Schuler Dezső: Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez (Budapesti Statisztikai Közlemények 75/4)
Bevezetés
Bevezetés: Buda kellős közepén, ahogy a Belvárosból az Erzsébet-hídon átmegyünk, jobbkéz felől a Gellért-hegy oldalán állt 1933-ban néhány száz omladozó, vén viskó. Ócska kis házikók, kis kerttel, kis lugassal, vadszőlővel befuttatott kerítéssel, petróleum-lámpával világított vagy holdfényes, zegzugos kis utcák, kis kocsmákból kiszűrődő halk zeneszó, Tabán romantikája. Az érdekes házikók, vízvezeték és csatornázás nélküliek, emésztőgödrökkel és bűzzel tele az udvarok, az utcák csatornázatlanok, kövezetlenek, szűkek, rendezetlenek, sárosak, közlekedni rajtuk lehetetlen, éjjelente patkányrajok rohannak végig rajtuk. A házak tetői rosszak, beáznak, a falak nedvesek, s Istennek nagy csodája, hogy nem volt a fertőző betegségek fészke. Ez a tabáni romantika másik fele. Ennek a dolgozatnak fő célja a Tabán ezen másik oldalának bemutatása és ismerteti azt a nagy küzdelmet, amit Budapest székesfőváros, több mint félszázadon keresztül e testében levő nyitott fekély kiirtása iránt kifejtett. A tanulmány két részből áll: Első rész: a Tabán földrajzi fekvésének meghatározását, történelmét és a lakosságra, népességre vonatkozó adatokat foglalja magában. A második rész: Budapest székesfővárosnak a Tabán és az ezzel szoros kapcsolatban levő Gellért-hegy rendezésére vonatkozó tevékenységét foglalja magában, történelmi sorrendben. 1*