Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 89. kötet (2002)
2002 / 1-2. sz. - KISS KEVE TIHAMÉR - SCHMIDT ANTAL: In memoriam Prof. Dr. Uherkovich Gábor (1912-2002)
Bot. Közrem. 89. kötet 1-2. füzet 2002. IN MEMORIAM PROF. DR. UHERKOVICH GÁBOR (1912-2002) KISS KEVE TIHAMÉR' és SCHMIDT ANTAL 2 'MTA ÖBKI - Magyar Dunakutató Állomás, 2131 Göd, Jávorka S. u. 14. 2 Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, 6501 Baja, Pf. 113. Elfogadva: 2003. január 10. Uherkovich Gábor, nemzetközileg ismert és elismert hidrobiológusunk talán az utolsó képviselője volt annak a tudós generációnak, amelynek munkássága a klasszikus algológia fénykorát idézi. Azt a korszakot, amelyre alapvetően természetben gyűjtött minták fénymikroszkópos vizsgálata, valamint a megfigyelt szervezetek részletes és pontos rajzokkal való dokumentálása volt a jellemző. Uherkovich Gábor földrészeket átívelő több mint fél évszázados alkotói korszakában víztipológiai és algarendszertani szempontból egyaránt kiterjedt és sokrétű kutatómunkát végzett: szinte mindenféle felszíni vizet, víztípust megvizsgált patakoktól a tengerig. Nemzetközi elismertségét azonban elsősorban folyóvízi kutatásainak, valamint a zöldalgák fajokban leggazdagabb nemzetségének, a Scenedesmus nemzetségnek a taxonómiai kutatásában elért kimagasló eredményeinek köszönhette. Uherkovich Gábor a Felvidéken, a mai Szlovákiában, Dobsinán született 1912. október 20-án. Főiskolai és egyetemi tanulmányait Szegeden végzi, miközben 1934-ben lehetőséget kapott arra, hogy fél évig a prágai Károly Egyetem hallgatójaként a világhírű Pascher intézetben dolgozhasson. 1937-38-ban egyetemi gyakornok Szegeden, majd közel 10 évig a Budapesti Állami Tanítóképző Intézeti biológia tanára. 1947-ben Pécsre került, ahol az ott létesített Tanárképző Főiskola egyik alapítójaként a Növénytani Tanszéket vezette és létrehozta a hozzátartozó Botanikus Kertet. Az 1956-os forradalom utáni politikai tisztogatás során, koholt vádak alapján a főiskoláról eltávolították. 1957- től akadémiai kutatóként a szegedi József Attila Tudományegyetemen működő Tiszakutató Állomáson a folyó teljes hazai mederszakaszára kiterjedő algológiai vizsgálatokat folytat. Rövid szolnoki múzeumi kitérő után, 1972-ben került vissza Pécsre, ahol nyugállományba vonulásáig a Pécsi Orvostudományi Egyetemhez tartozóan a saját lakásában kialakított laboratóriumban dolgozhatott. Széleskörű kutató tevékenységének legjelentősebb eredményei az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. Nagyszámú saját vizsgálattal megalapozva elkészítette a Scenedesmus nemzetség hazai kutatási eredményeinek összefoglaló kiértékelését rendszerező monográfiáját 15