizsgálása után, az új körülményeknek megfelelő, korszerű tevékenységet alakítsunk ki. A pártszervezetek ez irányú munkája segítse elő a párt politikájának megvalósulását ne csak gazdasági, hanem politikai vonatkozásban is. Cél: a gazdasági munka hatásfokának növelése Az új gazdasági mechanizmus, új gazdasági módszereket jelent, amelyek nem lehetnek öncélúak. A párt volt az, aki az új gazdasági mechanizmus bevezetését szorgalmazta, kezdeményezte. Feltételezhetjük, hogy az új mechanizmus eredményeképpen a gazdasági munka hatásaim megnő. Az a cél, hogy ez a hatásfok idővel elérje, sőt, túl is haladja a fejlett kapitalista államokét. Intézkedéseink eredménye azonban nem válhat öncélúvá. Az eredménynek feltétlenül szerepe lesz szocialista társadalmi rendünkben, pe akár,ban, és viszont — társadalmi rendünk politikájának e célkitűzésekben elsőrendű szerepet kell játszania népgazdaságunk akármelyik szintjén, s ebben a legjelentősebb feladat a pártszervezeteknek jut. A párt gazdaságszervező munkája, a felsőbb és alsóbb pártszervezetek ez irányú feladatai és ténykedései az elmúlt két évtized alatt lényegesen megváltoztak. Volt időszak, amikor a pártszervezetek a gazdasági munkában elsősorban és majdnem kizárólagosan ellenőrző szerepet töltöttek be. Ennek az ellenőrző szerepnek az volt a célja, hogy az ország politikai helyzetét megszilárdítsa. Ez abban az időben (felszabadulás, ellenforradalom utáni évek) indokolt volt. A mostani eredményeinkben ennek a politikának lényeges, döntő szerepe volt. Később és még jelenleg is, ezt a pártmunkát az operativitás, a prakticizmus váltotta fel. A pártszervezetek az összes problémákkal igyekeztek foglalkozni. Különösen az utóbbi három-négy évben. A túlzott operativitás hozta magával, hogy a pártmunka egyes elemei formálissá váltak. A sok irányú lekötöttség megnehezítette, hogy — az egyes feladatokban, amelyek valóban lényegesek — elmélyüljön és érdemi munkát folytasson a pártszervezet. Megállapíthatjuk azonban, hogy ennek ellenére ez a munka az elmúlt időben indokolt volt, s egyes elemei jelenleg is és a jövőben is jogosultságra tarthatnak számot. A pártszervezetek többsége eredményesen tanulmányozta a gazdasági életet a saját munkaterületén és nyújtott segítséget a gazdasági vezetésnek. Bizonyos idő múlva azonban — e munkának eredményeként is — az ország gazdasági életében változások történtek. A változások közül a lényegesebbek: — a pártszervezetek és pártonkívüli gazdaságvezetők közötti kapcsolat elmélyült, a szocialista építés feladataival, konkrét céljaival kapcsolatban egyetértés alakult ki, — az ország technikailag is, és műszaki téren is óriási fejlődésen ment át, új közgazdasági feladatok jelentkeztek, — az egyes gazdasági feladatok megítélése bonyolultabbá vált, illetve egyes részfeladatok megítéléséhez is sokoldalú ismeretre van szükség. Két álláspont Az új gazdasági mechanizmus új közgazdasági követelményeket támaszt. Az egyik ilyen: a gazdaságvezetés nagyobb önállósága és felelőssége, ami a párt szerepét és helyét a gazdasági munkában is más megvilágításba helyezi. Mielőtt ezeket a problémákat elemezni kezdenénk és levonnánk a konzekvenciákat belőlük, a megváltozott körülményeknek megfelelően foglalkoznánk az alapszervezetek gazdaságszervező tevékenységével, feltétlenül szólnunk kell két álláspontról, amely kárára lehet a párt politikájának és akadályozhatja az új gazdasági mechanizmus eredményes működését. Az egyik vélemény szerint a párt munkájában nincs szükség változásokra, s a pártmunkát úgy kell végezni, mint eddig, csak jobban. Ezek a vélemények a pártmunkát szubjektíven ítélik meg. Csupán az akarat kérdésére vezetik vissza azt, hogy egy pártszervezet mennyire tudja a gazdaságszervező