Horváth Imre - Maróti Mihály (szerk.): Botanikai Közlemények, 66. kötet (1979)
1979 / 2-4. szám - PODANI JÁNOS - KOVÁCS MARGIT - DINKA MÁRIA: A balatoni nád elemtartalmának vizsgálata: II. A nád elem-akkumulációja a különböző terhelésű partszakaszokon
kaszon a nagyobb. Feltételezhetően a Cu permetezett szőlőterületekről a gombaölőszerekkel (rézgálic, „Cupromix") kerül be a tó vizébe (Alsógyenesdiástól Balatongyörökig terjedő partszakaszon a szőlőterületek közel a parthoz helyezkednek el). A variancia-analízis (SVÁB 1967) adatai alapján, P 1 5%-os valószínűségi szinten a terhelt és terheletlen partszakaszok vize Mn- és Ca-, a szedimentum Ca, Mg, K, P és Zn-tartalmában különbözik szignifikánsan. A felsorolt elemek mennyisége a terhelt partszakaszon nagyobb. A nád elem tartalma a terhelt és terheletlen partszakaszon A nád egyes szerveinek elemtartalmáról — a különböző terhelésű partszakaszokon — a 2. táblázat adatai tájékoztatnak. Ennek alapján a makro- és mikroelemek összmennyisége az egyes szervekben a következő: A terhelt partszakaszok nádmintái (a növény egészét tekintve) a vizsgált makro-elmeket mintegy 5%-kal nagyobb mennyiségben tartalmazzák, a mikro-elemek mennyisége közel azonos. Az egyes szervek elemtartalmuk alapján különböző mértékben indikálják a terhelést. A víz terhelését a noduson levő járulékos gyökerek és a levelek indikálják, a terhelt partszakaszokon a vizsgált elemeket nagyobb mennyiségben tartalmazzák. A szedimentum nagyobb elem tartalmát a gyökér és a hajszálgyökér indikálja. Bár a terhelt partszakaszok nádja a vizsgált bioelemeket nagyobb mennyiségben tartalmazza, az egyes szervek elemtartalmát összehasonlítva (2. táblázat), csak a levél és a szár P tartalma alapján van 5%-os szignifikáns differencia a két partszakasz nádmintái között. A nádban akkumulált elemek mennyiségét elsősorban a nád szelektív kationfelvevőképessége határozza meg és csak bizonyos határok között függ a geokémiai viszonyoktól. Ezt támasztja alá a kétféle partszakaszon termő nád szerveinek az elemtartalom alapján történt összehasonlító vizsgálata, valamint az elemek közötti korreláció is (lásd I. rész). A nád a biológiai víztisztítás szempontjából jelentős növény, tekintve, hogy bizonyos határokig nagyobb mennyiségű elem akkumulációjára ill. rezerválására képes. Azonban nagyobb mértékű szennyvízterhelés esetén a nádas állományok az utóbbi évtizedben megritkulnak, fellazulnak, és az eddig összefüggő nádas kis szigetekre tagozódik. Gyakori a nádnál sok satnya oldalhajtás (szár) megjelenése és a rizóma rothadása. A nád helyét gyakran a Typha angustifolia foglalja el. Ez a jelenség a fokozódó eutrofizációval van öszszefüggésben és az utóbbi évtizedben Európa számos tavában észlelhető. Ez a jelenség a Keszthelyi-öbölben is észlelhető, elsősorban a N-nel terhelt partszakaszokon (Csókakői-patak, Szt. László- és Szt. Imre-árok torkolata környékén). A N-nel erősebben terhelt partszakaszról származó nád minden szervében is relatíve nagyobb menynyiségük mérhető, mint a terheletlen partszakasz mintáiban. A nád egészében (levélszár, járulékos gyökér, rizoma, gyökér, hajszálgyökér) a terhelt partszakaszon közel 1%kal nagyobb az összes akkumulált N mennyisége. Meghatároztuk a gyökérszőr és a gyökér koncentrációfaktorát* a szedimentum kémiai összetételére vonatkozóan mind a terhelt, mind a „tiszta" partszakaszokon élő nádra. Makroelem: Si, N, P, Ca, Mg, Na, K. % Mikroelem: Fe, Mn, Zn, Pb, Cu, Sr ppm terhelt tiszta terhelt tiszta Levél 9,35 8,54 6 099 258 Szár 5,59 5,99 117 85 Járulékos gyökér 20,30 15,82 6 654 6 188 Rizoma 4,94 7,36 482 506 Gyökér 8,33 6,85 3 814 3 882 Hajszálgyökér 9,16 8,07 6 973 7 400 57,67 52,63 18 649 18 319 * Koncentráció-faktor: TMg/100g növényanyag mg/100 g talaj