Állami főreáliskola, Brassó, 1909

. A róm. kath. főgimnáziumban is hosszú időn át németül tanítottak, ami az akkori viszonyok közepett, alapításának körülménye, a róm. kath. németség fontos szerepe, jelentékeny száma, s a magyarság szerény pozí­ciója következtében érthető, indokolt volt. Az intézetben uralkodó szellem azonban kezdettől fogva megfelelt a magyar államiság szempontjainak, s hova­tovább egyik legszilárdabb erőssége lett a brassói magyar ifjúság hazafias nevelésének. Elégséges lehetett-e azonban ez a legszűkebb érte­lemben is nemzeti irányú intézet, melynek tannyelve a hetvenes években már magyar lesz, az elemi iskolákból kikerült nagyszámú magyar tanulók minden irányú ren­deltetésének az ellátására? Nem volt-e ebben az időben már egészen természetes, hogy a brassói magyarság sokat jelentő erősödése, az elemi iskolák nagyarányú népesedése egy új magyar középiskola alapítására adjon indítékot, még­pedig oly módon, hogy a felekezeti középiskola mellé állami középiskola, a klasszikus irányú iskola mellé gya­korlati szellemű iskola kerüljön ? A kultúra szolgálatában való egészséges verseny a nemzeti előhaladás egyik leghatékonyabb tényezője. Semmi sem alkalmasabb mint ez arra, hogy az egyéni érdek, hiúság, hatalmi vágy alacsony szempontjain felülemelkedve, egy szent hivatás emberei magasztos ideálért hevüljenek, nagy nemzeti célokat szolgáljanak. Milyen szűkkeblű, kicsinyes felfogás is volna az, mely a két brassói magyar középiskola erkölcsi és szellemi versenyét mindennapi üzleti marakodásnak minősítené, mintha az egyik kesere­dett szívvel tekintené a másik virulását vagy kárörvendően a másik hanyatlását ! Mikor intézetünk fennállásának negyedszázados múlt­jára emlékezünk, örömmel tölt el bennünket annak a tudata, hogy a testvér magyar középiskola szerény kez­detből virágzó jelenre és büszke jövőre fejlett, s hogy az a kulturális verseny, mely reáliskolánk alapításával termé­szetszerűen megindult, nemcsak a két intézet erejét, fej-

Next