Kalapos Tibor (szerk.): Botanikai Közlemények, 110. kötet (2023)
2023 / 2. szám - Süveges K.: Adatok a Duna-Tisza köze flórájának ismeretéhez [elektronikus melléklettel]
Adatok a Duna-Tisza köze flórájának ismeretéhez koribbnak bizonyul, mint azt az elterjedési térképe alapján gondolnánk (http2). Bauer (2022) szerint adventív faj, habár sem Terpó et al. (1999) nem jegyzi az archeofitonok listáján, sem Balogh et al. (2004) nem sorolja az idegenhonos fajok közé, ugyanakkor viselkedése és terjedése alapján joggal merülhet fel idegenhonos volta: a növény a Kiskunságban is gyakran jelenik meg - sokszor tömegesen zavart, nyírt, belterületi gyepekben, illetve természetesnek mondható zavartabb üde gyepekben is. Emellett előfordul üde, pionír környezetben, valamint jó természetességű kiszáradó mocsárrétek, láprétek mélyebben fekvő részein is. 2030. Scorzonera parviflora Jacq. - Bh. Soltvadkert: az 53-as főút és a Bocskai utca által közrezárt területen [9482.1]; Kiskőrös: a település mellett, a vasút és a Robertó-Horgászpark között keskeny gyepes élőhelyen, kevés [9381.4]. DMh, Domaszék: a Jancsár-széktől keletre és az Ábrahámszéki-csatornától északra lévő szikes gyepben [9785.4]. Korábbról Királyhalom és Kishorgos (SRB) (Lányi 1914); Tabdi, Kiskőrös (Boros 1936) és Zsombó (Csongor 1957) mellől közlik előfordulásait. A Duna-Tisza közén nem ritka (vö. Szujkó-Lacza és Kováts 1993; http2). 2048. Taraxacum serotinum (Waldst.et Kit.) Poli. - Bis, Csávoly: temető [9880.2]; Mélykút: Jánoshalmi úti temető [9782.3]. Gyűjtései ismertek Madaras mellől (Prodán Gy. 1907, BP) és a hajdani Bács-Bodrog vármegye déli részéről: Óbecse (SRB) „szerb temető” (Boros Á. 1918, BP). Bácska déli részéről Prodán (1915) is jelzi egy temetőből. A kistájban irodalmi adatai Jánoshalma (Prodán 1915) és Madaras (Csathó 2010) mellől ismertek. A kistájból még (pl.: Mélykút mellől) Csathó A. I. és Kecskés F. flóratérképezési adatai ismertek (http2). 2146. Hemerocallis falva L. - Bh. Tabdi: Rókalyuk-dűlő, a kőrises láperdő és a vasút találkozásánál, a Tabdi vasútállomástól északra lévő vasúti átkelő környékén, a vasút jobb oldalán, több tíz négyzetméteren [9381.2]. Balogh et al. (2004) alkalmi neofitonként értékeli. Tabdi előfordulási helyén egyértelműen meghonosodott. Manapság szinte az ország teljes területéről ismertek adatai, a tabdi előfordulásához legközelebb Soltvadkerten (http2). Települések közelében, tanyák környékén helyenként magam is megfigyeltem már számos kivadulását, ugyanakkor egy természetes élőhelyen való terjedése - mint amilyen a Tabdi térségében lévő kőrises láperdő - aggodalomra adhat okot. A térségbeli vasútfejlesztés miatt az állomány nagy része valószínűleg elpusztult. 2157. Ornithogalum kochii Pari. - DMK, Kiskunhalas és Balotaszállás: az 53- as főút és a Budapest-Kelebia vasútvonal között, száraz gyepekben nem ritka [9683.1; 9683.3]. Kisszállás: a Torma-dűlőtől délre, száraz gyepekben [9683.3]; Öttömös: Barom-járás, száraz gyepekben [9784.1]. A hazánkban sztyeppi környezetben viszonylag gyakori és elterjedt geofiton a Duna-Tisza köze déli részén némiképp alultérképezettnek tűnik (http2). A Dorozsma-Majsai-homokháton leginkább legeltetett, száraz-félszáraz homoki gyepekben fordul elő. 135