Borsszem Jankó, 1880 (13. évfolyam, 1-52. (626-677.) szám)

1880-09-26 / 39. (664.) szám

Szeptember 1880.Borsszem Jankó. Egy távgyalogló naplójából. — Előleges pragmatikus dicsekedés. — Balaton-Fü­red. Mielőtt elindultunk, egy fontos nyelvtani kérdést kellett eldöntenünk. Ugyanis, hogy mit fogunk "*1 J"* cselekedni? Mert sorainkból a »Nyelvőr« egyik hive tiltakozott a magyar nyelv géniusza nevében a távgyaloglás, mint hibásan képzett szó ellen, s kijelenté, hogy ő csak gyalogversenyre vagy versenygyaloglásra képes; ha pedig a túlnyomó többség a távgyaloglás mellett nyilatkoznék, ő kénytelen volna visszavonulni. A többség hajlott a felszólításra s elfogadta a verseny­gyaloglást, ami Simonyi Zsigmond, Volf György és a főnyelvcsősznek Szarvas Gábornak táviratilag — akarom mondani hirverőileg — tudtára adatott. Kora reggel megindultunk. Tihany mellett elhaladva, a visszhanggal szerettünk volna pár szót váltani, hát ha később mint ekhónak vehetnék hasznot azon a szekeren, melyen a dűlőkön gyalogolnánk végig ? De a riadó kisasszony még aludt. * * * Szent Gothárd. Kerestük a híres alagutat, de még nem fúrták át azt a hegyet, mert itt nincs is, hanem Svájczban létezik, a­hova meg nem terjesztettük lábunkat, mert van neki magának több ezer. Ez a hely egy csatáról nevezetes, melyet ép azért neveznek a szent gothárdi csatának és Montecuculi vezérlete alatt vívták ki. Ez meg arról nevezetes, hogy a háború viselésére csak három dolgot kívánt: sok pénzt. Ebből alighanem az következik, hogy Rothschild bárót kellene fővezérnek megtenni. Jelenleg Szt. Gothárdon csak választó csaták szoktak előfordulni. * Gleich­enberg. Egy athleta társunk Gleichenberg előtt, a másik Gleichenberg közepén, a harmadik Gleichenberg mögött dűlt ki. Engedelmet kértek, hogy ők vasúton verseny­gyalogolhassanak tovább. Azt hitték, hogy így gyorsab­ban tehetik meg az utat. De ezt nem engedték meg nekik, először mert nappal volt, azután mert a vasút lóerővel dolgozik, a gyaloglásnak pedig csak emberi, erővel kell véghez menni. Számunk így megcsappant. Gleichenberg fürdőhely, a­hova hosszú köhögés után köpni járnak az emberek. Két athleta társunk itt gyógyul. * Klagenfurt. Nevezetes, hogy e városnak kapuja Bécsben van, az u. n. Kärnthner Thor, de ott is már lerombolták, minél fogva Klagenfurtnak nincs kapuja. Mikor a fő­­piaczra értünk, egyikünknek lába megbicsaklott a nyelve helyett s igy a versenyzők sorából kilépett. Feltűnt töb­beknek közülünk, hogy mért viselnek az idevalók hegyes u. n. tiroli kalapokat s egyikünk — aki aesthetikával fog­lalkozik — megfejtette, hogy a csúcsos kalapok a hegy­ormokat jelképezik s azok hatása alatt keletkeztek. * Wörth­i tó. Ennek partjára érve, lábfürdőt vettünk. A falusi népség tömegesen jött el bámulni a talpunk hólyagjait. Aztán azon kezdtünk tanakodni, miképen lehessen a tavat meglábolni, illetőleg azon átgyalogolni? Végre mege­gyeztük abban, hogy hajóra szállva, a fedélzeten folyton gyalogolni fogunk a hajó orrától hátuljáig és viszont mindaddig, mig a túlsó partra érünk. * * * Görcz, Kucséberország székhelye. Itt ismét kidőlt egyik tagunk, ő belépett Görczbe, ő bele meg a görcs. Kine­veztük a mi grófunkat Athleta Mixamusnak. * Fiume. Ketten ide értünk. Végeztünk. Fiumes Troes! Siriratok. — A Sz. udvarhelyi ev. ref. te­metőben : Ember!!! És mert­ed-e Dezsi Lajost ? ! A ki e város kapitánynya volt! Itt nyugszik, csendesen ! ? II. A perecsényi ref. aitkertből. Itt nyukszik a gyenes Pista, Csenálta a keresztapja 1860. III. A sz. udvarhelyi róm. kath. temetőben : Oh. Kedves olvasom, nézsirkeresztemre hl... . Mózsess valók világon, éltembe, sz : 1841. Okt. 14, m :h: 1878. áp. 23 Pásztor marisai sz : 1848 jul. 24, m : h : 1879. és gyermekei Anna, Baláz, Anna Baláz nyugodjanak csendesen mert a végzés szerint nyerii sálást. Oh, Kedves olvasom, mondjra áldást.. IV. Itt nyugszik egy zajos bajos, Kinek neve Horváth Lajos Hadd nyugodjék békével Majd felkel a nénjével.

Next