Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 96. kötet (2009)

2009 / 1-2. sz. - CSINTALAN ZSOLT: Dr. Tuba Zoltán (1951-2009)

2 Dr. Tuba Zoltán (1951-2009) Közép- és Kelet-Európában elsők között kezdte meg a globális klímaváltozás (emelkedő légköri széndioxid koncentráció és léghőmérséklet) növényökológiai hatásainak kísérletes kutatását az általa létrehozott és irányított, a Global Change and Terrestrial Ecosystems világprogram keretében EU támogatásból 1993-ban felépített hosszú távú (long term) kísérletes növényökológiai kutatóállomáson. Az itt születő eredmények modellértékűek, és új ismereteket nyújtanak a növénytársulások és a termesztett növények változó klimati­kus körülmények közötti produkciójáról, ökofiziológiájáról. Fentiek mellett új eredményeket ért el a természetes növénytársulások szukcessziój­ának, leromlásának, szárazság- és sótűrésének, továbbá az invázió ökofiziológiáj­ának a leírásában, valamint a növényi intra- és interspecifikus kompetíció és a kriptogám növények (zuzmó, moha) ökofiziológiájával történő környezetállapot jellemzése terén is. Kidolgozott egy nagy (országos) térléptékű mohabioindikációs módszert, mellyel elkészítette hazánk első légterhelési atlaszát. A legutóbbi években a növényi szünfiziológia, ezen belül is a pár négyzetméteres és a több hektáros térléptékű ökoszisztéma működés (C- és N-körforgás) megalapozásán dolgozott. Kutatott témáinak sokrétűségét a növényközösségek állomány­szintű működésének ökológiai kérdései kötötték össze. Kutatói szemléletét a multidisz­ciplináris (botanikai, ökológiai és fiziológiai) megközelítés jellemezte, de évtizedek óta önálló botanikai kutatásokat is folytatott a Bodrogközben. Gödöllőn nemzetközi élvonalba tartozó ökofiziológiai műhelyt hozott létre, ahol mindennaposak a külföldi vendégkutatók. Kutatásait széles körű európai és Európán kívüli együttműködésben végezte. Iskolateremtő tevékenységét az általa vezetett Növény­­ökológia-ökofiziológia PhD programban kinevelt hét minősített kutató jelzi. Tanszékén jelentős oktatási reformot hajtott végre, több új ökológiai tárgyat vezetett be a hazai egyetemi képzésbe. Aktív tudományos közéleti tevékenységet fejtett ki többek között az MTA Ökológiai és az MTA Növényélettani Bizottságainak tagjaként, a Botanikai Közlemények, az Acta Botanica Hungarica, a Community Ecology és a Journal of Crop Production szerkesztőbizottsági tagjaként. Tudományos munkásságát 110-nél több folyóiratcikk, 35 könyvfejezet és 38 egyéb tudományos munka szerzőjeként publikálta. Halála egy kiteljesedő életművet tört derék­ba. Betegen is létrehozta és irányította utolsó munkáját, a Bodrogköz monográfiát, amely szűkebb hazája élővilágát, kultúrkincseit gyűjtötte lexikon vastagságú kötetbe. Csintalan Zsolt

Next