Buziássy Károly: Budapest húsfogyasztása (Budapesti Statisztikai Közlemények 69/3)
5 A fentiekre való utalással Bihari dr. számításait kiterjesztette és a főbb élelmi cikkekre vonatkozólag megállapította az átlagember egy évi élelemszükségletét. Számításának eredményét az alábbiakban adjuk: A táblázat természetesen csak a fiziológiai szükségleteket szemlélteti. A valóságban ugyanis az élelmi cikkeknek fenti összefoglalása a fogyasztók individualitásától függőleg kisebb-nagyobb arányban módosul, mivel az egyén anyagi helyzete, ízlése, életkörülményei, józansága, zsugorisága vagy tékozlása, lakóhelyének termelési viszonyai, az egyes élelmiszerek áralakulása mind befolyással bírnak a fogyasztó étkezési módjára. Melly dr. már idézett tanulmányában Grotjahn: Sociale Pathologie című munkájára hivatkozik, aki szerint a társadalom a táplálkozás módját illetőleg négy csoportba sorozható. Grotjahn az első csoportba a jómódúakat sorozza, akik teljesen szabadon választják ki táplálékukat. Az ide sorozható egyének főleg állati eredetű fehérjével táplálkoznak, emellett pedig kis kvantumokban nagy tápértékű eledeleket fogyasztanak. A második csoportba a kispolgárokat és a jobb jövedelmű munkásokat vette, akiknek táplálkozása többé-kevésbbé az előbbi csoporté szerint történik, természetesen azonban a kisebb jövedelem porciómérséklő hatásával. A harmadik csoportba a földművesosztályt osztotta be, amelynek táplálékául főleg szénhidrátokban dús élelmiszerek szolgálnak. E táplálékokból a földműves nagy tömegeket fogyaszt, amelyek aránylag mégis csekély tápértékkel bírnak. Végül a negyedik csoportba általában a városok szegény lakossága, a kiskeresetű gyári munkásnép tartozik, amelynek táplálkozási módja alig mondható megfelelőnek. E találó csoportosításból — a városok szemszögéből nézve e problémákat — a második és negyedik csoport emelendő ki, s főképen ez utóbbi, nagy tömegeket magába foglaló csoport kell, hogy foglalkoztassa a városi adminisztráció szociális szervezetét. A táplálkozás kérdésének minőleges és mennyileges vizsgálatánál nem kevésbbé fontos probléma, hogy a fogyasztásra kerülő élelmiszerek az egészség- Egy átlagember egy évi szükségletének mennyisége kg Az élelmiszer neve Egy átlagember egy évi szükségletének mennyisége kg Marhahús......................................... 15 Borjúhús ......................................... 2 Sertéshús......................................... 10 Juhhús ............................................. 5 Baromfi ........................................... 3 Hal ................................................. 2 Szalonna ......................................... 20 Zsír................................................... 10 Vaj ................................................... 1 Tej ......................................................40 Tojás ............................................... 2 Fehérkenyér .................................... 50 Barnakenyér.................................... 100 Kukorica............................................ 50 Burgonya.......................................... 120 Bab................................................... 10 Lencse .............................................. 10 Zöldség............................................. 40 Savanyított eledel.......................... 60 Összesen.............. 550 Statisztikai Közlemények. 2