Liber Endre: Budapest fürdőváros kialakulása. 3. kötet (Budapesti Statisztikai Közlemények 82/2, 1934)
Ötödik rész - XXI. fejezet. Az 1929. évi fürdőtörvény, annak végrehajtási utasításai. A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság (Kurkommisszió) megalakulása, programmja és első ténykedései
199 plakátokat ad ki, fürdőügynökségeket állít fel a külföldi jelentősebb metropolisokban és Budapestnek eddig elhanyagolt fürdőit és gyógyértékeit igyekszik úgy külföldön, mint belföldön népszerűsíteni és a fürdőkben, valamint gyógyvizekben rejlő gazdasági értékeket propagálni és ezeknek értékét megfelelő módon növelni és fejleszteni. Budapest gyógyfürdőiben nagy gazdasági értékek rejlenek, minden igaz magyar embernek kötelessége ma Csonkamagyarország kevés megmaradt értékét minél jobban és minél racionálisabban kihasználni. Így vagyunk Budapest fürdőértékeivel is, amelyek nemcsak a székesfőváros iparának és kereskedelmének a fejlődése szempontjából, de nemzetgazdasági értelemben is elsőrendű tényezők. A fürdővendég az idegenforgalom szempontjából a legértékesebb, mert hosszú időt tölt egyhelyben és az idehozott pénzzel a gazdasági élet vérkeringését alimentálja. Meg vagyunk győződve róla, hogy a fürdőtörvény végrehajtásával a m. kir. kormányzat igen jó szolgálatot tett Budapest fürdőügyének és a székesfőváros jövő fejlődése és gyarapodása érdekében. A Gyógyhelyi Bizottság működése elé a legnagyobb bizalommal tekinthet a hazai közvélemény.« (Megjelent az »Egészség« c. folyóirat 1935. évi március havi számában.) * Egy másik nyilatkozatában az ügyvezető igazgató tárgyilagosan megállapítja a budapesti fürdőknél az utolsó évtizedekben tapasztalható nagyarányú fejlődést .Kétségtelen dolog, hogy Budapest a háború után óriási fejlődést tett a fürdők kiépítése és racionális kihasználása terén. A székesfőváros nagy anyagi áldozatkészséggel megépítette a Gellért-fürdőt, kifejlesztette Európa eddig legújszerűbb gyógypalotájává, a Széchenyi-fürdő mellé látványosságszámba menő strandfürdőt emelt, a Rudasfürdő átépítését nemcsak tervbe vette, hanem azt az egész komoly megvalósulás stádiumába hozta és a közeljövőben meg is fogja építeni. A Rudasfürdőt szervesen kiegészíti egy új, nagyszabású ivócsarnok, s ugyancsak a székesfőváros vezetősége megszerezte a Szent Imregyógyfürdőt úgy, hogy az egész gellérthegyi fürdőcsoport birtokába jutott, így lehetővé vált a székesfőváros számára az is, hogy a Tabánban új források után kutathasson és feltárhatja ennek a területrésznek eddig még ismeretlen forráskincseit. Valamennyien tudjuk, hogy a Rudasfürdővel kapcsolatban két igen érdekes forrást is feltárt a székesfőváros, amelyek idővel jelentékenyen fokozni fogják Budapest gyógyértékeit. Igen sok gondot fordított a székesfőváros új parkok építésére, a Gellérthegynek mintaszerű kiépítésére úgy, hogy bízvást mondhatjuk, hogy a fürdőfejlesztés terén a székesfőváros igen jelentékeny eredményeket könyvelhet el. Ezzel parallel munkásság volt észlelhető a többi fürdőnél is, így különösen ki kell emelni a Szent Lukács-fürdőt, amely a háború utáni években