Borsodi Vegyész, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-08 / 14. szám

1971. ÁPRILIS 8. Üzemeinkből jelentjük Bővül a termékválaszték Rövidesen új termékkel bő­vül a TVK gyártmányvá­lasztéka. A műanyagfeldolgo­zó gyár 2. sz. üzemében a közelmúltban megkezdődött a Rotocast-öntőgép próbaüze­meltetése. A berendezés ro­tációs öntéssel nagyméretű üreges testeket — így például több száz literes műanyag­­hordókat — gyárt. Ezek az ötmilliméteres falvastagságú ballonok alkalmasak korrózív folyadékok és különböző ol­datok tartós tárolására. A napokban értesültünk ró­la, április első felében vár­ható, hogy befejezik a poli­etiléngyár BCH-üzemében a Pallmann-porgyártó berende­zés szerelését. Ez a gép az üreges testek gyártásához szükséges polietilénport állít­ja elő. A Pallmann-gép évente 500 tonna polietilén-granulátumot dolgoz fel. Magas termelési átlag A nitrogénműtrágya-gyár jól kezdte a második negyed­évet is. Április 4-vel bezáró­lag több mint 5500 tonna ammonnitrátot termelt. A hó­nap első négy napjának át­laga csaknem eléri a napi 1400 tonnát. Ammónia termelésben szin­tén kitűnő eredményeket ért el a gyár kollektívája. Ezt bizonyítja a magas termelési átlag, amely 720 tonna felett van. Megtudtuk azt is, hogy a műtrágyagyárban az ez évi nagy leállásra a második ne­gyedév végén, június 13. és 26-a között kerül sor. Nyilatkozik a beruházási főosztály vezetője. Labdáztak az építők A Borsodi Vegyikombinát 1969. decemberében kötött szerződést a Tolna megyei Beruházási Vállalat, valamint a Állami Építőipari Vállalat képviselőivel, hogy a Szek­­szárdon üzembe helyezendő ajtógyár épületének jelentős részét 1970. december 31-ig elkészítik. Az építés azonban az elmúlt év végén megtor­pant. A szekszárdi ajtógyár beruházásáról Bándi László, a BVK beruházási főosztá­lyának vezetője a következő­ket mondotta: Az elmúlt év végén meg­akadt építési munka nem kis gondot okozott vállalatunk­nak. Annál is inkább, mivel a gépszállítási szerződések 1971-i határidőt jelez­­ek. Úgy terveztük, hogy a második negyedévben már meg is tud­juk kezdeni a próbaüzemelte­tést. A gépek és berendezések már megérkeztek, a 2900 négyzetméter alap­­területű műhelycsarnok építése azonban még nem ért véget. — A beruházás meggyorsí­tására bevezettük azt a mód­szert, hogy kéthetenként re­víziós ellenőrzéseket vég­­­zünk. A szociális és kommu­nális létesítményeknek helyet­­ adó épület átadása már meg­történt. A földszinten helyez­kedik el az öltöző és a fürdő, az emeleten pedig az étterem és az irodák. Jó ütemben ha­lad az útépítés is. A KISZ védnökségi mozga­lom segítségével sikerült beszerezni a szükséges transzformátorokat, így a DÉDÁSZ — Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat — segítségét kérve — amely egyébként 400 ezer forintba került — ez év június 30-ra biztosítani tudjuk az ajtógyár villamosenergia-ellátását is. Az 1250 kilovoltamperes tel­jesítmény fedezi majd a syár teljes energia-szükségletét. — Meg kell azonban je­gyezni, — s ez a kivitelezőkre nem vet jó fényt — ha az építők nem „futballoztak” vol­na a „hideg időben”, már ké­szen lenne a tető szigetelése is. — Mindezek ellenére opti­mista vagyok. Ugyanis a rendszeres ellenőrzések kö­vetkezményeként megembe­relték magukat, s ha a hát­ralévő időben is megfelelő ütemben dolgoznak, akkor a június 30-i határidő és a ren­delkezésre álló 98 millió fo­rint elegendő lesz a beruhá­zás befejezéséhez. — b — Zenei napok után Irodalmi hét Leninvárosban A IV. művelődési hetek nyitányaként az elmúlt hó­napban zenei napokat ren­deztek Leninvárosban. A V*- érdeklődéssel kísért­a­ngversenyek közül a leg­nagyobb élményt a közel­múltban megtartott Beetho­­ven-est jelentette a komoly­zene kedvelői számára. A Derkovits Gyula Művelődési Központ színháztermében, telt ház előtt neves együtte­sek és előadóművészek tol­mácsolták a nagy zeneszerző IX. szimfóniáját. A zenei napok után, ápri­lis 11. és 18. között, irodalmi héttel folytatódik a leninvá­­rosi művelődési hetek gazdag rendezvénysorozata. Ennek keretében április 14-én — az erőmű-lakótelepen és a mű­velődési központban — a költészet