Brassói Lapok, 1970 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1970-03-26 / 12. szám
BL Szocialista mezőgazdaságunk korszerűsítésének útján A TAKARMÁNYALAP BIZTOSÍTÁSA - ELSŐRENDŰ KÖVETELMÉNY Az RKP KB legutóbbi plenárisán, az állattenyésztés fejlesztésére elfogadott országos program célkitűzései sikeres megvalósításának egyik döntő feltétele a bőséges és tápanyagokban gazdag takarmányalap biztosítása. Brassó megyében erre kiváló lehetőségek vannak. A megye mezőgazdasági területének több mint a felét, pontosabban 177 800 hektárt, természetes legelők és kaszálók alkotják. E területek termőképességének szüntelen növelése a tavaszi időszak legfontosabb teendője. Most az ideje annak, hogy valamennyi mezőgazdasági egység vezetői és szakemberei, valamint a községi néptanácsok, különös gondot fordítsanak a talajjavítási és -karbantartási munkálatok jó minőségű elvégzésére. E nagy jelentőségű akció gazdasági hatékonyságát a megye több termelőszövetkezetében is a gyakorlat, az állati termékek növekedése igazolta. Rozsnyón például — ahol az elmúlt évben is számottevően túlhaladták az állattenyésztési előirányzatokat — már az ősszel 30 hektár kaszálón istállótrágyát terítettek el, a tél folyamán pedig újabb 125 hektáron trágyalével és műtrágyával növelték a gyepes terület táperejét. A szászmagyarósi szövetkezeti tagok is hasonló kezdeményező készségről tettek tanúbizonyságot. Azzal párhuzamosan, hogy az előirányzottnál nagyobb területre szórtak műtrágyát, megkezdték a legelőik tisztítását, a talaj egyengetését, elsősorban a fejősteheneknek és tenyészüszőknek kijelölt területeken. Apáca lakosai elhatározták, hogy az idén mintegy 1000 munkanapot fordítanak a legelők és kaszálók feljavítására. A kedvező időjárás ellenére a megye termelőszövetkezeteinek többségében, különösen Kőhalom és Fogaras vidékén, az MTSZ-ek vezetőtanácsai és tagsága, akárcsak a helyi néptanácsok, még most is a várakozás álláspontjára helyezkednek, tervezgetnek , tervezgetnek, ahelyett, hogy cselekednének a takarmányalap biztosítása érdekében. Tavalyi példák is igazolják, hogy azokban a gazdaságokban, ahol másodrendű kérdésnek tekintik e fontos teendőket, már a tél derekán takarmányhiány mutatkozik. Ilyen helyzet állt elő az idén is a cincai, zernyesti, felső-ucsai, herszényi és más termelőszövetkezetekben. Éppen ezért elsőrendű követelmény, hogy minden állattenyésztő, a falvak összes lakosai — fiatalok és idősek, férfiak és nők — cselekvően kapcsolódjanak be a legelők és kaszálók tisztítási és feljavítási munkálataiba. Az RKP KB márciusi plenárisán kijelölt feladatok sikeres teljesítése egész sor más fontos teendő elé állítja a mezőgazdasági egységek dolgozóit. Most kell megteremteni az alapját annak, hogy növeljük a termesztett szálas és nedvdús takarmánynövények hektárhozamát. Ezért mindenütt arra kell törekedni, hogy a következő napokban magas táperejű talajokat biztosítsanak e növényeknek, és késedelem nélkül földbe kerüljön a vetőmag. Ez igen fontos feladat, hiszen Brassó megyében csupán a pillangós takarmánynövények 20 000 hektár területet foglalnak el. Az 1970—1980 közötti időszakra kijelölt országos állattenyésztési program fő célkitűzései közül két tényező különösképpen megragadta figyelmemet. Ezekről szeretnék szólni. Köztudomású, hogy a bőséges takarmányalap biztosítása előfeltételét képezi az állatlétszám és az állati eredetű termelés növelésének. Ez általános érvényű, alapvető követelmény. Természetesen, e kérdésnek számos vetülete van, amelyek közül igen lényeges a természetes legelők és kaszálók karbantartása, állandó feljavítása a fűhozam növelése céljából. A korábbi évektől eltérően, a tavaly, a tagság széles körű bevonásával nagyszabású legelő és kaszáló karbantartási akciót szerveztünk, jelentős területen műtrágyát szórtunk el. Az elvégzett munkálatok értéke mintegy 210 000 lej volt. A munkaráfordítás és az anyagi befektetés gazdagon gyümölcsözött , a legelők és kaszálók fűhozama érezhetően gyarapodott, növekedett a tejhozam és az állatok súlygyarapodása. Véleményem szerint ez döntő tényező volt abban, hogy az elmúlt évben a legtöbb állati terméknél túlhaladtuk az előirányzatokat, s így az állattenyésztési részleg a tervezettnél mintegy 1 200 000 lejjel