Brassói Lapok, 1981 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-06 / 1. szám

BL NIcolae Ceauşescu elvtárs újévi radio­és televízióüzenete egész népünkhöz (Folytatás az első oldalról) ságy béke- és haladástörekvései szolgá­latában együttműködünk továbbá a fejlődő országokkal, a tőkés országokkal, a világ valamennyi államával, tekintet nélkül tár­sadalmi berendezkedésére. Töretlenül küz­dünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén érvényesüljenek a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tisz­teletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, hogy lemondjanak az erőszakról és az erőszakkal való fenyege­tésről, tiszteletben tartsák minden egyes nép jogát, hogy ura legyen saját sorsá­nak,­­ szabadon és függetlenül fejlődjön. Tovább munkálkodunk a madridi ösz­­szejövetel sikeres lebonyolításáért, hogy ez mindenben megfeleljen a népek elvá­rásainak, előmozdítsa a helsinki Záróok­mány előirányzatainak valóra váltását, meghozza az európai leszerelés és bizalom kérdéskörének szentelendő konferencia megszervezését, az európai kontaktusok és együttműködés bővülését, a kontinensnek katonai tömbökre történő vagy más termé­szetű megosztódása felszámolását. Hatá­rozottan síkraszállunk egy egységes Euró­páért, ahol tiszteletben tartják a társadal­mi rendszerek különbözőségét és minden egyes nemzet sajátosságát. Síkraszállunk egy olyan Európáért, amely a nemzetközi kapcsolatok példájával, a különböző társa­dalmi berendezkedésű országok közötti együttműködésre épülő új egység példá­jával szolgál az emberiségnek. Országunk a jövőben is lankadatlanul küzdeni fog a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés nagy törekvésének va­lóra váltásáért. A korszerű tudomány és technika nagyszerű vívmányait maradék­talanul állítsák a népek jóléte és boldog­sága szolgálatába és ne a pusztítás, a háború szolgálatába! A világ összes nem­zetei emeljék fel határozottan szavukat az alapvető emberi jog — az élethez, a béké­hez, a szabad léthez való jog — védelmé­ben. Továbbra is töretlenül támogatni fogjuk az erőfeszítéseket a gyengén fejlettség fel­számolásáért és egy új gazdasági világ­rend megteremtéséért, amely a teljes mél­tányosságra és egyenlőségre épül, bizto­sítja az összes országok, és elsősorban az elmaradottak gyorsabb haladását, meg­könnyíti a népek széles körű hozzájáru­lását a fejlett tudomány és technika vív­mányaihoz. Az összetett világproblémák igazságos és tartós megoldása érdekében az összes államoknak cselekvően, közvetlenül és a teljes egyenlőség feltételei között részt kell vállalniuk a nemzetközi életből. Ilyen tekintetben jelentős szerep há­rul a kis és közepes országokra, a fejlődő országokra, az el nem kötelezett országokra, amelyek a földkerekség nagy többségét teszik ki, és messzemenően ér­dekeltek az uralom és az elnyomás régi, imperialista politikájának felszámolásában, az enyhülés, a függetlenség és a béke új politikájának előmozdításában. Az 1981-es esztendőbe lépve, derűlátás­sal tekintünk a jövőbe, bízunk abban, hogy a jelenlegi nemzetközi élet különlegesen súlyos problémái ellenére a világ népei, haladó erői együttes fellépéssel diadalra vihetik az enyhülés, a szabadság és a nemzeti függetlenség, a béke és a haladás egyetemes ügyét. KEDVES ELVTÁRSAK, BARÁTAINK! Azt kívánom, hogy az új esztendő — 1981 — további és egyre nagyobb sike­reket hozzon hazánknak és népünknek a gazdasági-társadalmi fejlődés, a civilizá­ciós és jóléti fok emelkedése, a haza függetlenségének és szuverenitásának e­­rősítése útján! Azt kívánom, hogy a most kezdődő új esztendő egyre nagyobb diadalokat hoz­zon az összes népeknek a haladásért és a függetlenségért, a békéért és a bizton­ságért, egy jobb és igazabb világért foly­tatott küzdelemben! Kívánok önöknek, kedves honfitársaink, sok sikert és teljes