Borsodi Vegyész, 1983. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-23 / 25. szám
1983. június 13. Információs iroda A LEGKÖZELEBBI európai kereskedelmi seregszemlére Pozsonyban kerül sor június 25-től kezdődően. Az Incheba évről évre a vegyipar fejlődéséről ad számot mérhetővé válik a termék, a gyártó és a kereskedő magatartása, s nem utolsósorban a korábban megkötött nemzetközi együttműködések életképessége, sikere. Magyarország ezen a kiállításon hagyományos résztvevőnek számít, ahol jelentős megállapodásokat kötött. Az idén 500 négyzetméternyi területen szinte valamennyi magyar vállalat felsorakoztatja termékeit, s mellettük — első alkalommal — „szóhoz” jutott több ipari és mezőgazdasági szövetkezet is. Ez utóbbiak valamilyen formában szorosan kapcsolódnak a kémiához, a vegyiparhoz, berendezésekkel, termelőeszközökkel, vagy komplett technológiák részeként. A kiállításról ez alkalommal sem hiányoznak a sajóbábonyi termékek. Az Északmagyarországi Vegyiművek a CHEMOLIMPEX külkereskedelmi vállalattal közösen információs irodát nyit az Incheba idejére. A gyár elsősorban növényvédő szereivel kívánja megismertetni az érdeklődőket. A szakemberek figyelmét bizonyára felkelti, hogy számos gyomirtó szert, mint egy-egy komplex termelési rendszer részét ajánlják a sajóbábonyiak. Az ipari növények hozamnövelő technológiájában ma már nélkülözhetetlenek a borsodi kemikáliák, és a kimagasló termelési eredményeket huzamosabb ideje nemzetközi szinten is figyelemmel kísérik. Az információs iroda jó lehetőséget biztosít a gyártmányok megismerésére, megállapodások, együttműködések és szerződések megkötésére. A Taurus, a Nitrokémiai Ipartelepek, a Caola, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, vagy a Tiszamenti Vegyiművek cikklistájából nehéz lesz a látogatónak, kereskedőnek választania, hiszen az említett vállalatok mindegyike olyan áruval rendelkezik, amelyet szakember és háziasszony egyaránt már — legalábbis névről — jól ismer. AZ ÉMV MUNKATÁRSAI ezúttal is bizakodnak. Az eddigi tapasztalatok bizonyították, hogy a pozsonyi seregszemlét kereskedelmi és együttműködési megállapodások követték a múltban. (fekete) MAGYARORSZÁG energiahelyzetére, felhasználására, az energiahordozók struktúrájára, a kőolajfeldolgozásra késleltetett módon, alacsonyabb szinten, de a világ energetikai, energiastrukturális, szénhidrogén-felhasználási tendenciái a jellemzőek. A századfordulóig a szél- és a vízenergia hasznosítása mellett a szén felhasználása dominált, az agrárország adott szintjén, az energiaigény kielégítésében. Az iparosodás késleltetett, korlátozott elterjedésével jelentkező energiaigényt, különösebb nehézségek nélkül, a szénvagyon fokozott feltárásával ki lehetett elégíteni. Ugyanakkor, a még főleg világítási célt szolgáló petróleum gyártása céljából — 100 évvel ezelőtt — a kőolaj kezdetleges feldolgozása is megkezdődött. A századfordulón a galíciai olajmezőről érkező nyersolaj feldolgozására — vasútvonal által érintett helységekben: Ungvár, Munkács, Kisvárda, Csap, Kemecse — több kis kőolajfinomító épült. A nyersolajból csak a petróleumot és a gázolajat értékesítették, az egyéb termékeket — így a benzint is— ,mint veszélyes mellékterméket kezelték. A motorizáció fejlődésével az első világháborút követően már benzint, le/hment és fűtőolajat is gyártottak. Magyarország fosszilis energiahordozó-készletének feltárása, termelt mennyisége már a század első felében sem követte az igényeket. A szénbányászat követte viszonylagosan egy-egy időszak gazdaságpolitikája által esetenként jelentősen behatárolt igényeket, a kőolaj feltárás és kitermelés — a készletek szűkös volta miatt — a fejlődés igényétől egyre inkább elmaradt. Magyarország energetikai, energiagazdálkodási, szénhidrogén-felhasználási helyzetében bekövetkezett változások az 1960—65-ös évekre tehetők. Ez megnyilvánult a kőolajtermékek mennyiségi, minőségi és strukturális változásában egyaránt, összhangban az