Gombocz Endre - Moesz Gusztáv (szerk.): Botanikai Közlemények, 20. kötet (1922)
1922 / 1-3. szám - ZSÁK ZOLTÁN: Összehasonlító hybridtanulmányok
18 Repaies Raymond: Egy fejezet a növények társadalmi életéből, igénytől vezérelt szukcesszióra vezeti vissza. Ezt ma már annál is inkább helyesnek fogadhatjuk el, mert a paleontológiailag is helyesnek látszó sorrend megegyezik a fényigénytől megszabott szukcesszióval, ellenben egészen más, mint az az egymásután, amelyet akár a sarkoktól melegebb tájak felé, akár a hegycsúcsoktól a síkságok felé a klimevek sorrendje szerint szokás feltüntetni, holott, ha a klíma ilyen értelemben szabta volna meg az erdősödés menetét, nyilván azzal a sorrenddel kellene megegyeznie, melyben erdei fáink egy középeurópai hegy csúcsától lefelé következnek. A fentiek eléggé igazolják, hogy a szukcesszió, ez az aktív biológiai tényező, milyen fontos szerepet játszik a növényföldrajz magasabb rendű problémáiban is. Ám a szukcesszió-tannak van még egyéb, általános biológiai jelentősége is, melyre befejezésképen néhány szóval kívánok csak rámutatni. « A szukcesszió a bioszférának jelensége, mégpedig, mint említettem, természettudományosan, természettörvény szerint értékelhető jelensége. A bioszféra ilyen általános körű, sok tekintetben az emberi társadalomban megnyilvánuló jelenségekkel párhuzamba állítható jelenségeit eddig a materializmus, nevezetesen a darwinizmus tanai alapján a véletlennek, a „létért való küzdelemnek" anarchiájába szokták utalni. A szukcessió felismerése azonban azt mutatja, hogy a bioszféra legáltalánosabb körű jelenségei is természettörvényszerűek, nem pedig anarchisztikus véletlen esélyeitől függenek. Önmagában ugyan a szukcesszió nem tekinthető többnek, mint ujjmutatásnak a bioszféra magasabb körű természettörvényeihez, de az anarchisztikus véletlen darwini tanához képest már ennyit is jelentékeny haladásnak kell minősítenünk, mert benne így is az élet hatalmas hierarchiájának egyik fontos alapkövét kell látnunk. (A növénytani szakosztály 1922. márc. 8-án tartott üléséből.) Zsák Zoltán: Összehasonlító hybridtanulmányok. A hybrid-növények iránt való különös előszeretetet a kolozsvári hires Szénafűnek (Heuwiese), ennek a gyönyörű virágos kertnek hybridekben is gazdag növényzete ébresztette fel bennem. Kezdve a már kora tavasszal megjelenő Mint ismeretes, ma már az emberi társadalom jelenségeiben is sikerrel keresik a törvényszerűségeket. Az emberi társadalmak törvényszerű folyamataiból Spengler „Untergang des Abendlandes" c. művében a szukcesszióval vajmi közel rokonságban álló történelmi ciklikus rendszereket elemezett ki.