Borsszem Jankó, 1908. július-december (41. évfolyam, 27-52. (2117-2142.) szám)
1908-12-13 / 50. (2140) szám
12 A nap hőse. Kétségkívül Eitner Zsiga, az analfabéta Herkules. Nemcsak névleg függetlenségi, hanem tényleg független ember. Ha egyet-kettőt lélegzik a magatermésű remek somjaiból, könnyen odavágja pártjának, kormánynak a hajdan erős „eb ura fakót“. Most a nemzeti czirkusz nevezetes óriásába, Albertus Longinusba akadt bele. A tömzsi athléta busa fejét szegzi neki a hosszadalmas csontváznak. Az aránytalan mérkőzés kimenetele kétséges. Az izgatott publikum a kurta bajnokot uszítja, aki próbálná is megöklelni ellenfele hasát. Csakhogy emez egy ravasz jezsuita fogással nekiereszti lábai kapuján át a falnak. Szegény Eitner mit tegyen ? „Nagyot koppan, azután elhallgat“. Mozgósítás. Moltke gróf. — Olvasta, herczeg? Magyarországon mind elvitték a legények elejét. Eulenburg herczeg. Az elejét? Hiszen akkor semmi baj ! Bojkott. (Két magán-külpolitikus beszélget.) Én azt hiszem, a törökökkel hamar megegyezésre jutnánk, ha például maga Kossuth Ferencz ellátogatna Konstantinápolyba. Igen ám, csakhogy ott most bojkott alatt van minden osztrák gyártmány. BORSSZEM JANKÓ 1008 deczember 13 Nemzetközi műtárlat. II. Hazaiak (Folytatás.) 3. Hegedűs L. A fészek regénye. 20. Éder Gy. A sikkczipe. Korkép. A szoczialisták nem dolgoznak, hogy kivívják az általános titkos választójogot. A koalicziós hazafiak nem dolgoznak, hogy elkerüljék az általános választójogot. És a nemzet jobbjai azért nem dolgoznak, mert azt tartják, minek vesződjenek ők, mikor a munkát mások foglalták le maguknak. Új vasúti regula. Lassan járj, tovább érsz. Gyalog járj, tovább élsz. Uj szeretet. I. Prohászka püspök. — Ne legyünk fele, hanem egész barátok. (A kassai beszédből.) Apponyi (Tomcsányi páterhez.) ügy van! Jöjjenek hozzám a barátok. (Fölpattan egy ajtó és beözönlenek a jezsuiták.) n. A győri püspök. — Szeretet legyen a földön! Én például szeretnék titkos tanácsos vagy prímás lenni. Ergo: kicsapom a magyar érzelmű prepákat. Egyedül a szeretet parancsára. m. A nagyságos asszony. De kérem, ne csókolja a fülemet! Egy néppárti plébános. - Szeresd felebarátodat! mondja az evangélium. De én szeretem a barátfülét is.