elégtételt a munkában és a mindennapi életben, összes jobbra­­szebbre törekvéseik megvalósulását, jó e­­gészséget és boldogságot! Tiszta szívből hagyományos BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT mindenkinek! Az elmúlt esztendő utolsó negyedében a munkaközösségek a tervfeladatok meg­valósítására való törekvéssel egyidőben erő­feszítéseiket az új esztendő termelésének alapos előkészítésére fordították. Mint a megyei pártbizottság december 25-én tar­tott plenáris ülésén is kihangsúlyozódott, a megye gazdasági egységei készen áll­nak tervfeladataik megvalósítására. Szi­lárd alapokról indulhatnak, amely a jó szervezés mellett biztosítékot jelent az előt­tük álló feladatok megvalósítására. 1981- ben a termelőegységek több mint 21 mil­liárd lej értékű nettó termelést, közel 50 milliárd lej értékű ipari terméket , köz­tük 22 000 tehergépkocsit, 68160 traktort, 1 000 kukoricaszedő kombájnt, 41 millió darab gördülőcsapágyat, 1 120 megawatt­­óra teljesítményű villanymotort, 140 000 tonna műtrágyát, 250 000 tonna ammóniá­­kat, 1 425 tonna cementet, 10 804 négy­zetméter gyapjúszövetet, 4 260 darab kö­töttárut és más terméket — kell hogy elő­állítsanak. Az új tervidőszak első számú követel­ménye, hogy ez a termékmennyiség maximális hatékonysággal, az új gazdasá­gi-pénzügyi mechanizus alapelveinek messzemenő érvényre juttatása mellett va­lósuljon meg. Már 1981-ben 8 százalék­kal kell hogy növekedjen a munka nettó termelés alapján számított termelékenysé­ge, az 1000 lej értékű árutermelésre szá­mított általános költségek pedig 20,4, az anyagi kiadásoké pedig 9,4 lejjel kell hogy csökkenjenek 1980-as évhez viszo­nyítva. A most kezdődő év folyamán 14,7 százalékkal kell emelni a kivitelt, ami a megye összipari termelésének több mint 21 százalékát teszi ki, és javítani kell a külföldön értékesített termékek struktúrá­ját, minőségét és versenyképességét. A mezőgazdaságban jelentősen növelni kell a hozamokat, s az állattenyésztésből származó termelés el kell hogy érje az összmezőgazdasági termelés 54 százalé­kát. A tervezett termelési ütem megvalósí­tása érdekében 1981-re megfelelő beru­házási alapokat irányoztak elő mind az ipar, mind a mezőgazdaság számára. Az előirányzatok gyakorlati kivitelezése érdekében a megyei pártbizottság a vál­lalatok, az iparközpontok és a szakminisz­tériumok illetékeseivel közösen több ízben elemezte az előkészületek állapotát, érté­kes útmutatásokat adva a vállalatok párt­szerveinek és­­szervezeteinek, a dolgozók bizottságainak, az összes munkaközössé­geknek. Amint a már említett plenáris ülésen ki­emelték, a tervezett fizikai és választékterv megvalósítása az egész gazdasági tevé­kenységben központi helyet kell hogy el­foglaljon. Ennek érdekében hatékony in­tézkedéseket kell hozni az ütemes termelés megvalósítására, ki kell küszöbölni azt a gyakorlatot, miszerint a hónap első de­­kádjában a termelés 19—25 százalékát állítják elő, az utolsóban pedig túlórákkal, legtöbbször a minőség rovására pótolják be a lemaradásokat. A termelő tevékenység ütemességének biztosítása érdekében ja­vítani kell a gyárrészlegek, a vállalatok közti kooperációt és együttműködést. Na­gyobb gondot kell fordítani a rendelke­zésére álló berendezések kihasználására. A kiesések elkerülése végett időben és meg­felelő minőségben kell elvégezni a javítási és karbantartási munkálatokat, idejében kell biztosítani a megfelelő mennyiségű cserealkatrészt. Egyes vállalatokban, köztük a csavar­gyárban, a Răsăritul vállalatban, a zer­­nyesti papír- és cellulózkombinátban, az építőanyagipari vállalatban a múlt esz­tendő végéig nem sikerült az egész ter­mékmennyiségre vevőt találni és több más vállalatban a megfelelő anyagmennyiséget szerződésekkel biztosítani. Éppen ezért a szerződések véglegesítését ezekben a vál­lalatokban a legsürgősebb