Bodor Antal: Budapest hatása a környékbeli földárak és művelési ágak alakulására (Budapesti Statisztikai Közlemények 64/4)

Budapesttel szomszédos községek és városok a Duna balpartján

30 Rákoskeresztúr határa 5435 hold, ennek fele a gróf Vigyázó-féle örökség révén a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona. Belőle vált ki 1907-ben Rákosliget 134 hold és 1921-ben Rákoshegy 477 holdnyi területtel. Az adómentes­ és terméketlen föld aránya a futóhomok hasznosítása óta 9­5%-ról előbb 4­8%-ra csökkent, majd beépítés miatt 67 holddal nőtt. A lakóházak száma 1910—30 közt 867-ről 1146-ra emelkedett, így a nem termő terület a kataszterben feltüntetettnél jóval több. A régi falu eddig lassan bővült, mert az azt körülfogó uradalmi földek csak most kerültek felosztásra, annál gyorsabban népesedtek be a távoli Rákosliget s a vasúton túl fekvő Rákoshegy telep. Szembeötlő a legelő apadása, a kiválás előtt pedig a szántó, szőlő és erdő gyarapodása. A határ 6-7%-a szőlő. A kert kevés, a zöldségtermelés szántóföldön folyik 130 holdon. Rákoskeresztúr a 18. század eleje óta a Podmaniczky családé, melynek egymagában a Rákospatakon levő malmai 1850-ben évi 8000 forintot jöve­delmeztek, a legelőn ezidőben nemesített juhokat tenyésztettek. A szőlő­­dézsmaváltság 1871-ben holdankint 147 forint volt. Galgóczy szerint 1877-ben egynegyed telek ára házzal 1500—2000 forint, a jó hegyiszőlő soronkint 50 forint, egy hold szántó haszonbére pedig 7—16 forint volt. A szapora és szorgalmas lakosság már akkor sok földet bérelt vagy vásárolt a szom­szédos pesti, szentlőrinczi és csömöri határon. Jelen század elején az egy­negyed telek 3200 koronát ért. A földárak 1928 körül álltak legmagasabban, a szántó akkor 600—1600—2000 pengő közt mozgott, ma a gyengébb 400 pengő, a 2 kor. kat. jöv. 200-szorosa, a legjobb 1200 pengő, a 12 kor. kat. jöv. 100-szorosa. A rét és szőlő 2000 pengő, gyümölcsös 800 pengő, legelő 400 pengő. A beltelek­i f­ öle bent a faluban 1926-óta 4 pengőről 1­5—2 pengőre esett, ezzel szemben a róm. kat. egyház 100 holdas s a Tudományos Akadémia 80 holdas házhely parcellázása során 1931-ben vásárolt telkek értéke 1—2 pengőről 4—5 pengőre emelkedett, az Akadémia cinkotai­ úti 200 holdas táblájának házhelyei pedig 2—4 pengőről 6—10 pengőre szöktek fel. A vevők többnyire fővárosiak. A felosztott homoki legelők ára az ala­csony kát. jövedelem 2500—3000-szeresét meghaladja, a magasabb osztá­­lyozású földek szorzószáma sokkal kisebb. A gyümölcstermelés 200 holdon, többnyire a szőlők közt folyik.

Next