munkát támogatni. Anélkül, hogy az akaratot, a jó hozzáállást lebecsülnénk, amelynek az elkövetkező időben is változatlan nagy szerepe lesz nemcsak a pártmunkában, hanem a gazdasági munkában is, új módszerek kidolgozására van szükség. Ezzel egyidőben jelentkezik az a vélemény is, amely szerint a pártszervezeteknek az elkövetkező időben úgynevezett „tiszta pártmunkát” kell folytatniuk. Tehát a meggyőzés eszközével, a politikai agitáció fegyverével kell részt venniük a gazdasági munkában. A gazdasági munkába ne legyen beleszólása a pártszervezeteknek, azt teljesen a gazdasági vezetésre kell hagyni. A „tiszta pártmunka” hívei elítélik az olyan módszereket, mint például a gazdaságvezetők beszámoltatása stb. Ésszerűség és „prakticizmus“ Még szólnunk kell a fentieken túlmenően a pártmunka operativitásáról, prakticizmusáról. Említettük, hogy ez a módszer elvonja a lényeges kérdésekről a figyelmet. Véleményünk szerint jelenleg sem, s a jövőben sem arról lesz szó, hogy egy pártszervezet, különösen egy üzemi alapszervezet ne foglalkozzon gyakorlati kérdésekkel. Erről, megítélésünk szerint, szó sem lehet. Más jellegű feladatai vannak a pártszervezeteknek a pártapparátus különböző lépcsőin. Ha egy üzemi alapszervezet foglalkozik olyan kérdésekkel is, amelyek országos szintűek — helyesen teszi. Munkájuk zömét azonban közvetlenül a termeléssel kapcsolatos kérdéseknek kell képezniük, illetve ezeknek a gazdasági, politikai, emberi oldalával kell foglalkozniuk. Ezekről a kérdésekről azonban nem „filozofálni” kell, hanem a mindennapi életben felmerülő problémákat a gyakorlatnak megfelelően praktikusan, észszerűen, a helyi ismereteket alaposan felhasználva kell megoldani, állást foglalni bennük, illetve a javaslatokat a felsőbb pártszervezetekhez továbbítani. Tehát a „prakticista” munkának egy más tartalmat kell adni. „Praktikus” dolgokkal kell foglalkozni, de a praktikus dolgoknak a lényegét keresve, elemző módon, önkéntelenül vetődik fel, hogy ezek után tehát mi lesz a pártszervezet feladata a gazdaságszervező munkában? Könnyebb lesz-e, vagy nehezebb, milyen módon, melyik úton tovább? Szegedi Róbert BORSODI VEGYÉSZ A pártkongresszus tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) Eddigi teljesítményükkel méltán hívták ki az üzem párt-, szakszervezeti és gazdasági szerveinek elismerését. Közel ezer óra megtakarítás Mészáros János elvtárs, a TVK villamosüzemek műhelybizottságának titkára örömmel számolt be azokról az eredményekről, amelyeket a kongresszusi verseny során az üzem dolgozói, a szocialista brigádok eddig elértek. Néhány példa ezekből. A zsákgyárban végzett karbantartásra, a villamoselosztó helyeken a zárak felszerelésére, az olajregeneráló földelő rendszerének kiépítésére, illetve a világítás felújítására, az I—II. és a III-as gázkompresszor beforgató motorjánál az irányváltó kapcsolók kiépítésére az üzem gazdasági vezetői 652 munkaórát irányoztak elő. A szocialista brigádok ezzel szemben vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére 152 órával hamarabb elvégzik ezeket a munkákat. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. A vállalt 152 óra helyett 272 óra megtakarítást értek el ezen a négy munkahelyen. A villamosüzem dolgozói derekasan helytálltak a kongresszusi verseny eddigi szakaszában, ugyanis a vállalásokban szereplő munkákat maradéktalanul elvégezték és a tervezetthez képest 823 munkaórát takarítottak meg. Ezer tiszaszederkényi lakásban lesz gáz Még februárban megírtuk, hogy mintegy 600 szederkényi lakást már bekapcsoltak a gázszolgáltatásba. A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat dolgozói azóta is végzik munkájukat, több mint 300 újabb lakást kötöttek be a hálózatba. Az elmúlt hét végéig 