napjára emlékez­nek. Április 15-én — Jókai Anna írónő részvételével —­­a Kun Béla Gimnáziumban, majd este hét órai kezdettel a Derkovits Gyula Művelő­dési Központban — író— olvasó találkozóra kerül sor. Újszerű kezdeményezés a gyermekolvasók napjának megrendezése is. Két napon át, április 13-án és 15-én, filmvetítések, irodalmi tár­sasjátékok, s a gyermek­könyvtár irodalmi színpadá­nak bemutatója szerepel a programban. Feltehetően, maradandó, élményben lesz részük a fiataloknak azáltal is, hogy a gyermekolvasók napján találkozhatnak majd Janikovszky Éva írónővel. BORSODI VEGYÉSZ Gondokkal teli negyedév a B­ÉG üzemben Az Észak magyarországi Ve­gyiműveik szakemberei ezek­ben a napokban értékelik a vállalat I. negyedévi tevé­kenységét : bár a számszerű kimutatás, a gyár egész mun­káját összesítő jelentés csak a hónap közepén várható, az üzemekben már most is tel­jes a kép a­rról, hogy dolgoz­tak az elmúlt időszakban, s mi akadályozta a még jobb eredmények elérését. A számvetés a B­ÉG üzem­ben is elkészült. Ha csak a számadatokat néznénk, azt mondhatnánk: az üzem kol­lektívája rosszul dolgozott. Csaknem valamennyi ter­mékből kevesebbet — össze­sen több mint 9 milló forint értékben — gyártottak, mint amit a negyedéves program­ban részükre meghatároztak, ezért az üzem számára elő­írt hatékonyságot sem érték el. Mint azt Fodor István üzemvezető, Gulyás Ferenc pártalapszervezeti­ és Spir­­nyák András műhelybizottsá­gi titkár elmondották, a prog­ram nemteljesítésében számos ok, elsősorban üzemen kívü­li tényező játszott szerepet. Többnyire olyan körülmények amelyekkel szemben az üzem dolgozói, de még vezetői is alig-alig tehettek valamit, s amelyek káros hatását, kö­vetkezményeit mégis nekik kell viselniök. A nehézségek már az év elején jelentkeztek. Gondot okozott, hogy a meglehetősen „feszített" terv teljesítéséhez csak igen szűkösen állt ren­delkezésre saját munkaerő, ezért időnként kölcsönmun­kásokat is foglalkoztattak. Ez szükségképpen rontotta a ha­tékonyságot. Szaporította az üzem gondjait, hogy a deko­­zitgyártáshoz használt nát­ronpapír nem érkezett meg időben, egy másik alapanyag — a nikkelszulfát — pedig nem felelt meg a minőségi előírásoknak. Ez utóbbi kü­lönösen sok nehézség elé ál­lította az üzem dolgozóit. Nikkelmasszából ugyanis eb­ben az évben nagy mennyi­séget, mintegy 180 tonnát kell előállítani, ami az üzem tel­jes leterheltségét jelenti. Az időarányos tervet nem sike­rült teljesíteni, a lemaradás közel 10 tonna. — Jelenleg hazai nikkel­szulfátból gyártunk — mond­ja Fodor elvtárs. Ennek a minősége messze elmarad a korábbi,a Szovjetunióból im­portált alapanyagétól. Az ál­talunk gyártott késztermék természetesen szabványminő­ségű, ez azonban csak több­­letráfordítással, az üzem ka­pacitásának csökkentésével, végső soron tehát a haté­konyság rovására tudjuk el­érni. A közelmúltban beve­zettünk néhány technológia­módosítást, tárgyaltunk az alapanyagot biztosító cégek­kel, így remélhető, hogy ha a II. negyedévben nem is, de a későbbiekben megszüntet­jük a lemaradást. Abban sem az üzem kol­lektívája a vétkes, hogy a hazai beszerzésű nátronpapír hiánya miatt, közel egy hó­napig szünetelt a dekozit­­gyártás. Az „eredmény”: 12 ezer négyzetméterrel ke­vesebbet termeltek. A koráb­ban hiányzó alapanyagból je­lenleg annyi van az üzem­ben, hogy — mint mondják — Dunát lehetne rekeszteni vele. Az esztendő elején kiadott terv szerint, az ADS üzemben gyártott növényvédőszer mintegy 40 százalékát, a B­­ÉG üzemiben szárítják. Ezen a téren nagyszerű eredményt értek el az üzem dolgozói: a programnál lényegesen na­gyobb mennyiségben, mint­egy 70 százalékban végezték el a szárítást. Mint az üzem vezetői el­mondották, a többi gyárt­­mánynál is hasonló ered­ményt szerettek volna elérni, ehhez azonban nagyobb se­gítséget kellett volna kapni­­uk. Elsősorban a gyártás fel­tételeit biztosító egységektől. (wdn) így ünnepeltek vegyipari dolgozóink (Folytatás az 1. oldalról.) Az évforduló alkalmából a városi KISZ-bizottság és a TVK üzemi KISZ-bizottsága április 1-én KISZ-fogadalom­­tétellel egybekötött ünnepsé­get rendezett a