több jövedelmet hozott termelőszövetkezetünknek. Az évi zárszámadó közgyűlésen a tagság jóváhagyta a vezetőtanács javaslatát, hogy az idén a tavalyi költség- és munkamennyiségnek mintegy kétszeresét fordítsuk a legelők és kaszálók gondozására és feljavítására, többek között 80 tonna műtrágyát szórjunk el ezeken a területeken. A Központi Bizottság plenáris ülésén elhangzott beszédében Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyozta az állattenyésztési és állatgondozási munka tudományos megszervezésének fontosságát, a gondos állatszelekció szükségességét, a magas termelőképességű fajok kiválasztása és szaporítása céljából. Ezek igen fontos és időszerű útmutatások, s egyúttal több vonatkozásban a mi gazdaságunkra is érvényesek. Tény, hogy az utóbbi években számottevő sikereket értünk el a szarvasmarha-állomány számbeli gyarapítása terén, de ugyanakkor jelentős lemaradás észlelhető az állomány minőségét illetően. Ezt igazolják a következő adatok. A jelenlegi mintegy 620 fejőstehén között csupán mintegy 150 olyan egyed található, amelynek évi átlagos tejhozama 2500—3000 liter között van. Ugyanakkor 140 darab olyan üszővel és tehénnel rendelkezünk, amelyek biológiai értéke alacsony, fizikailag legyengültek, zömükben meddő állatok. Közülük 34 fejőstehén egy csepp tejet sem ad. Az ilyen állatok minden haszon nélkül fogyasztják a takarmányt. Ezek kiselejtezését és pótlását jelenleg számos objektív és szubjektív tényező akadályozza. Véleményem szerint elérkezett az ideje annak, hogy a mezőgazdasági szervekkel együtt megoldást találjunk a helyzet orvoslására. A gondos szelekció és a létszámnövelés szorosan összefügg a szaporulat kérdésével, pontosabban a mesterséges megtermékenyítés szakszerű alkalmazásával. Ezen a téren sajnos komoly fogyatékosságok észlelhetők. Az elmúlt nyáron például a mesterséges megtermékenyítő állomás részéről gazdaságunkba küldött technikus felelőtlenül végezte feladatát, s ennek következtében a borjúzási arányszám a tervezett 75 százalék helyett mindössze 69 százalékot ért el. Olyaneset is előfordult, hogy 68 mesterségesen befedeztetett üsző közül mindössze 14 marad vemhes. Gazdaságunk jelenleg nem rendelkezik mesterséges megtermékenyítő szakemberrel és apaállataink száma is kevés. Ilyen körülmények között aggodalmunk jog0s : rövidesen megkezdődik az állatok nyári táboroztatása, s akkor — ha nem intézkednek az illetékesek — kérdésessé válik az állatszaporulat biztosítása, s végeredményben az év végi állatlétszám elérése. Meggyőződésem szerint nagyobb erőfeszítéssel, több felelősséggel az említett és más fogyatékosságok a jövőben kiküszöbölhetők és szilárd alapot teremthetünk arra, hogy termelőszövetkezetünkben is maradéktalanul valóra váltsuk az országos állattenyésztési program célkitűzéseit. Tizedes Mihály, a szecselővárosi MTSZ állattenyésztési brigádosa MEGOLDÁSRA VÁRÓ KÉRDÉSEK A HATÁROZATOK VALÓRA VÁLTÁSÁÉRT A párt X. kongresszusán elfogadott nagyszabású nemzetgazdaság-fejlesztési program nyomatékosan leszögezte a mezőgazdaság korszerűsítésének igényét. Ezt még fokozottabban hangsúlyozzák az RKP KB március 17—19. plenáris ülésén elfogadott országos programtervezetek. Az ésszerű vízgazdálkodásra, az öntözési, árvízvédelmi, lecsapolási és talajerózió-leküzdési munkálatok kiterjesztésére vonatkozó program olyan nagyszabású, komplex munkálatokat irányoz elő, amelyek hazánk egész mezőgazdasági területének húsz százalékát ölelik fel. E tudományos program kidolgozása pártunk jelentős sikerei közé tartozik. Az említett plenárison Nicolae Ceauşescu elvtárs értékes útmutatásokkal szolgált a talajjavítási teendők megoldására, az aszály és az áradások leküzdésére, a talaj termőképességének növelésére. Sokrétűségénél fogva a talajjavítási program olyan kérdések megoldását célozza, amelyek döntő jelentőséggel bírnak nemcsak a mezőgazdaság, hanem egész nemzetgazdaságunk fejlődése szempontjából. Brassó megyében az utóbbi években jelentős eredményeket értünk el a talajjavítási munkálatok terén. Évről évre növekedtek az öntözött és lecsapolt területek, s ennek arányában emelkedett a termésátlag. Amíg 1965 előtt az öntözött területek alig néhány száz hektárra terjedtek ki, 1969 végén a megye területén 6996 hektáron rendezkedtek