tennivalók kö­zé kell sorolni. A megfelelő eredmények elérése érdeké­ben elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkaközösségek már január első napjai­tól a legerélyesebben cselekedjenek a ki­adások és az anyagi költségek csökkenté­séért. Ismeretes, hogy a most életbe lép­tetett termelési árak bevezetésével növe­kednek az anyagárak, s így a vállalatok kiadásai is, amit csak a körültekintő gaz­dálkodással ellensúlyozhatnak a termelő­­egységek. A hatékonyság növelése érde­kében folytatni kell a termelés és a ter­mékek minőségének javítására irányuló te­vékenységet és növelni kell a munka ter­melékenységét. A beruházások terén erősíteni kell a munkafegyelmet, növelni a munkálatok gé­pesítésének fokát, a megszabott határidőre át kell adni a termelő objektumokat, hogy azok ne akadályozzák a tervezett termék­­mennyiség megvalósítását. Ezek a követelmények a vállalatokban december végéig csak részben alapozód­tak meg, éppen ezért most az új év és az ötéves terv kezdetén határozottan kell intézkedni a megfelelő termelési feltéte­lek maradéktalan biztosításáért, kedvező körülményeket kell teremteni arra, hogy már január első napjaival kezdődően meg­felelő eredmények szülessenek. MIHAI BROMNAŞ, a megye gazdasági és társadalmi tevékenységét ellenőrző munkástanács aktivistája GELLÉRT LAJOS alapokról Indulunk Ötlettől a minifutballig Régi adósságot törlesztett az idei téli vakációban a pionírok és a haza sólymai Brassó municípiumi bizottsága: megnyitotta a vakációzok klubját. Évek óta kísérleteznek milyen formában is szervezzék meg a szünidők programját, hogy az tetsszék és vonzza is a gyerekeket, de ugyanakkor hasznos, kellemes időtöltést is jelentsen. A tavaly az iskola­klubokkal próbálkoztak , szerény sikerekkel. Az idén összevonták a klubokat, s így nagyobb teret, több felsze­relést, változatosabb programot biztosítottak az ide láto­gatóknak. A klubot a brassói 6-os számú iskola „fogadta be". Lent, a boltíves pincehelyiségben hozzáértő, szorgos kezek falat festettek és szembeállították a nyarat a téllel, a ta­vaszt az ősszel, virágot hoztak és mini kerámia- meg textíliakiállítást rendeztek, piros asztalkákat és székeket helyeztek el, az asztalokra sakkot, romit, minifutballt tettek, felszerelték a pingpongasztalt és a vetítővásznat, gyermek­folyóiratokból kollekciókat állítottak össze, hangszórókat ci­peltek, végül pedig a termeket, a folyosókat gyermekraj­zokkal, hangulatos pannókkal díszítették. A felnőtt, aki ide belép, méltán sajnálhatja, hogy kinőtte a piros nyakkendőt. Alexandru Sorin Oprea, a brassói Pionírház tanára lett a vakációs klub igazgatója. Hozzá fordultunk, hogy mondjon néhány szót az új létesítményről. — Elsősorban azt hangsúlyoznám, hogy szükségletből született az ötlet. Kellett. És ha azt mondom, hogy jelen pillanatban 28 000 gyermek vakációzik Brassó municípium­­ban, nagyon szűknek tűnnek majd ezek a boltíves falak itt körülöttünk. Mindenesetre a kezdeményezés nagyszerű, okos gondolat, egyelőre kísérletezünk, az útkeresés stádiu­mában vagyunk. Hogy elérje igazi hivatását a klub, első­sorban nagyobb méretű épületre lenne szükség. Mondjuk, az asztal lapja az épület. Három részre osztanám: a felé­ben állandó programú, non stop filmvetítés lenne, a má­sik részében két kisebb sporttermet rendeznék be, a har­madik részbe társasjátékokat tennék. Ahhoz, hogy a gye­rek jól érezze magát, helyre van szüksége. Ha nem tud mozogni, inkább nem jön többet. Másodsorban pedig az ügynek több lelkes támogatóra lenne még szüksége. Egy­előre ennyivel maradunk, itt is van még elég kiigazítani való. Például az idei program összeállításakor figyelmen kívül hagytuk az időjárást. Megtörtént, hogy esett az eső, a kirándulás elmaradt, s a gyerekek kénytelenek voltak hazamenni az autóbuszmegállóból, mert nem szerveztünk