Gulyás Sándor - Zsoldos Ferenc (szerk.): Botanikai Közlemények, 80. kötet (1993)

1993 / 2. szám - SIMONNÉ WOLCSÁNSZKY ERZSÉBET - DELYNÉ DRASKOVITS ÁGNES - VÁSÁRHELYI TAMÁS: Nádban fejlődő rovarok hatása a nádhajtás (Phragmites communis) szöveti felépítésére

Anyag és módszer Termőhelyek:­­.. száraz termőhely (Balaton-part, Fonyódliget, Cseh-Nagyberek) 2. Vízpart: Vízbenálló nádas (Balaton, Tihany, Bozsai-öböl). Kártevő rovarfajok: Прага lucens, L. pullitarsis, L. rufitarsis, L. similis. Mintavétel ideje: 1988-89. Mintavétel módja: Termőhelyenként begyűjtöttünk 3-3 egészséges, kontroll nádhajtást és 3—5 rovarkártevő által fer­tőzött teljes példányt, több egyedről csupán a jól identifikálható gubacsokat. Feldolgozás: A begyűjtött anyagot először binokuláris mikroszkóp segítségével tártuk fel. A megfigyeléseket raj­zokban, leírásokkal együtt jegyeztük fel. A szövettani feldolgozásra szánt növényrészeket 30%-os alkohol­ban tároltuk.A metszetek fagyasztásos eljárással készültek. Keresztmetszet készült a gubacs felső, középső és alsó régióiból, a legfelső nóduszból és a szár valamennyi ízközének középső darabjából. A metszetek egy részét derítettük, más részét toluidinkékkel festettük, esetenként egyszerű hisztokémiai eljárások (lugololdat, sudán III, sósavas floroglucin stb.) után vizsgáltuk. A jellemző mikroszkópi képeket fényképfelvételeken is megörökítettük. Eredmények Mind a leromlott nádállományból, mind pedig a kontrollként kezelt területről származó nádpéldányok — amennyiben főhajtásuk csúcsán gubacs fejlődött — több­szörösen elágazóak. A fattyasodás többnyire a szár tövén indul, de gyakoriak a vízszint fölötti nóduszok alvórügyeiből előtörő oldalhajtások is. Fejlettségük rendkívül eltérő. Az elágazó hajtások szárai — a fő- és oldal egyaránt — vékonyak, töredezők. Virágzatot nem fejlesztenek. Tapasztalataink szerint is a Lipara lucens készteti a legnagyobb méretű gubacs fejlesztésére a tápnövényt. A gubacs nagyobb, felső részét az összenőtt levélhüvelyek (9—10), alját azonban csupán a szár megrövidült egy-két internódiuma alkotja. A kemény gubacsrész fölött a levéllemezek elhalt, későbbiekben elrothadt összesodródott tömege található. 1. ábra. A nád (Ph­ragmites communis) gubacs közepéből készült keresztmetszet részlete. A gubacs a gubacslégy (Lipara lucens) bölcsője. A virágzati tengelyt óriás parenchymasejtek kötik egymáshoz (4X ок., 10X obj.) Figure I. Cross section of the central part of a gall developed on Phragmites communis (detail). The gall is caused by aall gnats (Lipara lucens). The axis of inflorescence is strenghtened by giant parenchymatic cells (4x10)

Next