Kőrösi József: Budapest főváros halandósága az 1876–1881. években és annak okai (Budapesti Statisztikai Közlemények 18, 1885)
PESTVÁROS HALANDÓSÁGA 1872. ÉS 1873-BAN ÉS ANNAK OKAI. (A fővárosi statisztikai hivatal közleményeinek XI. száma.) IRTA KÖRÖSI JÓZSEF, a statisztikai hivatal igazgatója. Budapest, 1876. Ráth Mór. Egy grafikus táblával. Ára 2 frt 50 kr. Tartalom. A) Az összhalanulóság. — Első fejezet: Az összhalandóság nagysága is mérve. — A halálesetek absolut száma. — A halandósági koefficiens. — Ennek pontos megállapítása lehetetlen. — Nagy jelentőség, melyet daczára ennek, városunk nagy halandósági koefficiensének tulajdonítanunk kell. — Kedvezőtlen közegészségügyi viszonyokról tesz tanúságot. — Erősíti ezen feltevést 42 idegen várossal való összehasonlítás. — Ugyanezt bizonyítja a halálesetek számának összehasonlítása a születések számával. — Ugyanezt az átlagos élettartam kiszámítása. — Az egyes kerületek halandósága. — Mily kort szoktak átlag az egyes kerületekben elérni: legmagasabba a Bel- és Lipótvárosban. — A nagy halandóság fészke alighanem a József- és Ferenczváros. — Évszakok szerinti halandóság. — Legnagyobb halandóság a nyári hónapokban. — Második fejezet: Az erőszakos és ismeretlen halálokok. — A Dunába fúltak. — Az elégettek. — Az elgázoltak. — A lezuhantak — Az öngyilkosok. — Egyéb erőszakos halálokok. — Az ösmeretlen halálokok. B) A természetes halálokok. — Harmadik fejezet: A természetes halállal kimúltak neme és kora. _A természetes halálokok folytán elhaltak átlag mily kort értek el. — Összehasonlítás 21 nagyváros halottjainak átlagkorával. — A nők korábban haltak el. — Erre alig van példa más nagyvárosban. — Egyes korosztályok halandósága évszakok szerint. — Negyedik fejezet: Vallás. — Minden vallásnál több férfi halott. — Az egyes vallásbeliek átlagos élettartama. — Ötödik fejezet: A természetes halálokok. A természetes halálokoknak kilencz csoportban való áttekintése. — Azoknak fellépése a város egyes kerületeiben. — összefüggésük az évszakokkal. — Fellépésük az élet egyes szakaiban. — Kiszámítása azon életkornak, melyben átlag halált szoktak okozni. — A tüdő gumő, tüdőlob, cholera, turhus, bélhurut, himlő és aggaszály fellépése évszakok és élettartam szerint. — Hatodik fejezet: A vagyonosság befolyása a halandóságra. — A statisztika e kérdésre kellően még nem felelt. — A Pesten alkalmazott módszer előnyei. — Különbség a gazdagok és szegények élettartama közt. — A nőnem ellenállási ereje a gazdagoknál és szegényeknél. — A halálokok föllépése a különféle vagyonossági osztályokban. — A ragályos betegségek a szegényebb osztályokat inkább látogatja _ Hetedik fejezet : Az elhaltak volt foglalkozása és annak befolyása az élettartamra. — Nyolczadik fejezet: Az elhaltak volt foglalkozása és annak befolyása a halál okra. — Tüdőgümő, tüdőlob, kolera, typhus, himlő és aggaszály mennyiben függ a foglalkozástól. — Halálokok a nagyobb erőkifejtéssel járó foglalkozásoknál. — Ugyanez az ülve, állva, szabadban és zárt helyiségben űzött foglalkozásoknál. — Kilenczedik fejezet: Az orvosi segély nélkül elhaltak. — Tizedik fejezet: A gyermekek halandósága. — Pest városának nagy gyermekhalandósága. — összehasonlítás külföldi városokkal. — Mely városrészekben hal el legtöbb gyermek ? — A csecsemők halandósága. — Mily befolyást gyakorolnak a lakviszonyok és a vagyonossági állapot? — A gyermekhalálozásokat okozó betegségek..;— Az újfejesgsületq tbi gyengeség. — Tizenegyedik fejezet: A lakviszonyok és azok befolyása az élet tartamára és a halál okára. — A túlnépes lakásokban tapasztalt nagy halandóság. — Átlagos élettartam a ritkábban és a sűrűbben lakott lakásokban. — A ragályos betegségek leginkább a zsúfolt lakásokban terjedtek el. — A pinczelakásokban élők rövid élettartama. — Ragályos betegségek terjedése a pinczelakásokban. — Tizenkettedik fejezet: A flafarf- és koraszülöttek. — Tizenharmadik fejezet: Az 1872-73-dik évi kolerajárvány. — Zárszó. — Függelék: 1. A budapesti halandósági statisztika szervezete. — II. A halandósági coefficiensnek különösen nagy városokban jelentőségéről. — Betörendes tárgymutató.