Borsodi Vegyész, 1983. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-23 / 25. szám
XX. évfolyam 25. szám 1983. június 23. Ára: 1 forint Nemzetközi színibionkaverseny NYOLC ÉVE tart fenn sokoldalú, hasznos kapcsolatot a KISZ Borsod megyei és a Lenini Komszomol Vologda megyei Bizottsága. A két ország ifjúsági szervezete között 1975 óta rendszeres munkakapcsolat valósult meg, a különböző látogatások segítettek egymás munkájának, életkörülményeinek jobb megismerését. A turistacsoportok cseréjével, meghitt barátság alakult ki a két nép fiai között. A vologdai delegáció legutóbbi látogatása során elhatározták, hogy 1983-ban közös munkaversenyt indítanak az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás és a kereskedelem területén dolgozó ifjúsági, szocialista brigádok között. A közzétett felhívásban a kitűzött célok a munkahelyi és a településpoliti-kai feladatok megoldására, az egyéni teljesítmények növelésére ösztönöznek. A verseny tág lehetőségeket kínál a testvérmegyék kapcsolatának bővítésére, az ifjúsági brigádok munkájának kölcsönös megismerésére, az általános, szakmai és műveltségi szint emelésére. A felhívást követően az Északmagyarországi Vegyiművek fiataljai: a V-gyárrészleg Szent-Györgyi Albert, a Z-gyárrészleg Ságvári Endre, az M-üzem Gábor Áron, a Gagarin, a Petőfi Sándor, az I-üzem Kun Béla, a fejlesztési főosztály Polimer és Ubrizsy Gábor ifjúsági szocialista brigádja csatlakozott a nemzetközi munkaversenyhez. Elhatározásukat eljuttatták a KISZ megyei és járási bizottságára. A VERSENY első értékelésére várhatóan 1984 tavaszán kerül sor. Műszerészek a beruházáson A műszerészeken nem múlik, hogy határidőre elkészüljön a TVK új polipropiléngyára. Mint képünk is bizonyítja, már a számítógép tápegységének a bekötésénél tartanak a munkával. (Cikkünk a 3. oldalon.) Tanácskozás Baján AZ ELMÚLT hét keddjén, júniu 14-én kezdődött Baján az a kétnapos tanácskozás, amely az ipari kukoricatermelés hazai és külföldi tapasztalatait összegezte. A ma már országhatáron túl is elismert bajai kukoricatermelési rendszer, a BKK-szimpozion szervezői elméleti előadások megtartásával és gyakorlati bemutatóval siettek a meghívott szakemberek segítségére. A Hotel Sugovicában megtartott tájékoztatókban többször is elhangzott a növényvédő szerek és egyéb mezei gazdasági kemikáliák fontossága. Az Északmagyarországi Vegyiművek több mint egy évtizede járul hozzá a BKK kimagasló teljesítményeihez. A több évre szóló, kétoldalú együttműködés kísérleti vegyszerek kipróbálására, korszerű technológiák kidolgozására szakosodott, sikeresen. Sajóbábony elsősorban kiváló növényvédő szerekkel járult a komplex rendszerek elterjesztéséhez, s ebben jelentős szerephez jutott az Albox 80 EC és az Anelda+80 EC. Az idén először alkalmazták a BKR-hez tartozó egységekben és a partenergazdaságokban a Sato klór 500 EG-t, s ennek eredményeiről kedvezően nyilatkoztak a szakemberek. Sok szó esett a külföldi értékesítésről, annak gyakorlati visszhangjáról. Az előadás során elhangzott: a termelési rendszer komplex technológiájáról a külföldi partnerek elégedetten nyilatkoznak. Természetesen a külföldi adaptálások magukba foglalják az ajánlott növényvédő szereket , így az ÉMV termékeit is. A TANÁCSKOZÁS másnapján bemutatott kísérleti táblák jól érzékeltették a terméshozam-növelő sajóbábonyi készítmények fontosságát. Környezetvédelmi konferencia Fotó: Nagy Miklós Az elmúlt héten Leninvárosban környezetvédelmi kerekasztal-konferenciát rendeztek a térség iparvállalatai vezető szakembereinek részvételével. Képünkön: Szénási Tibor, Kónya Sándor és Dudás József válaszol a felvetett kérdésekre. zombat, akki’imm területén is kevesebb a mozgás, csak a gépek átható zúgása jelzi: a munka nem szünetel. A polietiléngyárban 18-án, a Béke szocialista brigád dolgozik, a laboratóriumban és a raktárban tevékenykedő szakemberekkel együtt ők alkotják a délelőttös műszakot. A vezénylőteremben Boka Sándor művezető fogad. — Reméljük, csendes napunk lesz — mondja. Érthetően érződik az aggodalom a hangján. Az éjszaka folyamán ugyanis eseménytelenségről egyáltalán nem lehetett beszélni. A jelentésnaplót lapozgatva kiderül, hogy áramkimaradás miatt a polietiléngyár termelése több mint egy órán át szünetelt, az ügyeletes tmk-sok segítségével éjfél előtt küszöbölték ki a hibát. Az egyes rendszerben például 22.10 és 23.20 között állt be a kényszerszünet. Szerencsére, most legfeljebb csak az ügyeletes laboráns félóránkénti telefoncsörgetése jelenti az „eseményt”. Nyolc 30-kor az FA 2210-es termék folyadék indexe valamivel magasabb a középarányosnál, pontosabban: 26 az optimális 21 f helyett-----derül ki a jelentésből. — Nem túl nagy probléma — jegyzi