másodprogramot. De rendezvényeink általában jól sike­rültek. Volt bábszínházi előadásunk és tánctanítás, szava­lóversenyünk és jelmezes karneválunk, kerekasztal-megbe­­szélés a téli népszokásokról, megünnepeltük december 30- át, „plugu­or“-ünnepélyt tartottunk az óév napján, szánkó- és síversenyt , tegnap pedig az Olimpia jégpályán kar­nevált rendeztünk. És a hátralevő időszakban szívesen látjuk, azokat az iskolás barátainkat is, akik ezúton ér­tesültek klubunkról. A napokban ellátogatunk a Tineretu­lui moziba a tudományos film gálájára (január 7., belépti díj 1 lej), majd hóerődépítő versenyen veszünk részt (ja­nuár 8., 10 óra), amelyet hógolyó-célbalövéssel zárunk. Igazán csalogató meghívás! Hajrá, gyerekek! Jó szóra­kozást, sok sikert! GÁBOR ILONA 1. SZÁM 2. OLDAL Dzsessz-színkép Az elmúlt esztendő végének egyik legszámottevőbb művelődési eseménye a brassói dzsessz-seregszemle volt, melyen e műfaj kiválóságai csaknem kivétel nélkül meg­jelentek, noha a nevesebb meghívottak némelyikét kül­földi koncertsorozatának meghosszabbítása távol tartotta. A szebeni fesztivál kisöccsének is nevezhetjük a Cenk alatti dzsessz-gálát, hiszen e harmadik kiadást megért rendezvény immár országos rangú, évenkénti rendszeres­ségű seregszemlévé nőtte ki magát — köszönhetően mindenekelőtt a fáradhatatlan lelkesedésű Alexandru Sipának, s a kezdeményezést felkaroló Brassó megyei KISZ-bizottságnak. A monumentális festőként ismert-elismert Kiss Bélát, a műfajt megszállottságig szerető, kiváló értőjét kértem föl — évtizedes dzsessz-klub vezetői tapasztalataival színe­sítve —, összegezze pár mondatban véleményét. — Sajnos, a dzsessz a tévé és a rádió mostohagyer­meke. Nagyon kevés minőségit sugároznak ebből a muzsi­kából, s azt sem fő műsoridőben, hanem főleg az éjszakai órákban. Ma, a tömegkommunikáció térhódításának korá­ban, ez is jelentős tényezője annak, hogy hazánkban nincs széles körű dzsessz-közönség — csupán egy nagyon szűk réteg vallja kedvenc zenéjének ezt a nagyon mély műfajt. Ennek ellenére művelői szép számban akadnak mindenfelé. Egy igazi dzsessz-zenész megszállott kell hogy legyen: ezt a muzsikát csak mély átéléssel, a játék igazi örömével lehet megszólaltatni. Éppen ezért nagyon nehéz dolga van-lehet egy ilyen rendezvény szervezőinek ! A szebeni hagyomány megteremtői és továbbvivői toboroztak ugyan egy lelkes törzsközönséget, de ez viszonylag kis­számú. öröm volt látni viszont, hogy mint jöttek el puszta zeneszeretetből, lelkesedésből az egyes vendég­együttesek otthoni „szurkolói". Igazi csapatszellem ural­kodott, anélkül, hogy beavatottak és a stílus friss hívei külön kasztot alkottak volna. Persze, e seregszemle tény­leges hatása csak távlatilag mérhető le: milyen közönsége lesz valamelyik Brassóban koncertező együttesnek — ez dönti el a bemutató tényleges hasznát. Pusztán az együt­tesek számára figyelmezve megállapíthatjuk, mint tágul a kör: egyre többen jönnek, egyre ismertebb nevű művészek is elfogadják a meghívást. — Mi jelentett igazi dzsessz-élményt ? — Kellemes meglepetés volt a stílusbeli változatosság: minden árnyalat képviseltetve volt. A klasszikus dzsessz nagy mestere, Johnny Răducanu a joggal várt-elvárt ta­lálkozás csodálatos élményét nyújtotta. Kimagaslóan jó volt a temesvári Post Scriptum­ együttes műsora, melynek dobosa, a kiváló Nicolae Farcas ezúttal is remekelt: ők az avantgarde dzsessz műfajában nyújtottak feledhetet­lent. __ S mindehhez fűzze hozzá a krónikás személyes bosszú­ságát: a tévé stábja, miután az előadások hangosítását­­világosítását vállalta, a második esti koncert második harmadában, zajos-látványos összeszedelőzködés után, mint ki jól végezte dolgát, meglépett. A távozó közönség, emiatti rossz szájízét még a rendhagyó esték kitörölhetet­len élménye sem oszlatta szét egészen. JÓRI JUDIT 1981. I. 6.

Next