Az 1920. évi népszámlálás előzetes eredményei (Budapesti Statisztikai Közlemények 52, 1921)

Előszó

Ill ELŐSZÓ. Jelen Közleményben, mely a hazánkat ért nagy katasztrófák által munkásságában éveken keresztül megbénított hivatalnak 1916 óta közrebocsátásra került első nagyobb kiadványa, az 1920. évi december 31-én foganatosított népszámlálás előzetes feldolgo­zásának eredményeit bocsátjuk közzé. Annak a körülménynek, hogy a népszámlálás végleges eredményeinek közzétételét megelőzőleg, az előzetes feldolgozás főbb eredményeit — az eddigi szokástól eltérően — ily terjedelemben közzébocsátjuk, magyarázata abban van, hogy az 1920. évi népszám­lálás anyagának végleges feldolgozása, — amely a népességi adatok tekintetében a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalban történik — ezúttal különböző okokból oly késői időben várható, hogy kívánatosnak látszik az előzetes eredmények közzétételével azt a sokféle érdeket kielégíteni, amely — különösen tekintettel a háború és a forradalmak okozta nagy felfordulásokra, amelyek a főváros népességének struktúráját is lényegesen meg­változtatták — az új népszámlálási adatok ismeretéhez fűződik. De indokolttá teszi a közzétételt az a körülmény is, hogy az 1910. évi népszámlálás részletes adatai a világ­háború kitörése folytán közzé nem tétethettek, úgy hogy e tekintetben csak azok a kor­látolt terjedelmű áttekintő táblák állanak rendelkezésre, amelyeket az 1912-ik évi Statisztikai Évkönyvbe lehetett fölvenni. Az előzetes feldolgozás lehetősége megvolt azáltal, hogy a számlálólapokat össze­foglaló lakásívekre a lakás leírására vonatkozó kérdőpontokon kívül felvetettük a népes­ség legfőbb demográfiai viszonyait megvilágító kérdőpontokat is, úgy­hogy a Statisztikai Hivatalnak módjában volt a házakra, lakásokra és a lakosságra vonatkozó legfontosabb szempontokat feldolgoztatni és ezzel úgy a közigazgatás érdekeit, mint a szakemberek s a közönség érdeklődését kielégíteni. Hogy a feldolgozás által nyert anyag a gyakorlati közigazgatás érdekeit is szolgál­hassa, az anyagot a kerületi megoszláson kívül a főváros területének 100 kisebb egy­sége szerint is közzétesszük, ezáltal megadván a lehetőséget arra, hogy az olvasó tüzetes bepillantást nyerjen a népszámlálás által megállapított közállapotok helyi alakulásába is. A 100 kisebb területi egység (statisztikai kerület) feltüntetésére térképet is csatolunk ezen kiadványhoz. A kibocsátandó nagyobb munka feladata lesz a végleges feldolgozás eredményeit egész terjedelmükben közzétenni. Ezen végleges feldolgozás eredményei előreláthatólag csak igen csekély mértékben fognak az itt közölt előzetes eredményektől eltérni, úgy hogy ez utóbbiakat a nagy népszámlálási munka megjelenéséig teljes megnyugvással lehet úgy a közviszonyok megismerésére, mint az eredményekből előálló következtetések levonására felhasználni. A népszámlálási anyag előzetes feldolgozása dr. Illyefalvi J. Lajos statisztikai titkár vezetése alatt történt meg, ki ezen munkát — a tőle megszokott körültekintéssel és eréllyel — 9 nap alatt hajtotta végre. A Közlemény bevezető szövege: alulírt igazgató tollából ered. Budapest, 1921 július hó 14. Dr. Thirring Gusztáv, ny. rk. egyet. tanár, igazgató.

Next