Brassói Lapok, 1983 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1983-06-17 / 24. szám
AZ RKP BRASSÓ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES SIJLJETEKI TKRESZOI LAPOK Minden kapavágás számít! „Mezőgazdasági egységeinkben a kapásnövények ápolási munkálatai befejezéshez közelednek — mondotta e hét közepén Ioan Enescu elvtárs, a mezőgazdasági igazgatóság növénytermesztési kérdésekkel foglalkozó igazgatója. Terepútjaim során örömmel tapasztaltam, hogy ezeknek a munkálatoknak a minősége általában jó, a burgonya, a cukorrépa és a többi növény szépen fejlődik. Ez a tény önmagában is beszédes, és azt bizonyítja, hogy az idén a téeszek tagsága és a gépesítők mellett a községek, városok lakosai — függetlenül attól, hogy hol dolgoznak — értékes segítséget nyújtottak a növények ápolásában. Az is a valósághoz tartozik, hogy helyenként — mint például a homoródi, lovnnci, datki, magyarosi, költövényi és más téeszekben — láttunk s még most is láthatunk gyomos, kapálatlan parcellákat, mert egyes lakosok a meggyőző munka ellenére későn vagy egyáltalán nem fogták meg a kapa nyelét, s ily módon jelentős kárt okoztak a gazdaságoknak, végső soron mindannyiunknak. Törvényeink, a szocialista méltányosság szellemében szigorúan felelősségre kell vonni őket..." Benedek Zoltán, a hévízi agráripari tanács elnöke mondotta: ,,A hozzánk tartozó községek és falvak lakosai értékes segítséget nyújtottak a növények kapálásában, a gyomok kiirtásában. Rákoson például a két kőbánya, Hévízen pedig a kötőanyag-kombinát dolgozói jeleskedtek e munkában. Nyilván akadtak egyesek, akik nem értették meg azt, hogy a mezei munkálatokban való részvétel törvényes, de egyben hazafias kötelességük is. Főként ezért van az, hogy Királyhalmán, Ticuson, Kóboron például akadnak még gyomos, kapálatlan parcellák..." A hévízi mezőgazdasági termelőszövetkezetben Cornel Roşca elnök tájékoztatott a növényápolási munkálatok helyzetéről. Több növénynél már a harmadik kapálást végzik. Feljegyeztük László Árpád, Ioan Cocoreanu, Marcel Dănilă, Dóczi Sándor, Kádár Krisztina nevét, akik a kötőanyag-kombinátban dolgoznak, de kellő időben és jó minőségű munkát végeztek a mezőn. Sajnos, akadnak ellenpéldák is: Varga Piroska, Gheorghe Şerbănescu, Ioan Buzamet, Dávid Valéria — ugyancsak a kombinátból — a többszöri felszólítás ellenére is csak későn fogta meg a kapa nyelét, s gyenge minőségű munkát végzett. Kőhalomban a város szélén van a mezőgazdasági termelőszövetkezet húszhektáros zöldségese. A déli órákban itt találkoztunk Ioana Helwiggel, a városi pártbizottság titkárával, a néptanács elnökével. Elmondotta, hogy a zöldségesben a helyi gazdasági egységek és intézmények dolgozói végzik a növények kapálását, gyomlálását. Az autószállítási vállalat dolgozói éppen a markát kapálták. Az egyik parcellában ismerkedtünk meg Gheorghe Hohoijal, a hulladékanyag-begyűjtő vállalat dolgozójával. „Immár másodszor kapálom a markát — mondotta. Szívesen végeztem ezt a munkát, mert tudom, hogy mi magunk kell megtermeljük, amit elfogyasztunk. Feleségem a kórház zöldségesében kapálja szabad idejében a növényeket..." BARTHA ALBERT (Folytatása a 2. oldalon) A jelen ötéves terv hátralévő időszakának egyik legfontosabb és legátfogóbb intézkedések foganatosítását igénylő feladata a munkatermelékenység jelenlegi szintjének a megduplázása. Ennek megvalósítása érdekében fel kell tárni és ki kell aknázni az összes tartalékokat. Fontos szerepet kapnak tehát a műszaki jellegű intézkedések is: az új technológiák alkalmazása és a termékek korszerűsítése, de feltétlenül szükség lesz a szervezés javítására, a fegyelem erősítésére is. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi alapos újraértékelése még pontosan fel nem mért tartalékokat jelent majd a megye termelő egységei számára. Ha a munkaidő-kihasználásra vonatkozó legfrissebb adatokat vesszük szemügyre, kiderül, hogy a megye termelő egységeiben a közvetlenül a termelésben dolgozó személyzet a rendelt Percek kezésre álló teljes időalap 93,5 százalékát hasznosította. A fennmaradó 6,5 százalék időalap — amely órákban számolva több százezerre emelkedik — mintegy háromnegyedét a szülési és betegszabadságok, közel 20 százalékát az igazolt vagy igazolatlan hiányzások képezték. De több tízezer órára rúgtak az első évnegyed folyamán a kényszermunka-szünetekből eredő kiesések is. Ezt mutatja a statisztika. Ez viszont a felvetett kérdésnek csak egyik vetülete. Mert azt egyetlen vállalatban és intézményben sem tartják számon, hogy a jelenléti lapokon feltüntetett órákat milyen mértékben használja ki a dől értéke gozó személyzet, hogy a nyolc órából mennyit és milyen intenzitással dolgozik valaki a gépe, az íróasztala, a szerelőszalag mellett, s azt sem, hogy a törvényesen megszabott munkaidőből mennyit fordítanak az előző esti film, a focimeccsek, az ételreceptei megbeszélésére, kávéfőzésre, cigarettázásra vagy egyszerűen lógásra. A nyilvántartás legtöbb esetben még azt sem jelzi, hogy nincs kéznél idejében a megfelelő mennyiségű anyag, a csoportfelelős, a mester rosszul szervezte meg a munkát. Így csupán tapasztalataink, valamint a hét folyamán a Răsăritul tűzállóanyag-ipari vállalatban, a Hidromecanica, a tehergépkocsi-vállalatban és egy építőtelepen végzett felmérések alapján állíthatjuk, hogy a munkaidőkihasználás még a legtöbb helyen valóságos „aranybánya“. Az idő pénzt tartja egy régi angol közmondás. Az alkalmazottaktól, a felfogadott munkáskezektől mindig is megkövetelték, hogy a fizetett órákért, percekért a maximumot nyújtsák, mert ez a tulajdonos számára pénzt és profitot jelentett. Az idő ma sem vesztett értékéből. Az időkihasználás ma fizikai termelést, gépkihasználást, önmagunk, munkaközösségünk termelői és tulajdonosi minőségének megbecsülését — és végső soron a hasznot is jelenti. Talán elfogadható UDVARI ZOLTÁN (Folytatása a 2. oldalon) Megújítandó szövetség Az itt és most korparancsáraminduntalan rákérdező és választ adni igyekvő sajtónk íratlan szolgálati esküjét letevő, hűséggel szegődött napszámosai, az újságírók, színes szőttessé fonódó szálak seregével kötődnek emberhez-világhoz. Naponta megmerítkezvén az „élet sűrűjében", nem csupán gondok-bajok, sikerek-örömök osztályosai és krónikásai, hanem valamelyest mérnökei is a sokarcú valónak. Akarva-akaratlan ezernyi ember élete válik létük tartozékává, épül bele mindennapjaikba. S mivel törvény, hogy íróember csak olvasóval lehet egy egész, úgyhát sokszorozottan igaz érvényű a költői ige: „az egymásrautaltság legmagasabb fokon szervezett formája a szeretet". Lám máris kitetszik író és olvasó békés-szép szövetségének sokszázadnyi, mélyben megbúvó, de mindörökre kitéphetetlen gyökere. Vakációs évad köszöntött ránk a" napos júniálisok és esővel pityergő hétvégek egymást váltogató időszakai, s aki csak teheti, a természetbe rándul minden szabad percében, szabadítja magát erdők zöldjébe, tenger hullámaiba, így van ez rendjén, az „emberi motor" eme évenkénti főjavításai nélkülözhetetlenek, hiszen esztendő hosszán át üzemel szorgos kéz és elme, alkot, teremt, fizikai és szellemi erőtartalékait jócskán megcsappantván. Kívánjunk hát szép időt, zavartalan nyaralást... egymásnak! S ha már szót ejtettünk — ej, de sokadszor! — író és olvasó kapcsolatáról, emlegessük fel ismét, hogy a BL nem vesz ki nyári szünidőt, péntek reggelente továbbra is kapható lesz az újságárusoknál, s az ebéd utáni szusszanásnyi pihenőig bizony még a postás bácsi is becsönget a friss példányszámmal... Kérdőívünket — az is közös érdek — e héten másodízben tesszük közzé, egyfajta „szerkesszünk együtt" meggondolásból, bízva abban, hogy olvasóink segítségével még pontosabban megmérettethetünk. Máris érkeztek szép számban magunkba-lapunkba pillantásra, önújraértékelésre buzdító válaszok. Ám a kölcsönös őszinteség jegyében azt is meg kell vallanunk, hogy a hónap végén csupán megyénkben lejár az előfizetések négyötöde! így hát csaknem ötezer példány „jó gazdájának“ hűségét kérjük-várjuk a továbbiakban is, felszólítván az érintetteket szövetségünk megújításának időszerűségére. Legyen hát ez az írás — amellett, hogy jókívánságainkat is szárnyára veszi — visszatoborzó felhívás is egyben, amely szövetségeseink viszonthűségéért fordul kérő szóval. CSUTAK LEVENTE felvétele Idejében újítsa meg előfizetését a Brassói Lapokra! ■■ III. SOROZAT ■■ XV. ÉVFOLYAM ■■ (1073) M ■■ 1983. JÚNIUS 17. ■■ 12 OLDAL ARALEJ ■■