Brassói Lapok, 1970 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1970-07-09 / 27. szám

Távlatok és gondok a mezőgazdaságban (Folytatás a 4. oldalról) hát kiváló terméstechnikai láncsze­mek - hatásfokuk is elég jó ahhoz, hogy a jövőben tovább szolgálják az embert, az emberi társadalmat. De nem tekinthetünk el az érem másik oldalától sem­­ az állat élőlény, életfolyamatai szakaszosak, s ezért a hozzájuk kapcsolódó termelés is sza­kasz­s jellegű. Minél kezdetlegesebb a termelés színvonala, állataink annál közelebb állanak a természeti körül­­ményekhez, annál jobban megnyilat­kozik a szakaszosság, s ebből kifo­lyólag az áru is szakaszosan, idénysze­rűen kerül a fogyasztóhoz, mint a szo­pós­zarany, a rántani való csirke, a hízott sertés, vagy esetenként a tojás, illetve különböző tejtermékek. Ezen a szakaszosságon részben úgy segítünk, hogy a tárolás különböző módszereivel igyekszünk a termelési idényt kinyúj­tani vagy ha ez nem lehetséges, bele­nyugszunk, hogy még „a szalmakalap­nak is megvan a maga idénye“. A folyamatos termelésre is találunk pél­dát- a tejtermelést általában sikerült egész évre kiterjedően folyamatossá tenni, és ez nagyjából a hústermelésre is áll, csupán a választékokat lehetne vitatni Az ipari jellegű állattenyésztés kor­szerű megfogalmazásban nem az állat­ból, annak természetrajzából és ter­melő sajátosságaiból indul ki, hanem elsősorban a fogyasztót veszi figyelem­be, a gépesítés, valamint az automati­zálás elvét, nem a fiziológiás folya­matokra, hanem az emberi termelő munkára vonatkoztatja, s az emberi fogyasztásra közvetlenül alkalmas végtermék előállításában a társadalmi munkamegosztást a legmesszebbme­nően alkalmazza. A fogyasztónak az az érdeke, hogy állandóan, az év bármely szakában ,rendszeresen hozzájusson az igényelt áruhoz, hogy az áru jó minőségű le­gyen, s a minőségi mutatószámok ne ingadozzanak. A folyamatos ellátásnak két változata lehetséges : folyamatos termelés — folyamatos szállítás — az első változat. A második változat­­ szakaszos termelés — tartósítás, táro­lás — folyamatos szállítás. Nyilánva­­ló, hogy mind a nemzetgazdaság, mind a fogyasztó szempontjából előnyösebb az első változat. A második változat­ban közbe kell iktatnunk egy fázist, a tartósítást és tárolást, ami részben veszteségekkel, részben többletkia­dásokkal jár, tehát az árut megdrá­gítja. Éppen ezért a korszerű megoldá­sok keretében ez utóbbi változatot a lehető legkisebb méretre igyekszünk leszorítani. Ha például a hús szaka­szos termelésére gondolunk, akkor a hosszabb távlatú ellátás kielégítésére közbe kell iktatnunk a fagyasztásos tartósítást, a fagyasztott húst pedig kevésbé kedveljük, mint a frisset, s tetejében ott állanak a fagyasztási és tárolási költségek. Az ipari jellegű termelésnek tehát az első, legfontosabb, alapvető követel­ménye a folyamatosság. Ha tehát egy sereg bárányt egy nyájba terelünk, s azt egy közös hizlaldában hizlaljuk, az még nem ipari jellegű termelés, a­­kár száz, akár ezer, akár százezer bá­rányról is legyen szó, sőt, a túl nagy állomány összehalmozása nehézkessé teszi a takarmányozást, a kezelést s a gondozást, és inkább