energiagazdálkodás nemzetközi tendenciáival, illetve azt megkésve és követve, a IV. ötéves tervtörvény hazánk energiaforrás-szerkezetének megváltoztatását irányozta elő. A világ energiafogyasztásának szerkezete ugyanis az 1950—70 közötti években alapvetően megváltozott, a szén részaránya 58,6 százalékról 37 százalékra csökkent, míg a szénhidrogének részaránya 34 százalékról 56 százalékra emelkedett. A IV. ötéves terv időszakára, de a távlati fejlesztés céljaként hazánkban olyan,energiastruktúra került meghatározásra, melynek megfelelően az 1970-es 49 százalékos szénfelhasználással szemben 1975- ben 38 százalék, ’80-ban 30 III. százalék, ’82-ben 21 százalék szénfelhasználást prognosztizáltak. Szénhidrogénből 1970- ben 44 százalék, 1975-ben 57 százalék, 1980-ban 66 százalék. 1982-ben 72 százalékos arány megvalósítását tervezték. A szénhidrogének növekvő arányú felhasználását megalapozó elképzelések az élenjáró, fejlett ipari országok azon tapasztalatán alapultak, melynek megfelelően a kőolajfeldolgozó ipar célterméke, a motorhajtóanyag-termelés és -felhasználás dinamikusan fejlődik. Abból indultak ki, hogy a gépkocsiállomány növekedési üteme eléri az évi 20 százalékot, amelynek alapján az 1970-ben meglevő 200 000 gépkocsit 1985- ben már 1,5 millió gépkocsi követi. Ugyanakkor nagy benzinfelvevő piacnak számított a petrolkémiai, olefinkémiai ipar kibontakozása, melynek tervezése szintén a IV. ötéves terv időszakára esett. Dinamikus fejlődés volt várható a tüzelő- és dízelolaj-fogyasztás tekintetében is, ugyanis a IV. ötéves terv kezdetén a hazai tüzelő- és dízelolaj-fogyasztás mennyisége és aránya messze elmaradt a fejlett ipari országok fogyasztásától. (A fejlett nyugati országokban az 1950—70-es évek között csaknem ötszörösére nőtt az erőművekben felhasznált fűtőolaj mennyisége.) A terv mindezek figyelembevételével az 1970-es 6 millió tonna kőolaj feldolgozása mellett 1975-re 9,5 millió tonna, 1980-ra 15 millió tonna, 1985-re 17—25 millió tonna kőolaj feldolgozását tervezte a szénfelhasználás rovására. A kőolajfeldolgozás ilyen mértékéhez szükséges finomítói kapacitásokat 1970-re 7 millió tonna, 1975-re 11 millió tonna, 1980- ra 16,5 millió tonna, 1985-re 20—29 millió tonnára tervezték. A kőolajfeldolgozó-kapacitás ilyen nagyarányú fejlesztését egyrészt a meglevő kis kapacitású finomítóknál az elsődleges kapacitás növelésével, míg a nagy teljesítményű Dunai Kőolajipari Vállalat további dinamikus fejlesztésével, illetve a IV. és V. ötéves terv időszakában felépítendő új, 3 millió tonna feldolgozókapacitású vállalat létrehozásával kívánták megoldani. E nagyszabású energetikai program részeként került elhatározásra és megvalósításra a Tiszai Kőolajipari Vállalat. A 1973-ban bekövetkezett olajárrobbanás és ennek nyomán kialakult világgazdasági helyzet sokáig nem éreztette határozottan hatását, a célkitűzések további fenntartása mellett azonban körvonalazódott a kőolaj-beszállítási lehetőségek szűkülése is. Felismerve az 1973-as világgazdasági események várható hatását, az Állami Tervbizottság 1977. nyarán a megváltozott körülményeknek, megfelelően a kőolaj-feldolgozási irányzatot jelentősen módosította, így 1978-ra 11,3, 1979-re 11,4, 1980-ra 11,7, 1999-re 13,8 millió tonna kőolaj feldolgozását irányozta elő. Összehasonlítva a kőolajfeldolgozási előirányzatot a desztillációs kapacitással, megállapítható, hogy a kapacitás-kihasználatlanság gyakorlatilag az európai kapacitásviszonyokkal megegyező tendenciák szerint alakult. A kihasználtság mértéke 1970- ben 85,7 százalékos, 1975-ben 95,2 százalékos, 1980-ban 68,9 százalékos volt. A kőolaj-feldolgozás növekedési üteme az V. ötéves terv második felében tovább csökkent, és az 1980. év végén elfogadott VI. ötéves tend energiagazdálkodási program fő célként jelölte meg a népgazdaság energiaellátásával kapcsolatos terheinek jelentős mérséklését. Meghatározta, hogzy 1985-re az 1981-es állapotnak megfelelő 64 százalékról 