Kőrösi József: Budapest főváros halandósága az 1882–1885. években és annak okai (Budapesti Statisztikai Közlemények 22, 1888)
PESTVÁROS HALANDÓSÁGA 1872. ÉS 1873-BAN ÉS ANNAK OKAI. (A fővárosi statisztikai hivatal közleményeinek XI. száma.) IRTA KÖRÖSI JÓZSEF, a statisztikai hivatal igazgatója. Egy grafikus táblával. BUDAPEST, 1876. Ára 2 frt 50 kr. Tartalom. A) Az össz halandóság. — Első fejezet: Az összhalandóság nagysága és mérve. — A halálesetek absolut száma. — A halandósági koefficiens. — Ennek pontos megállapítása lehetetlen. — Nagy jelentőség, melyet daczára ennek, városunk nagy halandósági koefficiensének tulajdonítanunk kell. — Kedvezőtlen közegészségügyi viszonyokról tesz tanúságot. — Erősiti ezen feltevést 12 idegen várossal való összehasonlítás. — Ugyanezt bizonyítja a halálesetek számának összehasonlítása a születések számával. — Ugyanezt az átlagos élettartam kiszámítása. — Az egyes kerületek halandósága. — Mily kort szoktak átlag az egyes kerületekben elérni: legmagasabbat a Bel- és Lipótvárosban. — A nagy halandóság fészke alighanem a József- és Ferenczváros. — Évszakok szerinti halandóság. — Legnagyobb halandóság a nyári hónapokban. — Második fejezet: Az erőszakos és ismeretlen halál-okok. — A Dunába fúltak. — Az elégettek. — Az elgázoltak. — A lezuhantak. — Az öngyilkosok. — Egyéb erőszakos halál-okok. — Az ösmeretlen halál-okok. B) A természetes halál-okok. — Harmadik fejezet: A természetes halállal kimúltak neme és kora. — A természetes halál-okok folytán elhaltak átlag mily kort értek el. — Összehasonlítás 21 nagyváros halottjainak átlagkorával. — A nők korábban haltak el. — Erre alig van példa más nagy városban. — Egyes korosztályok halandósága évszakok szerint. — Negyedik fejezet: Vallás. — Minden vallásnál több férfi halott. — Az egyes vallásbeliek átlagos élettartama. — Ötödik fejezet: A természetes halál-okok. — A természetes halálokoknak kilencz csoportban való áttekintése. — Azoknak fellépése a város egyes kerületeiben. — Összefüggésük az évszakokkal. — Fellépésük az élet egyes szakaiban. — Kiszámítása azon életkornak, melyben átlag halált szoktak okozni. — A tüdőgümő, tüdőlob, cholera, typhus, bélhurut, himlő és agyaszály fellépése évszakok és éllettartam szerint. — Hatodik fejezet: A vagyonosság befolyása a halandóságra. — A statisztika e kérdésre kellően még nem felelt. — A Pesten alkalmazott módszer előnyel. — Különbség a gazdagok és szegények élettartama közt. — A nőnem ellenállási ereje a gazdagoknál és szegényeknél. — A halálokok föllépése a különféle vagyonossági osztályokban. A ragályos betegségek a szegényebb osztályokat inkább látogatják. — Hetedik fejezet: Az elhaltak volt foglalkozása és annak befolyása az élettartamra. — Nyolczadik fejezet: Az elhaltak volt foglalkozása és annak befolyása a halálokra. — Tüdőgümő, tüdőlob, cholera, typhus, himlő és aggaszály mennyiben függ a foglalkozástól. — Halálokok a nagyobb erőkifejtéssel járó foglalkásoknál. — Ugyanez az ülve, állva, szobadon és zárt helyiségekben űzött foglalkozásoknál. — Kilenczedik fejezet: Az orvosi segély nélkül elhaltok. _ Tizedik fejezet: A gyermekek halandósága. — Pest városának nagy gyermekhalandósága. — Összehasonlítás külföldi városokkal. — Hely városrészekben hal el a legtöbb gyermek? — A csecsemők halandósága. — Mily befolyást gyakorolnak a lakviszonyok és a vagyonossági állapot ? - A gyermekhalálozásokat okozó betegsgek. - A veleszületett gyengeség. - Tizenegyedik fejezet : A lakviszonyok és azok befolyása az élet tartamára és a halál okára - A túnnépes lakásokban tapasztalt nagy halandóság. — Átlagos élettartam a ritkábban és sűrűbben lakott lakásokban — A ragályos betegségek leginkább a zsúfolt lakásokban terjedtek el. - A pinczelakásokban élők rövid élettartama - Ragályos betegségek terjedése a pinczelakásokban. - Tizenkettedik fejezet: A halva- és koraszülöttek - Tizenharmadik fejezet: Az 1873-73-ik évi eholerajárvány. - Zárszó. - Függelék: I. A budapesti halandósági statisztika szervezete. II. A halandósági koefficiensnek különösen nagyvárosokban jelentőségéről. — Betűrendes tárgymutató. u