megdrágítja, mintsem ésszerűsíti a termelést. A bárány­hizlalás akkor ipari jellegű, ha folyamatossá vált, de ehhez termé­szetesen a szaporítás folyamatosságát kell előzőleg megoldanunk. A minőségi követelmény a második igen fontos szempont. A tömegfogyasz­tás kielégítésére nagy mennyiségű és standard minőségű árut kell előállí­tanunk, amely a termelt nyersanyag előzetes ipari vagy­­félipari feldolgozá­sa után szabványos csomagolásban kerül a fogyasztó kezébe. Ilyenfor­mán a kistermelő árujának minőségi tarkasága nem alkalmas a szabványos minőség tartós biztosítására, az ipari feldolgozást megnehezíti, a minőségi és árvitákat a végtelenbe nyújtja. A szabványos minőség tartós biztosítását csak a pontos technológiával dolgozó nagyüzem oldhatja meg kielégítően. A nagyüzem megépítése, felszerelé­se és működtetése hatalmas befekte­téseket igényel, amelyek csak úgy térülnek meg, ha a termelőkapacitást a legteljesebben kihasználjuk, s a munka termelékenységét a lehető leg­magasabbra fokozzuk. A munkát a­­zonban csak a megfelelő szerszámmal, géppel tehetjük termelékenyebbé, így tehát mindent a lehetőség határáig gépesítünk, s ezt annyira előtérbe hoz­zuk, hogy még az állatállomány ne­mesítésében is azokat a fajtákat része­sítjük előnyben, amelyek a gépesített kezelést bírják, s a fokozott befekte­tést megnövelt hozamokkal hálálják meg. Az állatok termelésének, éppenség­gel a szaporodásukkal kapcsolatos életműködéseiknek a szakaszosságát egyedenként nem küszöbölhetjük ki. De párhuzamosan tenyészthetünk több csoportot olyan módon, hogy egyik pihenőjét kiegyenlítse a másik terme­lése, s így végeredményben nincsen hozamkiesés. Ezt azonban csak úgy oldhatjuk meg, ha az állományt füg­getlenítjük mindazoktól a természeti tényezőktől, amelyek az életfolyama­tok szakaszosságát befolyásolják. Mes­terséges, állandó mikroklímájú kör­nyezetben tartjuk őket, elszakítva ter­mészetes életkörülményeiktől. Ez a tartásmód számos előnyt biztosít, ugyanakkor általában csak a rövid életű, gyorsan váltható állományoknál — mint a baromfi és a sertés — nyújt kielégítő eredményt, míg a hosz­­szú életre alapozó, ismétlődő hozamok­ra számító üzemben — mint például a tejtermelésnél — az eredmények vitathatók, minthogy a műszaki meg­oldások még nem tökéletesek. Az ipari jellegű nagyüzem minden vonatkozásban nagy számokkal dol­gozik. Nagy az állatállománya, nagy a takarmányfogyasztása, nagy a ter­melése, nagy az értékforgalma, az a­­nyagforgalma. Nyilvánvaló, hogy üze­meléséből minden esetlegességet, kie­sést, az alapozását jelentő első lépéstől a megtermelt áru folyamatos értékesí­téséig lehetőleg tökéletesen ki kell kü­szöbölni. Az üzemelésben elkövetett, aránylag kis hibát az állatlétszám és a takarmányozási napok száma szoroz­za, és ami a törpeüzemben krajcáros kiesés, itt milliókra rúghat. Ebből az is következik, hogy szervezésének, vezetésének személyi kérdéseit is ala­pos előrelátással kell megoldani. (Folytatjuk) CSÜTÖRTÖK július 9. 