914 család számára biztosították a gázhasználatot. A Szerelő Vállalat dolgozói azt az ígéretet tették, hogy az év végéig az ezredik lakásba is bevezetik a gázt. A távfűtés helyzete még ennél is kedvezőbb. A tavalyi mintegy 600 lakással szemben, az idén már 1114 lakásba szolgáltatnak meleget. Ezenkívül meleg vízzel is ellátják a távfűtési rendszerbe bekapcsolt épületeket. A társadalmi összefogás példája évember 7-én avatták fel ünnepélyes keretek között Kazincbarcika legújabb általános iskoláját. A Pollák Mihály úti 12 tantermes iskola a Május 1. úti iskolával azonos tervek szerint készült. Mégis jobb, szebb kivitelben, gondosabb építési munkával. Érkezésemkor két kis diáklány nyitja előttem a bejárati ajtót és kedvesen kalauzol az „igazgató bácsi”-hoz. A folyosókon a szünetet élvező gyerekhad nyüzsög. A falakon képek és virágok. A tágas előcsarnokban is gömbvasból készített ötletes virágtartók, zöld növényekkel. A fűtőtestek nyári meleget ontanak. A tágas ablakokon beáramló napfény oly kedvessé, derűssé teszi a gonddal díszített iskolát, hogy azonnal otthonosan érzi magát az érkező. Szeretet árad mindenünnen. Érezni azt, hogy nem csupán szigorú kötelesség, hanem azon túlmenően, sok önkéntes, szívből fakadó gondoskodás hozta létre az iskolások második otthonát. Gyöngyösi István igazgató büszke örömmel és meghatott hálával emlékezik meg arról a sok-sok értékes segítségről, amelyet a város társadalmától kaptak. — Mikor kezdték meg a tanítást az új épületben? — Az építőipar lemaradása miatt a központi iskolában voltunk kénytelenek szeptember 2-án az idei tanévet megkezdeni. Nem kívánok erre bővebben kitérni, hiszen már-már közhelyként hangzik az építőipar elmarasztalása. Mégis, az a tény, hogy új iskolánkban csak szeptember 25-től taníthatunk. A párt és tanács vezetői figyelemmel kísérték az építkezést és minden lehetőt elkövettek a mielőbbi befejezés érdekében. Iskolánkba építőipari munkások gyermekei is milyen formában segítette járnak és ezeknek a szülei szívügyüknek tekinteték az iskola építését. Ennek köszönhető, hogy jelentősebb hiba az épületben nincsen. — Kazincbarcika társadalma és az egyes üzemek milyen segítséget nyújtottak az iskola befejezésénél? — A legnagyobb elismerés és köszönet hangján kell nyilatkoznom a Borsodi Vegyikombinát „Április 4.” nevet viselő 34 tagú brigádjáról. Ezzel a brigáddal iskolán ál 70 000 Ft értékű munkára kötött, szocialista szerződést. A brigád tagjai munkaidőn túl, sőt az éjszakai órákban dolgoztak fáradhatatlanul a tornatermi bordásfal elkészítésén és beszerelésén. Zárakat javítottak, 240 darab virágtartót, térképtartókat és osztályjelző táblákat készítettek. A brigád munkájának irányításában és szervezésében igen komoly segítséget nyújtott Sütő László igazgatóhelyettes, Takács István pártbizottsági titkár elvtárs és Szabari Szaniszló, a pártbizottság munkatársa. — Melyik üzem dolgozóitól kaptak még támogatást? — A Központi Szénosztályozó igazgatója, párt- és szakszervezete is segítségünkre sietett. Dolgozóink mintegy 10 ezer forint értékű munkát végeztek a falak burkolásával, padok és szekrények javításával. Köszönettel adózunk az ő munkájuknak is. — A michi harcikai iskola — A gimnáziumtól és technikumtól térképet, fizikai és kémiai felszereléseket kaptunk. A társiskolák is segítettek felszerelésünk kiegészítésében. A gimnázium háromszáz tanulója a költözködésnél végzett értékes munkát. A költözködés költségét így megtakarítottuk és abból 120 darab képet vásárolhattunk. — Milyen mérvű volt a szülők segítsége? — A köszönet és hála hangján kell megemlékeznem a szülők hozzáállásáról is. 250—500 szülő vett részt az iskola takarításában. Olyan nagy számban jöttek segítségünkre, hogy mindannyiuk részére