59 százalékra kell csökkenteni a szénhidrogének részesedését az energiafelhasználás szerkezetében, tehát a szénhidrogén fogyasztása 1985-ben nem haladhatja meg az 1980. évi színvonalat. Az elengedhetetlenül növekvő igényeket, például a motorhajtóanyag-fogyasztást, más fogyasztóknál megtakarított energiahordozóval, a struktúra átalakításának fokozásával, tüzelőanyagért cseréjével kell kielégíteni. A program fő feladatai között szerepel még a meglevő berendezések, technológiák energetikai hatásfokának növelése, a hulladékhő hasznosítása, az energiatakarékos beruházások megvalósítása, a jobb energiagazdálkodás érdekében kifejtett kutatási tevékenység fejlesztése. A népgazdaság óriási erőfeszítések árán biztosította az utóbbi tíz évben is a fejlődéshez szükséges energiát. A struktúraátalakítás során az import energiahordozók menynyiségének csökkentése mellett fejlesztette a széntermelést s rövidesen az energiaellátás szolgálatába állítja az atomenergiát is. BÍZHATUNK abban, hogy ésszerűbb energiafelhasználással, a tudomány és technika fejlesztésével, új utak és módszerek keresésével, az energiatakarékos gondolkodás társadalmi üggyé tételével, elhárulnak a népgazdaságunk fejlesztése előtt álló feladatok teljesítésének energetikai akadályai. (Vége) Méhes György Energia, energia... Két évtized a versenymozgalomban fe/kn/Ipc örökifjú, talán egyedül deres Lthul/Cj hajával csúfolódik a gyorsan illanó idő. A brigádmozgalomban eltöltött közel húsz esztendő nem tűnt el nyomtalanul életéből. Átélte az első kezdetleges lépéseket, együtt örült társaival az eredményeknek, és meditált hosszú napokon, hogy a legjobb módszerrel oldja meg szűkebb és tágabb környezetének gondjait. Bodnár Zoltán neve összefonódott az Északmagyarországi Vegyiművek K-üzemi Petőfi Sándor brigádjának nevével, amelynek egyik alapító tagja, és amelynek hatodik éve áll az élén. Az elmúlt idő alatt sok minden megváltozott benne és körülötte, egy azonban mindmáig megmaradt: a példamutatás és a szorgalom. Kitüntetések jelzik a megtett utat, amelynek legutóbbi elismerő mérföldköve a Munka Érdemrend bronz fokozata. E magas elismerést ez év április 4- én vette át Méhes Lajos ipari minisztertől. Iskolák, óvodák, gyermekintézmények falaiba munkával beágyazott nevüket egyaránt ismerik Hangácstól Miskolcig, Sajószentpétertől Edelényig. Bodnár Zoltán részt kér és vállal a társadalmi megbízatásokból és a brigád egyemberként ragadja meg a kőműveskalapácsot, vagy a malterosládát. Teljesítményeiket 1974 óta ismerik el a Vállalat Kiváló Brigádja címmel, s már két ízben voltak a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetés birtokosai. Önzetlen munka, becsületes helytállás a brigád jelszava, így hát nem volt véletlen, hogy a közel háromezres sajóbábonyi kollektíva másodízben választotta küldöttnek a szocialista brigádvezetők országos tanácskozására. Első alkalommal 1977 márciusában képviselte küldőinek érdekeit. Most az idei, májusi fórumon pedig felszólalásával részt vállalt a két nap munkájából. Az elhangzott főtitkári bevezetőt követően szót kért. Mondanivalójának lényege, az eddiginél rugalmasabb értékesítési rendszerre összpontosult, és a jól bevált sajóbábonyi módszer alkalmazását ajánlotta a tanácskozás résztvevőinek. Elmondotta, hogy Sajóbábonyban a munkahelyén 1981 óta negyedéves munkaversenyt folytatnak. A rövidebb távra szóló gazdasági feladatokra történő mozgósításra a vállalások végrehajtásának gyors értékelésével és elismerésével az éves terv végrehajtását, segítik. Az elvégzett feladatokkal közvetlen vagy közvetett tevékenységet is számba veszik és az elbírálásnál rugalmasan alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz. Az elmondottakhoz hozzáteszi saját véleményét is: megtalálni a leghatékonyabb módszert a mozgalom megújhodásáért. Ehhez tudni kell felnőni, s olykor önzetlen sorsközösséget vállalni a nagyobb és nehezebb célok érdekében. A tanácskozásról hazatérve egyre több brigádvezető