meg Katona Sándor, reaktorkezelő — és miután a grafikonba bejegyezte az értékeket, néhány szakavatott mozdulatot tesz az előtte levő kapcsolótáblán. Turi Imre rendszerkezelő közben szokásos ellenőrző körútjainak egyikére készül. Természetesen én is vele tartok. Először a kompresszorcsarnokba megyünk. — A svájci gépek megbízhatóságát dicséri, hogy a szokásos évi nagyjavítás termelési okok miatti eltolása ellenére komolyabb probléma nincs velük — állapítja meg Tari Imre. A csarnokban hárman kísérik figyelemmel — a zajvédő fülkékből — a kompresszorok működését: Medve József, Rácz Béla és Vályi István. Vaslétrán jutunk fel, a reaktorterem előterébe. Ez a gyár szíve. — A legnagyobb veszély itt az óriási túlnyomásból eredő szivárgás — mondja a rendszerkezelő. Sorra járjuk a „termeket”, minden a legnagyobb rendben. Ezután a granuláló üzemegységet keressük fel ahol már a végtermék minőségét is szemrevételezzük. Alig van selejt. A vezénylőterembe visszaérkezvén, Bóka Sándorral van egy kis időnk beszélgetni. — Régi dolgozója vagyok vállalatunknak — mondja. — 1963-ban a műtrágyagyárban kezdtem. Öt év múlva a polietiléngyár beindítása előtt azonban Belorussziába kerültem. Ott sajátítottam el — többedmagammal — azokat az új ismereteket amelyeket 1970-től kezdve immáron a jelenlegi helyemen kamatoztathattam. 1971-ben lettem művezető. A beszélgetést Tari Imre szakítja félbe. Az E4/2-es szűrőn az egyébként rendben végrehajtott szellőztetés után peremfúvást észleltek. A művezetőnek menni kell. Ketten maradunk a vezénylőteremben Mécsei József reaktorkezelővel. Ő a Béke brigád vezetője. Természetes, hogy a kollektíva eredményei, gondjai is szóba kerülnek. — A hetvenes évek közepén nagyon „jól ment” nekünk. 1973-ban és ’76-ban A Vállalat Kiváló Brigádja lettünk. Az utóbbi néhány évben — valljuk be őszintén — az aktivitásunk, közösségi tevékenységünk visszaesett. Ez elsősorban annak a következménye hogy a munkaidő utáni elfoglaltságunk jócskán megnövekedett. Többen, szinte egy időben fogtak hozzá családi ház építéséhez. Manapság pedig házat építeni... Ebből következően a korábbinál ritkábbak az öszszejövetelek, csökkentek a vállalások. Azért — és talán ez a legfontosabb — a munkánkra nem lehet panasz. Most is elértük a bronzfokozatot. Megérkeznek Bóka Sándorék. — A tmk-sok lokalizálták a szivárgást — közli a művezető. Aztán a részleteket is megtudjuk: arra, hogy most teljesen kiküszöböljék a hiba okát, nincs lehetőség. Hétfőn, ha majd teljes lesz a műszak, ez is megtörténik. A verénylőteremben újra elfoglalja mindenki a helyét. Lassan dél lesz. Még két óra ésjöhet a váltás.. Balázsi Tibor Szombati műszak Kommunista műszak Közel másfél ezer dolgozó jelentkezett önkéntes munkára május 31 -én az ÉMV-ben. Az Uj üzemiek gyógyszer-intermedierek csomagolásával járultak hozzá a vállalati felajánlásokhoz. Fotó: Katona Gyula Beruházás, Éteklelem, oktatás a párszorisápok nípirendjén . 4 tartalomból: A PÁRT-VB MEGTÁRGYALTA (2. oldal) MŰSZERÉSZEK A BERUHÁZÁSON (3. oldal) CÉLJUK: A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE (4. oldal) OLVASÓTÁBOR BARCIKÁN (5. oldal) HÍREK, SPORT (6. oldal) Mikolé fiatalok Hatalmas erő rejlik az ifjúságban, s még hatalmasabb az ifjúság azon rétegeiben, amelyek képesek újat létrehozni, valamilyen téren újdonságot felmutatni. Ennek az energiának a kiaknázására különböző mozgalmak jöttek létre, s egyre-másra születnek meg a pályamunkák. Nemrégiben, június 8-án, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület égisze alatt egész napos rendezvényre került sor. Ez volt az úgynevezett VI. szakmai ifjúsági napok egyik eseménye, melynek keretében az elmúlt két esztendő legsikeresebb FMKT-dolgozatait vitatták meg. A Tiszai Kőolajipari Vállalat fiataljai négy témakör anyagát küldték be, melyből hármat elfogadtak. Ezeket előadás során hallhatták a résztvevők. Felvetődik az emberben a hír hallatán, hogy mi lesz e dolgozatok sorsa? Ki tudja, hány ilyen pályamunka készült el, s hová lettek ezek? Az értékelés, a díjazás után felhasználták-e a benne megfogalmazott ötleteket, elképzeléseket? Vagy egyszerűen a süllyesztőbe került? Ha pedig nem volt bennük olyan tartalmi anyag, ami a gyakorlatban felhasználható lehet, miért lettek e munkák díjazva? Egyik kérdés hozza a másikat, de a választ még az érdekeltek sem tudják mindig. Mindenesetre tanulmányíró nemzet vagyunk. Van, aki szinte már futószalagon gyártja a pályamunkákat. S lehet, hogy akad olyan kutató lelkületű, ámde egyszersmind gyakorlati ember, aki kibányássza belőlük, s felhasználja az értékes részt. Vagy pedig maga az alkotó próbálja széles körben elterjeszteni tanait. Ha pedig mindez nem jön össze? Jöhet a süllyesztő...? lám