Schilberszky Károly - Klein Gyula (szerk.): Növénytani Közlemények, 2. kötet (1903)
NÉVJEGYZÉK ÉS TÁRGYMUTATÓ. I. NÉVJEGYZÉK. Anguskiii K. A porzók felnyílási mechanizmusa a Solanaccae családban1431. Baria I K. Schocnus l errugineus L. Szepesmegyében [94].— Adatok a Baba-hegycsoport és környéke növényzetének ismeretéhez 97, 145 [189]. líoveri, Tli. Das Problem der Befruchtung (33). Deg'clll. Előterjesztés a botanikai nomenklatura ügyében [190].• Magyar füvek gyűjteménye II. és III. köt. [191]. Feil .r II. Adatok a rézgálicz növényélettani hatásának tanulmányozásához [191]. I'ialowski I. A Hoffmann-Wagner-féle Növényatlasz bemutatása [143]. — Wagner J. és Mágócsy-Dietz L. : Magyarország növényei (134). Blatt K. Sehoenus ferrugineus-ról adat [94]. Groillboer E. Az első magyar növényenumeráczió, Deccardtól [94] 162. Gyilíly I. Magyar növénynevek 21. Győry J., Schilberszky K. Ströeker A. Gyógyszerészgyakornoki Tankönyv (IV. és V. rész) (28.) Hollós L. A nyári és fehér szarvasgomba termőhelyei .Magyarországban 8. — Két új Lycoperdon-faj [36] 75 — Nógrádmegye földalatti gombái [36] 132. — Geasteropsis nov. gen. 72 [96]. — Homokpusztáink jellemző gombáiról 170. Istvánffi Gy. Tanulmányok a szőlő fakórothadásáról (27) [93]. — Új szőlőkárosítók hazánkban [95]. — A Botrytis és Monilia ellen való védekezés alapvető kísérleteiről [95]. — Adatok a szőlő gyökérromlásának ismeretéhez [143]. — A szürke rothadás (Botrytis cinerea) sclerotiumai szőlőbogyókon [143]. Jivorkij S. Néhány növény újabb termőhelyéről [144]. Klein Gy. Emlékezés Lengyel Istvánról [188]. — Jelentés a selmeczbányai botanikai kirándulásról [190]. Klieucker, Л. Bemerkungen zu den »Gramineae exsiccatae« Lief. XI—XII. (92). Kovács L. Az anthokyan chemiai tulajdonságai, physiologiai szerepe és keletkezésének okai192. Kismiliciák J. A Magyar Nemzeti Múzeum növénytára (29) [36]. Leffler L. Polygonum aronarium W. K. vegetativ szerveinek anatómiája (26). Lengyel H. A Hypenantron fragrans Balb. új lelőhelyéről [142]. •— A budapesti egyetemi növénytani intézetnek Anisits Juan Dániel ajándékozta paraguayi fák [142]. Moesz G. Brassó állóvizeinek mikroszkopikus növényzete (177). Noll, F. Zur Keimungsphysiologie der Cucurbitaceen (32). Oláh IL Az elektromosság hatása a növényzetre [96]. Oldódy L. Hazai növények rostjaiból készült ipari czikkek [192]. Pillitocsck .1. Die Bacillarien des Klebschiefers von Kertsch (176). — Beschreibung und Abbildung der fossilen Bacillarien des Andesittufes von Szliács in Ungarn (180). I'lljip IL Adatok az Iris-levél anatómiájának ismeretéhez [37] 41. Péter H M. A magyarországi Weisia-fajokról 24. Bryologiai közlemények 173 |190]. Relli IL A magyarhoni Lrnca-félék összehasonlitó levélanatómiája (25). Schilborszky K. Újabb teratológiai esetek [37]. — A szakosztály 1902. évi működéséről szóló jelentés [38]. — Növény-teratológiai közlemények I. 76. — A Monika-spórák életképességéről és csírázási viszonyairól [95]. — Botanikai tanulmányi kirándulás Selmeczbányára [144] [190]. — A szőlőszár szalagosodásának sajátságos esetéről [192]. —• Jelentés a vvieni nemzetközi botanikai kongresszus magyarországi kirándulása ügyében [192]. Sibionkai L. A Nornea fajai, fajváltozatai és fajtái hazánkban 15. — Újabb adatok Budapest növényzetének ismeretéhez 169. — A Magyar Királyság