társával cserélt véleményt a budapesti fórumon elhangzott felvetésekről és nemegyszer idézte a SZOT főtitkárát, aki a versenymozgalom megújhodását a jobb, hatékonyabb munkában, a társadalmi cselekvés hajtóerejében jelölte meg. A finiimis hétköznapok folytatódnak és " az-üzemi Petőfi Sándor brigád újabb feladatok elvégzésére vállalkozik. Új létesítmények születnek, magasodnak a falak és Bodnár Zoltán, társaival újabb mérföldkövet rak le a jövőbe vezető útra. Fekete Béla Javaslat és döntés Többször kérték már a Tiszai Vegyi Kombinát Malinovszkij utca környékén lakó dolgozói, hogy egy autóbuszjáratot közlekedtessen a Volán Vállalat legalább a műszakváltások idején a város ezen részéről a TVK-hoz. Nos, a javaslatot az illetékesek az elmúlt hetekben mérlegelték, s úgy határoztak: próbajáratot indítanak több napon keresztül ezen az útvonalon, s a tapasztalatok — utasszámlálás — alapján majd kiderül, menynyire lesz „zsúfolt” ez a járat. A próbautak befejeződtek. Kiderült, hogy az autóbuszokon 5-en, 6-an utaztak. A döntés a járat további életéről bizonyára ezek után mindenki számára világos... Műszerészek a Mázát Amint azt már megírtuk lapunkban, a Tiszai Vegyi Kombinát új polipropiléngyárának beruházásából a műszerautomatika főosztály dolgozói jelentősen kiveszik a részüket. A műszerészek végezték el, illetve jelenleg végzik a központi folyamatirányító berendezés — beleértve a számítógépet is — telepítését, szerelését és tesztelését. Emellett a polimerizációs üzemben a portárolás, -szállítás, -keverés folyamatrészek műszeres szerelését, valamint a granuláló üzemrészben a teljes műszerszerelést. S hogy pontos legyen a sor, meg kell említeni, a hulladékégető berendezés műszeres szerelését is a főosztály szakemberei oldották meg. Az elmúlt héten Csermely Zoltán főosztályvezetőtől elsőként azt kérdeztük, hogy ezek a munkák mennyire terhelték le a műszerészeket és milyen egységekben fejezték már be a szerelést? — A főosztály dolgozóinak közel húsz százaléka folyamatosan vett részt a PPGY —II. beruházás műszeres szereléseiben, de csúcsidő-szakban az összlétszám 30 százalékával is számolnunk kell. Eddig a hulladékégetőben fejeztük be a műszerszereléseket, sőt elvégeztük a műszerek próbáit is. Jelenleg itt a berendezés üzemszerű próbái folynak, s azt lehet megállapítani, hogy üzemi körülmények között is jól működik a hulladékégető mű minden egysége. A központi folyamatirányító rendszer, a számítógép telepítését március végén kezdtük meg. Azóta itt is befejeztük a szerelést.zeket a rendszernél, pillanatban a Softwarokat végzik szakénink, de még csak a csatlakozások nélkül,pasztalataink szerint ! Elvégeztük a Hardware-teszrendezés teljesíteni tudja az elvárásokat, legalábbis az eddigi próbák ezt mutatják. A japán szakemberek egyébként nagyon elismerően nyilatkoznak főosztályunk dolgozóinak munkájáról, felkészültségükről. — Milyen feladatok vannak még a PPGY—II. beruházáson? — Most folyik a granuláló üzemrészben a műszerek beszerelése, amelyet várhatóan júniusban befejezünk és megkezdődhetnek a hidegpróbák. Június 20-án megkezdjük a portárolás, -szállítás és -keverés trrvszerszerelését is. A polimerizációs üzemrészben pedig a terepi szerelést a főosztály dolgozóinak felügyelete mellett a Vilati szakemberei végzik. A jelenlegi állapot megfelel az ütemtervben rögzítettnek. S ez nem kis mértékben köszönhető a szocialista brigádok jó hozzáállásának, hiszen kommunista műszakok keretében az egyidőben nagyobb létszámot igénylő munkák esetében sokat segítettek. Végezetül a főosztályunk javító-, karbantartó-egységei, valamint a szolgáltatóüzem poliprlipiléngyári részlegének dolgozói megkezdték a folyamatos felkészülést az üzembe helyezési és üzemelési feladatok ellátására — mondotta befejezésül Csermely Zoltán főosztályvezető. (— soltész —) A TVK szakemberei a már beszerelt berendezéseket azonnal ki is próbálják. Képünkön: a számítógép programellenőrzését végzik. Fotó: Vass Györgyné