Schuler Dezső: A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban (Budapesti Statisztikai Közlemények 76/1)

A hajléktalanság kérdése 1900-tól a háború kitöréséig

53 utcai, a X. ker., Ciprus-utcai, Ceglédi-úti, Százados-úti angol pavillonos telepek építése összesen 940 lakással. A többemeletes bérházak közül a 3. ciklusban összesen 5 bérház és 1 műhelybérház-csoport épült. A II. ker., Margit-körút 64. sz., a VI. ker., Aréna-út 140 sz., a VI. ker., Frangepán-utca 4—6. sz., a VI. ker., Angyal­földi-utca 36. sz., a IX. ker., Üllői-út 121. sz. alatt bérház és a VI. ker., Lehel­utca 14. sz. alatt műhelybérház, összesen 589 lakással és 107 lakással kap­csolatos műhellyel. Az 1912. év folyamán létesült a VI. ker., Palotai-úti fővárosi kislakásos telep 435 bérleménnyel és a népjóléti épülettel. (Fürdő, fiókkönyvtár, iskola­óvoda.) A szükséglakások közül felépült az 1912. év folyamán a IX. ker., Vágó­­híd­ utcai szükséglakástelep 104 lakással. Összevéve az építési akció három ciklusát a főváros 1909 őszétől 1912 nyaráig a felszabadult iskolabérleteket is számítva, kereken 7500 lakást, üzletet, műhely és raktárt bocsátott a közönség rendelkezésére. A főváros építkezése a lakáskrízis legkritikusabb idejében indult meg és enyhítő hatása csak lassan lett érezhető. A fővárosi statisztikai hivatal jelentése szerint 1910-ben az összes rendes lakásból (174.256) 51.741 lakásban 127.626 albérlő, illetve ágyrajáró lakott. A főváros népességének tehát 14­5%-a volt kénytelen ágy- és albérletekkel lakásszükségét kielégíteni, ami azt jelenti, hogy a főváros lakásviszonya az 1880-as évi állapot (14%) alá süllyedt. Érdekes és részletes statisztikai adatokkal számol be a lakáskérdésről dr. Pikter J. Gyula, a fővárosi statisztikai hivatal aligazgatója a Városi Szemle 1911-es évfolyamának lapjain. »Az 1911. évi budapesti lakásszámlálás főbb eredményei« címen. Ez a statisztikai felvétel megdöbbentő lakás­sűrűséget regisztrál. Míg 1880-ban az átlagos laksűrűség szobánkint 2-51, 1890-ben 2-47, 1900-ban 2-48, 1910-ben 2-60. A részletek még szomorúbbak. Átlagban a III. kerületben 3-25, a VII. kerületben 2-71, a VIII. kerületben 2-89, a IX. kerületben 2-97, a X. kerületben 3-34. Ha az egyes kerületek kültelkeit vesszük azonban vizsgálat alá, a III. kerületben 3-62, az V. kerület­ben 4-30, a VI. kerületben 4-03, a IX. kerületben 3-92, a X. kerületben 3-82 az átlagos laksűrűség. De a helyzet súlyosbodását látjuk akkor is, ha a pincelakások számát vizsgáljuk. A pince- és alagsorlakások száma:

Next