Horváth Imre - Maróti Mihály (szerk.): Botanikai Közlemények, 66. kötet (1979)
1979 / 2-4. szám - PODANI JÁNOS - KOVÁCS MARGIT - DINKA MÁRIA: A balatoni nád elemtartalmának vizsgálata: II. A nád elem-akkumulációja a különböző terhelésű partszakaszokon
Bot. Ködern. 66. kötet 4. füzet 1979. A BALATONI NÁD ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA II. A NÁD ELEM-AKKUMULÁCIÓJA A KÜLÖNBÖZŐ TERHELÉSŰ PARTSZAKASZOKON DINKA MÁRIA-KOVÁCS MARGIT—PODANI JÁNOS Az MTA Botanikai Kutatóintézete által az 1977. évben a Keszthelyi-öbölben végzett vizsgálatok egyik célkitűzése volt a nád elem tartalmának meghatározása a különböző terhelésű partszakaszokon. Mintavételi helyek Mintavételi helyünk a Keszthelyi-öbölnek a Csókakő-patak torkolatától a balatongyöröki strandig terjedő szakasza volt, amely a Balatonnak szennyvizekkel egyik legjobban terhelt része. A Keszthelyi-öböl térségében kétféle mintavételi helyet jelöltünk ki: — olyan területeket, ahol a nádas* állományok különböző szennyvízbeömlések közelében fordulnak elő, — az ún. kontroll-területeket, a relatíve „tiszta" vizű** partszakaszokon. A mintavétel időpontja 1977. július 4 — 5. volt. Az egyes mintavételi helyek, ahol víz-, szedimentum- és növény-mintavétel történt, a következők: A) TERHELT PARTSZAKASZ A/L Csókakő-patak torkolata, ahol jelentős mennyiségű Ca, Mg és Na mellett nagyobb mennyiségű NH 4 összes N és P04 jut rendszeresen a tó vizébe. A Balaton vize a Csókakő-patak torkolatánál aránylag nagy mennyiségű Ca-t, K-t, Na-t és NH4-et tartalmaz. Különösen veszélyes a Balaton eutrofizálódása szempontjából a bejutó nagymennyiségű N és P (TÓTH 1972). Csókakő-patak a Zala-folyó mellett a Keszthelyi-öböl egyik legnagyobb szennyvízterhelője. A városi szennyvíztisztítóból, áramszolgáltató vállalattól, tejüzemtől stb. naponta mintegy 2600 m3 szennyvíz terheli az öblöt (RIDEG 1976). A/2. Szt. Imre-árok torkolata, ahol a patak vize — vizsgálataink szerint — elsősorban Ca-mal, Na-mal, valamint NH4-vel és NO3-mal terheli a tó vizét. A nehézfémek közül elsősorban a Fe, Sz és a Mn mérhető relatíve nagyobb mennyiségben. A/3. Szt. László-árok torkolata: A Csókakői-patak mellett a Keszthelyi-öböl másik jelentős szennyvízterhelője, RIDEG (1976) adata szerint naponta mintegy 600 m3 szennyvizet juttat a tó vizébe, amely relatíve nagyobb mennyiségben K-t, N-t (NH4, NO3) és PO4-t tartalmaz. Adataink szerint az oligoelemek közül a Szt. László-árok torkolatánál relatíve nagyobb mennyiségben Fe, Sr, Zn és Mn is kimutatható. A szedimentum nagyobb mennyiségű Ca-ot tartalmaz. Rangsorolva a három előbb említett mintavételi helyet, legnagyobb mértékű a szennyvízterhelés a Csókakő-pataknál, majd sorrendben a Szt. László- és a Szt. Imre-árok következik. Mindhárom mintavételi helynél megfigyelhető a nádas állomány fellazulása, a különálló nádcsoportok megjelenése. * A nádas állomány kifejezést tág értelemben használjuk, a terhelés mértéktől (terhelésen minden esetben szennyvíz-terhelés értendő) függően esetleg más növényfaj, pl. gyékény dominál. ** A Keszthelyi-öböl esetében a „tiszta" víz kifejezést — az öböl nagyfokú tápanyaggazdagsága és terheltsége miatt — csak relatív értelemben használjuk.