Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 84. kötet (1997)
1997 / 1-2. sz. - JÁRAINÉ KOMLÓDI MAGDA: A legutóbbi, azaz holocén beerdősödés flóratörténetéről
Bpl. Közrem. 84. kötet 1-2. fiszet 1997. A LEGUTÓBBI, AZAZ HOLOCÉN BEERDŐSÖDÉS FLÓRATÖRTÉNETÉRŐL JÁRAINÉ KOMLÓDI MAGDA Bevezetés Ezen áttekintés célja egyrészt, hogy a mai magyar flóra és vegetáció kialakulásának egy-egy jelentős mozzanatát felvillantsa a földtörténeti korok távlatában, azaz visszatekintés, másrészt az elvárások és lehetőségek érintése a flóratörténeti kutatások jelenlegi és jövőbeli feladatairól, azaz kitekintés. Visszatekintés, előzmények A növényvilág kialakulása és elterjedése a Földön A Föld kb. 4,6 milliárd éves történetéből 3,5 milliárd év már az élővilág története is, habár a növényvilág jelentősebb diverzifikációja, tényleges kibontakozása csak mintegy félmilliárd évre vezethető vissza. Ez alatt az idő alatt a legegyszerűbb élőlények kialakulásától bolygónk mai növényzetéig - beleértve a magyar flórát is az evolúciós folyamatok egész sora játszódott le. Bolygónk növényvilágának képe három nagyléptékű változást mutat: 1. Mintegy félmilliárd évvel ezelőttig csak vízben volt élet, s eltekintve a baktériumoktól, csak algák népesítették be a Földet. 2. Ötszázmillió évvel ezelőtt kezdi a növényvilág meghódítani a szárazföldet, de kb. 135 millió évvel ezelőttig csak kryptogámok és nyitvatermők vannak bolygónkon. 3. S végül mintegy 135 millió évvel ezelőtt alakulnak ki a zárvatermő virágos növények, s már a Kréta időszak folyamán meghódítják a Földet. A lágyszárúság és számos különböző életforma, ami ebben a csoportban alakult ki, lehetővé tette, hogy a Föld azon területeit is benépesítsék, amelyekre addig más növénycsoportok nem, vagy igen kismértékben tudtak betelepedni. Ilyenek pl. a sivatagok, félsivatagok, a hatalmas füves puszták (prérik, pampák, sztyeppek), az édesvizek, sőt tengerek (virágos hínárnövényzet). Kb. 135 millió évvel ezelőttig tehát a kryptogámok és a nyitvatermők, attól kezdve, s ma is a zárvatermő virágos növények sokasága uralják a szárazföldet. A zárvatermők megjelenése nagy lépés, nagy változás volt a Föld növényzetében, és nagy misztérium. Mert a fosszilis bizonyítékok alapján arról már többet tudunk, hogy mikor jelentek meg az első zárvatermők a Földön (az alsó-krétában?), de arról, hogy hogyan, honnan fejlődtek ki, ma is alig tudunk többet, mint Darwin, aki annak idején gyatrának, elszomorítónak „great miserable”-nak minősítette a zárvatermők eredetéről való ismereteinket. Az 1990-es évek filogenetikai kutatásai azonban biztatóak. Az eredményekből két dolog máris kiviláglik. Az egyik, hogy a filogenetikai kutatások fellendülése a közeljövőben elsősorban molekuláris biológiai téren, a genetikai metodikák alkalmazásától lesz várhatóan igen jelentős. A másik, ami már az eddigi eredmények, az eddig megszületett „molekuláris törzsfák” alapján is kétségtelen, hogy számos, a zárvatermők eredetéről alkotott eddigi ismereteinket új megközelítésekkel bővítik, átértékelik (Doyle et al. 1994; Martin et al. 1993; Taylor és Hickey 1992 ), míg másokat megerősítenek.