Kőrösi József: A pestvárosi elemi népiskolák az 1871/1872. és 1872/1873. tanévekben (Budapesti Statisztikai Közlemények 9, 1875)
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS AZ 1870DIK ÉVBEN. A NÉPSZÁMLÁLÁS ÉS NÉPLEIRÁS EREDMÉNYEI. A pestvárosi statisztikai hivatal közleményeinek IV része. Irta ZŐECSI JÓZSEF, a statisztikai hivatal igazgatója. 10 grafikus rajzzal. — Ára 3 frt 50 lei*. A folytatását l. a boríték 3-dik lapján. = TARTALOM: Visszapillantás és általános összehasonlítások. A város gyors növekedése. — Összehasonlítás más városokkal. — Népességi adatok 1780-tól máig. — Pest városának rövid fejlődési története. — A vízáradások statisztikája. — Az 1786. és 1787. évi népszámlálások eredményei. — A városrészek és azok lakossága. A város és a városrészek kiterjedése és lakossága.— A nagyobb utczák népessége— A lakosság szaporodása 1857 óta. — A nagyobb magyar és ausztriai városok növekedése ugyanazon időszak alatt. — Állandóan és ideiglenesen jelenlevők. — A jogi és a tényleges népesség. — A távollevők. — Nem. A nőnem túlsúlya az egész országban. — A magyarországi és a külföldi városok számviszonyai. — A féfiak túlsúlya Pesten.— Ennek valószínű okai. — Származás és honosság. A honosságra vonatkozó adatok elégtelensége. •— Idegenek és honosak. — Az idegen lakók honossága.—a lakók szülőországuk szerint. - A városrészek jellemzése lakosságuk származása szerint. - A lakosság származása és a megyéknek, valamint a külországoknak járuléki hányada Pest lakosságához. — Kor. A korstatisztika szerepe jelen munkában. — A lakosság kora. A kerek korévek körüli viszonyok. — A nemek egymáshoz való aránya a gyermekkorban és a későbbi korosztályokban. __ Feltűnő eltérések az egyes városrészek közt. — Valószínű összefüggése e tüneménynek a városrészek vagyonossági állapotával. — A városi lakosság korelemeinek sajátosságai. A termelésre képes korosztályok a nagyvárosban túlnyomók. — A termelésre képes korosztályok növekvése Pesten 1857 óta. — Pest fölénye e tekintetben a többi magyar város és nehány külföldi város fölött. — Hitfelekezet. A vallásfelekezetek eloszlása a városrészekben. Nemi viszonyok az egyes hitfelekezeteknél. — A nőnem csekélyebb száma az a katholikusoknál s ennek valószínű oka. A vallásfelekezetek korviszonyai. — Nagy gyermekszám a zsidóknál, kisebb mérvű gyermekhalandóság és nagyobb születési szaporaság következtében.— A különböző vallásfelekezetek szaporasága. — A legmagasabb életkor a zsidóknál és a katholikusoknál található. — A szülök házasulási kora és a gyermekek egészsége közti összefüggés. — Kísérlet a nagyobb életképességnek a foglalkozási módra való visszavezetésére. — Családi állapot. A házassági arány különféle országokban és városokban. ■— Látszólagos nagy házassági arány szám Pesten. — A házassági arány emelkedése 1857 óta. — A házassági statisztikát a korviszonyoktól való függőségében kell tekintenünk. — Az előbb kitűnt magas arány ily számítás mellett már nem bizonyul be. — A városok felnőtt lakosságának voltaképeni arányszáma mily módon volna kiszámítandó. — Az egykorbeli nős férfiak és férjes nők számának aránya. — Összefüggés házasság és hitfelekezet közt. — Legtöbb házaspár a katholikusoknál és zsidóknál, se kevesebb helvéteknél és görögöknél. — Ugyanazon arány 1857-ben is tapasztalható. — Legkevesebb a házaspár a bel- és Lipótvárosban, legtöbb a kültelkeken és Kőbányán. — E jelenség sem kor-, sem hitfeletkezeti viszonyokra vissza nem vezethető. — Valószínű összefüggése a lakosok vagyonosságával. — A városrészek vagyonossági osztályzata. — A vagyonos városrészekben kevesebb a házaspár, mint a szegényebbekben, ellenben több a nősüléstől tartózkodó férfi. — Miért házasodik a szegény ember könnyebben, mint a vagyonos ? — Valószínű nagyobb termékenység a szegényebb osztályoknál. — A berlini népszámlálás eredményei e tekintetben és azoknak helyreigazítása. — Malthus és Carey. — Az özvegyek. — Az elváltak. — Származás és nősülés.— Műveltségi (ok. A műveltségi, helyesebben a műveletlenségi statisztika adatainak értelme és érdekessége. — Bírálata a műveltségi fok felismerésére czélzó különféle módszereknek : tanulók száma, házasulok irásképessége, ujonczok irásképessége, levélforgalom, írni tudók összeírása. — Az egész ország műveltségi foka és összehasonlítások más városokkal. — Műveltségi fok a gyermekek levonása után. — Nagyfokú műveletlenség a nőlakosság közt. — A műveltségi fok emelkedése a fiatalabb nemzedékeknél.— Kellemetlen jelenség az utolsó évtizedben nevelkedett nemzedék műveltségi fokát illetőleg. — Hitfeletkezt szerinti műveltségi fok. — A városrészek műveltségi sorrendje. — Párhuzamosan halad azok vagyonosságával. — A külföldről bevándorlottak nagyobb szellemi képzettsége. Szellemi és testi hiányok. Az elmebetegek és hülyék. — A vakok. — A süketek. — A némák. — A süketnémák. — Ezen személyek kora, családi állapota, műveltsége, foglalkozása. — A Süketnémaság keletkezése, tekintettel a szülők rokonságára vagy süketnémaságára. — Áttekintés a =