Pásztor Mihály: A százötven éves Lipótváros (Budapesti Statisztikai Közlemények 93/4, 1940)

Hogyan születik egy város

Hogyan születik egy város. Százötven éves a Lipótváros. 1789. július 2-án kezdték árverezni azokat a telkeket, melyeken a mai Szent István-város első házai felépültek. A minden iránt érdeklődő II. József nem szívesen egyezett bele, hogy Pest északi részén a Váci-kapu előtt elterülő homokbuckákon új város épüljön, de már nem volt kedve és ideje effélékkel bíbelődni. Erejét nagy ügyek kötötték le. Érdeklődé­sét más dolgok izgatták: a török háború, a reformjai ellen zúgolódó vármegyék, meg a lázongó Osztrák-Belgium. 1788. decemberében betegen érkezik haza a török frontról. 1789. áprilisában erőt vesz rajta a vérhányás. Ereje fogytán­­fogy és 1790. február 20-án örökre behúnyja fáradt szemét a »kalapos király«. Öccse, ki II. Lipót néven követi a magyar trónon, csak húsz nap múlva érkezik Toscanából Bécsbe. Alig hogy megérkezik, országgyűlést hirdet Budára, június hatodikára. A királyi meghívó április első hetében érkezik meg a pesti tanácshoz és már 1790. április 12-i ülésén kimondja a magisztrátus, hogy a Váci-kapu előtt épülő városrész — in foro mundinali extra portám Vaciensem — Lipótvárosnak neveztessék, mert 1777-ben is a felső külváros : a királynőről Teréz-külváros, az alsó külváros pedig az akkori trónörökösről József-külváros névvel jelöltetett meg.1) Százötven évvel ezelőtt ez volt a magisztrátus koronázási ajándéka. Az új város házán hamarosan felépül az első lakóház, Kemnitzer János tímármester emeletes háza. Földszintjét a híres-neves kávéház foglalja el. Ezzel indul meg regénybe illő pályafutása a Lipótvárosnak, melynek az 1935. évi statisztikai összeírás szerint 1300-nál több az épülete, huszonkétezer a lakása és a mai területén 72 ezer főnyi a népessége. 1935-ben itt lakott és itt dolgozott a főváros népének tizennegyed része, mely 453 millió pengő vagyon és évi 89 millió pengő jövedelem után fizetett jövedelem- és vagyon­adót. Ebben a városrészben van Budapest legtöbb négy-, öt-, meg hatemeletes háza. Ebből a Lipótvárosból indult el valamikor, a 67-es kiegyezés után a kereskedelemnek és iparnak az a nagyszerű fellendülése, mely életre keltette és megtermékenyítette Magyarország gazdasági életét. ') Székesfővárosi Levéltár, 73/1934. 1. t. szám. 1*

Next