Bodor Antal: Budapest hatása a környékbeli földárak és művelési ágak alakulására (Budapesti Statisztikai Közlemények 64/4)
Budapesttel szomszédos községek és városok a Duna balpartján
29 öles kis telkekre parcellázva átlag 50 krajcárjával fővárosi kishivatalnokoknak adta el, akik csak évek múlva kezdtek családi házakat építeni. Lakosa 1900-ban még csak 456 volt s azóta a MÁV gépgyára s a katonai barakktábor helyén létesített állami szükséglakások miatt huszonötszörösére, 11.792 főre emelkedett. A házhely ára az 1911. évi 2—4 koronáról 20—30 pengőre emelkedett. A község határa szűk, csak 564 hold, ebből kert: 151, rét: 10, szőlő: 4, legelő: 9, szántó: 268 h., és adómentes: 121 hold. Cinkota határa 3687 hold, ennek 1/3-a a Beniczky örökösöké. Területe régebben 4075 h. volt, de belőle vált ki 1923-ban Sashalom 563 holddal, Rákosszentmihályból pedig 1927-ben idecsatolták Árpádtelepet 174 holddal az 1933-ban különvált Mátyásföld adatai még itt szerepelnek. Az adómentes terület az új telepek fejlődése miatt erősen növekedett, épúgy a kert is, aminek aránya újabban 7%. Lakosa 1869-ben még csak 1335 volt s 1910-ig 250%-kal, 1911—20 közt 50%-kal, 920—30 közt 193 %-kal gyarapodott 8449 főre. Ebből 2943 a most különvált Mátyásföldre esik. A szántóföld holdja 1876-ban 100—150 forint, 1908-ban 700—2000 korona, 1927-ben 1000—3000 pengő. 1933-ban az alacsony osztályú értéke az 1-2 és 2-4 kor. kat. jövedelem 660, illetve 330-szorosa, a magas osztályozásúé a 13 és 18 kor. kat. jövedelem 100—120-szorosa volt. A házhelynek alkalmas terület értéke Mátyásföld mellett a 2-4 kor. kat. jöv. 2000-szereséig megy. Az Ehmann-telepet a nyolcvanas években a hasonló nevű vendéglős létesítette a cinkotaiaktól vásárolt s a pesti határerdő és az országút mellett fekvő területen. Ennek jelét eleinte 50 krajcár körüli áron adta el postások és más kisemberek részére, akik csak évek múlva építettek a telkükön kis családi házat. Itt 1911-ben még 2—4 korona volt a telek föle, ma 20—30 pengőig emelkedik. Ómátyásföldet a Beniczky-családtól vásárolt területen 1887 körül fővárosi tisztviselők s más középosztálybeliek alapították, akik a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok egyesületében tömörülve, modern villateleppé, kertvárossá, fejlesztették. A vasútvonal túlsó oldalán jóval később keletkezett Újmátyásföld-telep, ahol a házhely f öle 1912-ben 13 korona, 1933-ban 15—20 pengő volt. Ómátyásföldön 1887-ben a telek f öle 65 krajcár volt, 1933-ban 10—25 pengő az ára. Kezdetben 100 darab 600 □ öles telekből állott s később 180 telekkel bővült. Év Szántó Kert Rét Szóló Legelő Erdő Adómentes 1855 ........................................... 2.400 460 144 862 279 161 1895 ........................................... 2.761 141 313 p ^) 358 214 115 1913 ........................................... 2.738 215 306 43 301 201 269 1933 ........................................... 2.289 258 284 46 253 200 354