Derkovits Gyula Művelődési Központ­ban. Az ünnepség kezdetére zsúfolásig megtelt a színház­terem. Az első sorokban két­százhetven új KISZ-tag fog­lalt helyet. A Himnusz hang­jai után Tolnai Lajos, a TVK üzemi KISZ-bizottságának titkára köszöntötte a részve­vőket és az elnökség tagjait: Kovács Miklóst, a leninváro­­si pártbizottság első titkárát, Újvári Istvánt, a városi párt­­bizottság titkárát, dr. Kovács Albertet, a városi tanács vb­elnökét, A. Klimint, a szov­jet szakértőcsoport képviselő­jét. Az elnökségben foglalt helyet: Csősz Gábor, a TVK üzemi pártbizottságának tit­kára és Bódi Gyula, a TVK szakszervezeti bizottságának titkára. Ezt követően Szalmás Ist­ván, a városi KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi be­szédet. — Ezerkilencszáznegyvenöt április 4-ével új lap nyílt a magyar nép történelmében: népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét, megnyílt előt­te a fejlődés, a társadalmi felemelkedés lehetősége — mondotta. — 1945 nemcsak a háború végét jelentette, ha­nem egyben az ország fel­szabadulását is. A megtett út ma már történelem. Az ün­nepség hangulata felemelő. Az ünnepi beszéd után ke­rült sor az új KISZ-tagok fogadalomtételére. A fiatalo­kat Újvári István, a városi pártbizottság titkára köszön­tötte. Ezután kitüntetéseket adtak át. Molnár Károly, a városi tanács művelődésügyi csoportvezetője és Kobza Jó­zsef, a 3. sz. általános iskola igazgatója a KISZ KB dicsé­rő oklevelét kapta meg. A TVK nitrogénműtrágya-gyá­ra karbamid üzeme KISZ- szervezetének a Forradalmi emlékek őrzői emlékplakettet adományoztak. Az új KISZ-tagok fogadalomtétel közben. Fotó: Kovács Endréné Sajóbá­bonyban Az Északmagyarországi Ve­gyiművek dolgozói április 1- én, a gyártelepi kultúrterem­ben megtartott ifjúsági nagy­gyűlésen ünnepelték hazánk felszabadulásának 26. évfét-Horváth Róbert, az ÉMV pártbizottságának titkára, és Tóth Béla szb-titkár megko­szorúzzák a szovjet hősök emlékművét, dulóját. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Kocsis László, az ÉMV KISZ-bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget. Bevezető szavai után az általános is­kola úttörői virággal köszön­tötték a vállalat vendégeit, az elnökség tagjait, köztük Tóth Gyula elvtársat, a já­rási pártbizottság titkárát, Demkó István elvtársat, a járási KISZ-bizottság titká­rát, valamint a gyár politi­kai, gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetőit. Az ifjúsági nagygyűlésen Bartus András, a községi pártszervezet titkára, az ál­talános iskola igazgatója tar­tott ünnepi beszédet. Emlé­keztetett 1945 áprilisának dicsőséges napjaira, a sza­badságot hozó szovjet kato­nák önfeláldozására, hősies­ségére, majd hazánk 26 év alatt elért eredményeiről, fej­lődéséről beszélt. — Minden, ami országunk­ban az elmúlt több mint ne­gyedszázad alatt végbement, dolgozó népünk felemelkedé­sét szolgálta. Társadalmi, po­litikai, gazdasági és kulturá­lis életünk sikereit össze­gezve, jogos büszkeséggel mondhatjuk: a felszabadulást követő békés alkotómunka eredményeként, népünk tény­legesen meglelte honát e ha­zában, a szocializmust építő Magyar Népköztársaságban; hazánk megtalálta helyét a nagyvilágban, a szocialista világrendszert alkotó népek testvéri közösségében — mondotta a nagygyűlés szó­noka. A továbbiakban azokról az eredményekről beszélt, ame­lyeket az Északmagyarországi Vegyiművek dolgozói a gyár megalapítása óta elértek. Többek között megemlítette, hogy az 1970. évi gazdasági feladatok sikeres megvalósí­tásával az ÉMV a Kiváló vállalat és a Szocialista munka vállalata megtisztelő cím várományosa. Az ünnepi nagygyűlés ke­retében miniszteri és válla­lati kitüntetéseket, elismerő okleveleket adtak át a poli­tikai és gazdasági munká­ban, az ifjúsági mozgalom­ban legeredményesebben dol­gozóknak. Az évforduló tisz­teletére rendezett ünnepsé­g, az általános iskola úttörő­­csapatának színvonalas iro­dalmi műsorával ért véget A sajóbábonyi ifjúgárdisták és az általános iskola úttörői az emlékezés virágkoszorúival vonulnak a szovjet hősi emlék­műhöz. Fotó: Sike László Bartus András, a nagygyűlés szónoka. 3

Next