17,30 : Magyar nyelvű műsor ; 18,00 | Autóvezetőknek : 18,20 ! Modern román nyelv ; 18,45 : Nemzetközi aktualitás ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 i Híradó ; 20,00 | A három barát­i folytatásos film (III.); 20,30 : A Belügyminisztérium fúvószene­­karának műsora ; 21,00 i August Strind­berg színdarabja; 21,30 i TV-ankét; 22,00 : Román rapszódia — ilfovi bal­lada ; zenés koreográfiai műsor ; 22,30 | A TV postája ; 22,45 : Híradó. PÉNTEK július 10. 18.00 | Gazdasági aktualitások ; 18,20: Utazás a Föld körül — Japán ; 18,45: Turisztika — vakáció '70 ; 19,00 : Ref­lektor ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 i Híradó; 20,00 : Egy Pecca nevű ember — fran­cia játékfilm, Paul Belmondóval ; 21,50 i­s i­dézzünk. Tudományos műsor ; 22,40 Julie Saget szólóestje ;­­ 23,00 i Híradó. SZOMBAT július 11. 17.00 : Német nyelvű műsor ; 18,15 i Jó estét, lányok ! Jó estét, fiúk ! ; 19,15 : Hirdetések ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : Teleenciklopédia ; 21,00: Innen-onnan ; 21,15 : Varieté-műsor Tom Jones-szal — közvetítés Londonból ; 22,05 : Műdalok ; 22,35 : Rajzfilm ; 23,00: Híradó, sport. VASÁRNAP július 12. 9.00 : Gyermekműsor ; 10,00 : Falumű­sor ; 11,00 i Az otthon; 12,00 i A haza vártáján ; 12,30 i Szimfonikus hangver­seny ; 13,15 | Magyar nyelvű műsor ; 14,45 : Vakáció ; 16,00 : Labdarúgás­i Rapid—Bukaresti Dinamo — közvetítés az Augusztus 23 stadionból ; 17,45 : Ka­jak-kenu verseny — részletek a snago­­vi regatta döntőjéről ; 19,00 | Motorke­rékpáros- gyorsasági világbajnokság — részletek a sachsenringi versenyről ! 19,30 | Híradó ; 20,00­­: Népi zene ; 20,30: Amerikai játékfilm ; 22,10 : Oltenikai ri­port ; 22,25 : Könnyűzene — Mihaela Mihai és Sile Dinicu ; 22,55 | Híradó. TV / 27. SZÁM 8. oldal HÉTFŐ július 13. 18.05 : Dési iskolások ; 18,35 : Tudo­mányos műsor ; 19,00 : Gazdasági szem­le ; 19,20 s 1001 este ; 19,30 : Híradó; 19,50 : Politikai jegyzet ; 20,00 : A Buddenbrook-ház (befejező rész) ; 20,55: Névtelen csillag ; 21,50: Népi zene; 22,10 : Rivaldafény ; 22,50 : Híradó. KEDD július 14. 18.05 | Ifjúsági műsor — a szakmai iskolákról : 18,45 : George Enescu a ro­mán nép tudatában ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : H. Ibsen Ros­mersholm című színdarabja ; 22,15 : Könnyűzene-újdonságok; 22,40: Híradó. SZERDA július 15. 18,03 : Gyermekek enciklopédiája ; 18,30 : Gazdasági aktualitások ; 19,20 : 1001 este ; 19,30 : Híradó ; 20,00 : Ref­lektor ; 20,15 : Filmmúzeum : Viva Villa ! — amerikai film Wallace Berry­­vel ; 22,05 : Kiadók műsora ; 22,30 : Rajzfilm ; 22,40 : Elena Cernei hang­versenye ; 23,05 : Híradó. A Kriterion BARTIS FERENC : Konok szeretet. Versek. Az előszót Katona Sza­bó István írta. Forrás. 92 ol­dal, ára fűzve 4 lej. BEKE GYÖRGY : Szerelemcsütörtök. Karcolatok. Árkossy István rajzaival. 88 oldal, ára fűzve 4,25 lej. CSEKE GÁBOR : Tornác. 304 oldal, ára fűzve 5,50 lej. GAGYI LÁSZLÓ : A tábornok. Re­gény. 184 oldal, ára kötve 7,25, fűzve 4,75 lej. KAFFKA MARGIT : Levelek a zár­dából. Elbeszélések. Válogatta Varró Ilona. Magyar klasszi­kusok. 344 oldal, ára kötve 11,50, fűzve 8,50 lej. KOVÁSZNAI SÁNDOR : Az ész igaz útján. Válogatott írások. Sajtó alá rendezte, a bevezető ta­­ nt könyvei el t­­ a­nulmányt és a jegyzeteket írta Kocziány László. 