Kőrösy József: A részvénytársulatok pénzügyi eredményei az utolsó negyedszázad alatt (1874–1898) (Budapesti Statisztikai Közlemények 29/2, 1901)

Hatodik fejezet. Az összes helyi részvénytársulatok üzleti eredményei

Összes részvénytársulatok: Osztalékok: 197 Ez a tábla a tényleg kifizetett osztalékokat, tehát az osztalékok szelvény­értékét tartalmazza. Minthogy azonban különböző társaságok szelvényértékét, az illető névértékek különböző magassága folytán, nem lehet egymással közvetlenül összehasonlítani, sőt, minthogy nagyon sok esetben még egy és ugyanazon rész­vénynél is a névérték az idők folyamán megváltozott, úgy­hogy még egy és ugyanazon társaságnak különböző évekről való osztalékát sem lehet összevetni: az értékeket százalékokra kellett átszámítani, azaz 100—100 forint névértékű tőkéhez viszonyítani. E czeiből 2. a 42. számú táblában az egyes üzleti évek szerint haladó főtáblából egy, az egyes részvénytársaságok szerint haladó kivonatot szerkesztettünk, mi­közben — mint ezt már az árfolyamoknál is tettük — megint átléptük a vizs­gálódásainkat határoló 1898. évet, a mennyiben a kézirat nyomda alá való készitése idejében már ismert 1899. és 1900. évi eredményeket is felvettük — ezenkivül bevettük az 1873-iki válságos évnek fontosabb árfolyamait is. Ez a tábla tehát áttekinthető módon mutatja, mily ingadozásoknak volt alávetve a 100—100 frt tőkére számított évi osztalék minden egyes társulatnál és a 25 év mindegyikében. Azonban a százalékos évi osztalék kiszámításánál a névértékek különbsége mellett még egy másik körülményt is kell tekintetbe vennünk. Az osztalék­öntés ugyanis, mint már említek, nagyon gyakran nem tizenkét hónapra vonat­kozik, hanem ennél rövidebb vagy hosszabb időre. Ennélfogva, ha a helyes évi osztalékot akarjuk megtudni, az osztaléköntéseket egy év hosszára kell átszámítanunk; ha tehát az illető üzem tizenkét hónapnál hosszabb ideig tartott, egy megfelelő hányadot le kell vonnunk, ha rövidebb ideig tartott, hozzá kell adnunk. A tőkére vonatkozó adatokat is, mint már többször volt alkalmunk meg­jegyezni, nem volt szabad, úgy a­hogy ezek a mérlegekben tartalmaznak, a számításba beállítani, hanem előbb ki kellett választani belőlök az osztalékra még nem jogosított tőkerészleteket, (új kibocsátások stb.). Csak a tőkének és osztaléknak ilyen helyesbítése után lehetett egy-egy társulatnak egy-egy évre eső százalékos osztalékát helyesen megállapítani. Ha mármost továbbá egyes vállalkozási csoportok vagy az összes társu­latok átlagos osztalékainak kiszámításáról van szó, akkor itt sem szabad az arithmetikai átlagszámítást alkalmazni, a­melynél tudvalevőleg összeadjuk az összes átlagosztalékokat és azoknak összegét a társulatok számával osztjuk, hanem megint át kell mennünk a quantifikált átlagszámításra, a­melynél egy­részt az összes osztalékra jogosított tőkéket, másrészt a pro anno helyesbített osztaléköntéseket adjuk össze és ezt a két összeget viszonyítjuk aztán egy­máshoz. Ilyen körülményes számítások képezik tehát a 42. számú tábla százalékos adatainak alapját, valamint azon két fő áttekintésnek is, melyeket a 43. és a 44. számú táblában összeállítottunk. A 43. számú tábla t. i. azt mutatja, mily nagy volt a 25 év mindegyikében az összes bankok, takarékpénztárak, iparvállala­­tok, biztosító társaságok, közlekedési vállalatok és egyéb részvénytársasá­gok, valamint valamennyi rész­vény­társulat együttes átlagos osztaléka, míg a 44. számú tábla az osztalékra jogosított tőkét és a tizenkét hónapra helyes-

Next