Budapest halandósága 1907-ben (Budapesti Statisztikai Közlemények 44, 1909)

Előszó

IV A külön kimutatott halálokok közzé felvettük a féregnyújtványlobot, a mellyel a kimutatott halálokok száma 82-ről 83-ra emelkedett. A halálokok sorrendjét megváltoztattuk a Bertillon-féle sémának megfelelően; az ennek folytán beállott változások között a legszembe­ötlőbb, ámbár nézetünk szerint a statisztika szempont­jából lényegtelen dolog, hogy a tüdővész a légző­szervi bajok közül az általános (alkati) bajok közé került. A lakásviszonyok tábláiban figyelmen kívül hagy­tuk az emelet szerinti megoszlást, mint a gyakori költöz­ködéssel változó tényezőt, helyette mint értékesebb adatot a lakás nagyságát (helyiségek száma) kombi­náltuk a laksűrűséggel; egyúttal a laksűrüségi fokoza­tokat a népszámlálási skálával hoztuk összhangba (2-ig, 2 és több, 4 és több, 6 és több egyén lakrészenként). Végül a foglalkozás szerinti halálozás statisztikájában szintén áttértünk, szintén a kétféle bárcák összevetése alapján, a foglalkozásoknak az országos népszámlálásban elfoga­dott sémájára, különválasztva minden foglalkozás el­haltjainál az önállókat, segédeket, munkásokat, nap­számosokat és tisztviselőket, a mihez a jövő évtől kezdve hozzá fog járulni a különféle foglalkozási ágakban eltartottaknak külön kimutatása is. A lakásviszonyok és a foglalkozási statisztikánál eszközölt e változtatásokkal a kontinuitás és összehasonlíthatóság régebbi halandó­sági közleményeinkkel e részekben ugyan megszakad, de az adatoknak értékesebbé és használhatóbbá válása bizonyára elég kárpótlást nyújt e hátrányéit. A feldolgozás vezetése ez évben is hivatalunk aligazgatójára, dr. Pikier J. Gyulára volt bízva, ki a közlemény szöveges részét is szerkesztette. Budapest, 1909. augusztus havában. Dr. Thirring Gusztáv, igazgató. gewiesenen Todesursachen von 82 auf 83 sich erhöhte. Die Reihenfolge der Todesursachen wurde dem Ber­­tillon’schen Schema entsprechend umgestaltet; die auffallendste , obzwar unserer Ansicht nach vom statistischen Gesichtspunkte aus gleichgiltige — Ver­änderung des Standortes erlitt hiedurch die Lungen­­tuberculose, welche von den Respirationskrankheiten zu den constitutionellen Krankheiten zu stehen kam. In den Nachweisungen der Wohnverhältnisse wurde die Wohnungslage (nach Stockwerken) als ein mit dem häufigen Umzug wechselnder Factor fallen gelassen und statt­dessen als werthvollere Angabe die Grösse der Wohnung (Zahl der Piecen) mit der Wohn­­dichtigkeit in Combination gebracht; zugleich erhielt die Wohndichtigkeit (in Übereinstimmung mit den Censuserhebungen) eine neue Abstufung ( 2, 2 und mehr, 4 und mehr, 6 und mehr Einwohner per Piece). Auch acceptirren wir in der Berufsstatistik, ebenfalls auf Grund der oberwähnten Confrontirung, das Berufs­schema der Landes-Volkszählung und specifisciren für die Verstorbenen eines jeden Berufes die Selbständigen, Gehilfen und Arbeiter, Taglöhner und Beamten, wozu vom folgenden Jahr an auch die Nachweisung der von den verschiedenen Berufszweigen unterhaltenen Er­werbslosen hinzutreten wird. Mit diesen Veränderungen in der Statistik der Wohnungs- und der Berufsver­hältnisse der Verstorbenen haben wir zwar die Conti­­nuität und Vergleichbarkeit mit den betreffenden Theilen unserer früheren Mortalitätspublicationen aufgegeben, doch dürfte der grössere Werth der Angaben hiefür reichlich Ersatz bieten. Die Leitung der Aufarbeitung war auch im lau­fenden Jahre dem Vicedirector unseres Bureau’s, Dr. Julius J. Pikier, anvertraut, der auch den text­lichen Theil der Publication verfasst hat. Budapest, im August 1909. Dr. Gustav Thirring Director.

Next