304 oldal, á­­ra kötve 12,50, fűzve 9 lej. SZIGETI JÓZSEF : A mű és kora Tanulmányok. 496 oldal, ára kötve 16,50 lej. * * * A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi­­faluirodalomból, 1849—1914. Válogatta, be­vezető tanulmánnyal és jegy­zetekkel ellátta Egyed Ákos. Téka. 168 oldal, ára kötve 4,75 lej. * * * Erasmus világa. Válogatta és bevezetővel ellátta Dán­kan­its Ádám. Téka. 124 oldal, ára kötve 4,50 lej. * * * A kozmosz hullámhosszán. Tu­dományos-fantasztikus elbeszé­lések. Válogatta és fordította Semlyén István. 256 oldal,­ára fi­zve 5,75 lej. JEGYZET CIPŐJAVÍTÁS ÜGYÉBEN Szerda este szomorkásan tapasz­taltam, hogy nemrég vásárolt ci­pőm meghibásodott. A jobblábason két centiméter hosszúságban fel­bomlott a varrás. Másnap délelőtt átszaladtam a Munca manuală szö­vetkezet 17-es számú egységébe. Az átvevő részlegen egy elvtársnő rö­vid vizsgálódás után tudomásomra adta, hogy hétfőre megjavítják biz­tosan a cipőm. Bátorságot vettem, és megkérdeztem : miért van há­rom napra szükség egy kétcentis varráshoz ? A válasz egyenesen meghökkentett : a varrógép fent van az emeleti műhelyben. A válasz kapcsán a következő­ket gyanítom : 1) Az emeletre vezető lépcső rossz, ezért életveszélyes rajta köz­lekedni. 2) A lépcsőkkel nincs baj, de hibás a varrógép, ezért kézzel vég­zik az öltéseket, s ez esetben a művelet valóban legalább öt perc­be kerül. 3) Nincs baj se a lépcsővel, se a géppel, mindössze az átvételező elv­­társnő szolgálatkészsége hibásodott meg. 4) Ha az utóbbi érvényes, akkor ez azt jelenti, hogy a Munca ma­nuală szövetkezet tagságának köré­ben az utóbbi hónapokban nem sok szót pazaroltak olyan fogalmakra, mint a figyelmes, pontos, gyors ki­szolgálás fogissága. Addig is, amíg az említett fogal­mak ismertetését napirendre tűzik, volna egy szerény, de könnyen ki­vitelezhető javaslatom : költöztes­sék le a varrógépet a földszinti mű­helybe. Sőt, ha radikálisabban a­­karják­­tökéletesíteni a közönség ki­szolgálását, a gép fölé kiírhatják : önkiszolgáló gép. Használata a kö­vetkezőképpen történik... (szeredai) Megjelent a KORUNK 6. száma A TARTALOMRÓL: Tudor Bugnariu : Levél a Korunk szerepéről 0 Balogh Edgár: Az együttélés dokumentációja 0 Gáli Ernő : Egy értelmiségi nemzedék útja 0 Kacsó Sándor: Világnézeti szétverésben (memoár-részlet) 0 N. Mărgineanu: A román etnikum sajátosságai 0 Venczel József : Di­­mitrie Gusti és az erdélyi magyar falukutatók 0 Engel Károly : Híd­verők példamutatása 0 Victor Sah­­leanu : Román természetbúvárok humanizmusa 0 Adrian Marino : A mai román prózáról 0 Szilágyi Jú­lia : Világra nyíló ablak — a Se­colul 20 0 Társadalmi szerkeze­tünk modellje 0 Egy hazai szocio­lógiai mű jelentősége 0Interjú Gri­­gore Benetato akadémikussal 0 Lázár József : Rendezni lélekben is.. 0 Elias Nicolai munkássága 0 Román-magyar művészkapcsolatok a XIX. század derekán 0 Traian Grozavescu dedikált fényképéhez 0 Kántor Lajos : Az írói gond változásai 0 Augustin Buzura : Felfedezések 0 Sorin Titel : Téli utazás 0 Ion Barbu, Ion Alexan­dru, Adrian Păunescu versei 0 A főváros képzőművészeti térképéhez. KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS.

Next