nem is tudtunk munkát biztosítani. Ezenkívül ötszáz cserép növénnyel ajándékozták meg az iskolát. — Az iskola konyhája működik már? — Igen. 270 személyre főznek a konyhában, és az ételek minőségével, és mennyiségével mindenki nagyon elégedett. Az elmondottakból láthatjuk, oly szép és értékes volt Kazincbarcika társadalmának összefogása az új általános iskola megvalósítása érdekében, hogy országszerte példaképül szolgálhat. Rendben folyik már a tanítás a szép, új és korszerűen felszerelt iskolában. A tanulókra hárul most már a feladat, hogy jó tanulással és magatartással meghálálják a felnőttek áldozatos munkáját. Lakárdy Éva Kimagasló termelési eredmények az ÉMV-ben Az Északmagyarországi Vegyiművek szocialista brigádjai is kimagasló termelési eredmények elérésével köszöntik a pártkongresszust. A B-üzem Május 1. brigádja a III. negyedéves tervét 102,9 százalékra teljesítette. Az alapanyagmegtakarításra vonatkozó tervét is túlteljesítette 114 ezer 076 forintos eredménnyel. A brigád eredményes, jó munkája mellett dicséretet érdemel azért is, hogy ebben az időszakban nem volt technológiai fegyelemsértés a brigádoknál. Az ÉMVB-üzeménél dolgozik a Vörös Csillag szocialista brigád is. Munkájuk a legjobbak közé sorolható. A brigád a III. negyedévben a 26 tonnás tervvel szemben 30 tonna cadmium-masszát adott át, így tervüket 115,3 százalékra teljesítették. A vállalt 0,5 százalékos alapanyag megtakarítást túlteljesítették a 308 ezer 927 forinttal. Az üzem műszaki dolgozóival közösen a brigád vállalta, hogy az első negyedévben összegyűjtött, mintegy 10 tonna rossz minőségű anyagot szeptemberben feljavítva átadja feldolgozásra. Eredményeik elérésében közrejátszott a brigád jó kollektív szelleme, a technológiai utasítások és a munkavédelmi előírások maradéktalan betartása. A brigádnál ebben az időszakban nem volt baleset, fegyelemsértés és igazolatlan mulasztás. Az F-üzemben három szocialista brigád dolgozik. Ezek a Ságvári Endre, a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor nevét viselik. Mindhárom brigád 1962-ben alakult. Azóta többszörös oklevél és egyéb kitüntetések tulajdonosai. A kongresszusi munkaversenyben — az üzem jellegének megfelelően — közös felajánlást tettek. Éves szinten 398 ezer forint alapanyag megtakarítást vállaltak, s a november elején megtartott értékelés alkalmával ez az összeg már 1 millió 95 ezer forint volt. Munkájukkal nagymértékben hozzájárultak, hogy az F-üzem november 7-re teljesítette az 1966-os évi termelési tervét. Örvendetes jelenség, hogy a fizikai dolgozók mellett a vállalat adminisztratív dolgozóinak egy része is brigádokban dolgozik. Ilyen kollektíva többek között a terv és üzemgazdasági főosztály szocialista brigádja. A kongresszusi munkaverseny során a brigád több ügyviteli ésszerűsítést foganatosított saját munkaterületén. A széllyukkártya rendszer bevezetése, a karbantartó üzemek tervszerűségének és önköltségének új típusú értékelése nagyban segítette az illető üzemek munkáját. A termelés vonalán kooperációs vállalást tettek, melyhez csatlakozott a termelési főosztály, az értékesítés, az anyaggazdálkodás és a technológiai osztály is. Rózsaligerek a parkokban Tiszaszederkényben a város közmű hálózatának teljes kiépítése egyúttal azt is jelenti, hogy megkezdődhet a parkok végleges rendezése. Eddig ugyanis a távfűtési, illetve a gázvezeték hálózat építése miatt erre a munkára nem kerülhetett sor. A tiszaszederkényi városi tanács olyan döntést hozott, hogy három-négy év elteltével minden parkrészt rózsaligetté alakítanak át. A tanács a közelmúltban 60 ezer forint értékű rózsatövet vásárolt. Az üzletsor előtti parkrészen és a víztorony körül még az idén elültettek 3500 rózsatövet. 1966. NOVEMBER 24.