be öntözéses termesztésre, és 16 327 hektár árterületen végeztek vízlecsapolást. Ez évben újabb ezer hektárral növelik az öntözött területet. Ugyanakkor a lecsapolási munkálatok ez évi előirányzata 1800 hektár. Ezek az előirányzatok azonban a lehetőségek legalsó határain mozognak. Alaposabb tanulmányok alapján számottevően növelhetők a lecsapolt és öntözéses területek. Brassó megyében az utóbbi két esztendőben egyre több gazdasági egység igényelt a lecsapoláshoz elengedhetetlenül szükséges gépeket és berendezéseket. Ezek segítségével a munkálatokhoz szükséges anyagi ráfordítás jelentősen csökkent. Említésre méltó az a tény, hogy az elmúlt évben több mezőgazdasági termelőszövetkezet — olyan egység is, amelynek tervében nem szerepelt ilyen jellegű munkálat — KM típusú ekéket igényelt, amelyek segítségével levezető csatornákat létesítettek a vízzel elárasztott területeken. Ily módon a míndrai MTSZ 560, a kőhalmi 60, a belai 42, a kóbori pedig 20 hektár területet szabadított meg a víztől. Meg kell azonban mondanunk, hogy ilyen esetekben a lecsapolási munkálatok csak akkor járnak eredménynyel, ha a levezető csatornákat az előírásnak megfelelően, szakszerűen készítik el, nem úgy, ahogy azt a míndrai, sárkány (vádi egység) és más termelőszövetkezetekben tették, ahol az összekötő csatornák lejtése s így a víz levezetése nem kielégítő. E munkálatok elvégzésénél ajánlatos lenne — s ez minden egységre vonatkozik —, ha előzetesen kikérnék az illetékes brassói szerv műszaki osztályának véleményét, úgy, amint azt a voivodeni-i, Viştea de Jos-i, becleani, krizbai és berivoi-i termelőszövetkezetek tették, ahol e munkálatok szakszerű elvégzése nyomán az említett egységekben 200—300 hektár (Becleánon 600 hektár) területet tettek termővé. Ezzel szemben egyáltalán nem kielégítő a lecsapolási munkálatok helyzete a fogarasi övezetben, ahol a helyszínen elvégzett ellenőrzés hasonlóképpen a lecsapolási munkálatok szakszerűtlen kivitelezésére mutatott rá. Itt ugyanis a 300—400 méter távolságra levő csatornáik nem képesek elvezetni a földekről a felgyülemlett vízfelesleget. Amint azt a kísérletek beigazolták, e helyeken a legajánlatosabb — egyedüli megoldás — a hátas-sávos összeszántás (a sávok szélessége 16—20 méter legyen). A talajjavítási munkálatok terén elért eddigi eredmények ellenére az öntözés és lecsapolás jelenlegi helyzete nem kielégítő. A lehetőségek szem előtt tartásával mezőgazdasági egységeinkben — azokon a területeken, ahol a természeti tényezők negatívan befolyásolják a termésátlagot — sok még a tennivaló. Az idén megyénk egyes termelőszövetkezeteiben már az év elején hozzáláttak az öntözési terv és a talajjavítási munkálatok megvalósításához. Így a kacai MTSZ példája követésre méltó, ahol már hetekkel ezelőtt hozzákezdtek a csatornák ásásához, amelyek ez évben 98 hektáron teszik majd lehetővé az öntözést. Úgyszintén említést érdemel a keresztényfalvi termelőszövetkezet kezdeményezése, ahol már lefektették a földalatti vezetékeket 80 hektár szórófejes öntözéshez. Alsószombatfalván 168 hektár, Lisán 103, a Méhkerteki MTSZ-ben 43 hektár öntözése szerepel az idei tervben. Ezzel szemben több mezőgazdasági egységben az előkészítő munkálatokat vontatott ütemben végzik. Az elmúlt évben például a sárkányi MTSZ-ben 40 hektáron, jóllehet tervbe vették, nem alkalmaztak öntözést, a míndrai MTSZ-ben hasonlóképpen 31 hektáron nem teljesítették az öntözési tervet. Noha az említett termelőszövetkezetekben az idénre halasztották a munkálatok elvégzését, az előjelek szerint jelenleg is vonakodnak azok megkezdésétől. Szóvá kell tennünk még egy másik hiányosságot is. Egyes gazdaságokban (Voila, Vulcan, Alsórákos stb.) a korábban elkészített öntözőberendezések jelenleg használhatatlan állapotban vannak, mivel ez ideig még nem gondoskodtak a javításokhoz szükséges pótalkatrészek beszerzéséről. Az öntözési, valamint a lecsapolási terv maradéktalan teljesítése, a munkálatok időbeni és minőségi kivitelezése megköveteli, hogy késedelem nélkül tegyük meg az összes intézkedéseket. Minden MTSZ-ben sürgősen össze kell állítani a kivitelezési terveket, hogy a legmegfelelőbb megoldások alkalmazásával növeljék a földterületek termőképességét Gheorghe Pojor mérnök »2. SZÁM 2. «Idol