Kalapos Tibor (szerk.): Botanikai Közlemények, 110. kötet (2023)

2023 / 2. szám - Süveges K.: Adatok a Duna-Tisza köze flórájának ismeretéhez [elektronikus melléklettel]

Adatok a Duna-Tisza köze flórájának ismeretéhez 2261. Crocus reticulatus Steven - DMh, Kisszállás: a Torma-dűlőtől észak­ra, a vasúti töltés mindkét oldalán [9683.3]. Kisszállás és Balotaszállás: a két te­lepülés határában, akácos mezsgyén [9682.4]. Kelebia mellől ismert egy gyűjté­se (Boros 1968, BP). Korábbról Királyhalom (SRB) (Lányi 1914) és Szabadka (SRB) (Prodán 1915) mellől közük; újabban Kisszállásról (Erdős et al. 2013) és Kunfehértóról (Bagi et al. 1998). Emellett erős állománya él Kiskunhalas mel­lett (http4); utóbbi nincs jelölve a flóraatlaszban [9683.1]; illetve szintén egy erős állománya található Kelebia keleti szélén egy legelőn (az állományt jól ismerik pl. a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai, de ez sincs jelölve a flóraatlaszban [9783.4]). 2322. Vulpia myuros (L.) C.C. Gmel. - Bh, Kiskőrös, vasútállomás [9381.4]; Tabdi: vasútállomás [9381.2]; Kis, Kelebia: vasútállomás [9883.2]; Kisszállás: vasútállomás [9783.1]; Kbh, Kiskunfélegyháza: Kiskunfélegyháza-Selymes vas­útállomás (HA-SK) [9385.1]. DTv, Szeged-Kiskundorozsma: az 502-es jelzésű út és a Dorozsmai út kereszteződésében található körforgalomtól délre, útpad­kán [9786.1]. Irodalmi adatai a vizsgálati terület környékéről Kishomok (SRB) (Lányi 1914), Királyhalom (SRB) (Lengyel 1915) és Kecskemét (Haszonits et al. 2021) mellől ismertek. A Duna-Tisza közén adathiányosnak tűnik (http2). Vélhetően országszerte terjedőben lévő faj; terjedésében nagy szerepet játszanak a vonalas létesítmények, elsősorban vasutak (vö. Kis 2022). Adataim döntő több­sége szintén vasutak mellől való. 2394. Ely­mus elongatus (Host) Runemark - DMK, Domaszék: Jancsár-szék, enyhén szikesedő lápréten, kevés [9785.4]. DTv, Szatymaz: a Cegléd-Szeged vas­útvonal és az Algyői-főcsatorna találkozásánál, kis kiterjedésű kezeletlen gyep­ben, tömeges [9686.3]. Újabb adataihoz legközelebbi irodalmi adata Ásotthalom mellől ismert (Bagi és Székely 2006), azonban a vizsgált területen utak mentén többfelé előfordul (Barina Z. in litt.). Bagi és Székely (2006) az ásotthalmi ál­lományt őshonosnak tekintik, ugyanakkor figyelembe véve a faj országos terje­dését (vö. Király és Király 2018) őshonossága - legalábbis a Duna-Tisza közi állományok esetében - megkérdőjelezhető. 2397. Agropyron cristatum (L.) Gaertn. - DMh, Öttömös: Barom-járás, száraz gyepekben [9784.1]; Kisszállás: a Torma-dűlőtől délre, egy árok rézsű­jén [9683.3]; Balotaszállás: a településtől közel 6 km-rel délkeletre, egy, a tele­pülést Öttömössel összekötő műúttal párhuzamos földút mentén, a műúttól északra [9683.4]. Kis, Kelebia: vasútállomástól délre, egy vasúti átkelő környé­kén, zavart gyepben [9883.2]. A Duna-Tisza közén nem ritka (Szujkó-Lacza és Kováts 1993), a jelzett kistájakban azonban nem tűnik gyakorinak (http2); a fenti adatokhoz legközelebb Királyhalom (SRB) (Lengyel 1915) és Jánoshalma (Prodán 1915) mellől jelezték. 137

Next