Brassói Lapok, 1983 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-17 / 24. szám

AZ RKP BRASSÓ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES SIJLJETEKI T­KR­ESZOI LAPOK Minden kapa­vágás­ számít! „Mezőgazdasági egységeinkben a kapásnövények ápo­lási munkálatai befejezéshez közelednek — mondotta e hét közepén Ioan Enescu elvtárs, a mezőgazdasági igaz­gatóság növénytermesztési kérdésekkel foglalkozó igazga­tója. Terepútjaim során örömmel tapasztaltam, hogy e­­zeknek a munkálatoknak a minősége általában jó, a burgonya, a cukorrépa és a többi növény szépen fej­lődik. Ez a tény önmagában is beszédes, és azt bizonyítja, hogy az idén a téeszek tagsága és a gépesítők mellett a községek, városok lakosai — függetlenül attól, hogy hol dolgoznak — értékes segítséget nyújtottak a növé­nyek ápolásában. Az is a valósághoz tartozik, hogy he­lyenként — mint például a homoródi, lovnnci, datki, ma­gyarosi, költövényi és más téeszekben — láttunk s még most is láthatunk­ gyomos, kapálatlan parcellákat, mert e­­gyes lakosok a meggyőző munka ellenére későn vagy e­­gyáltalán nem fogták meg a kapa nyelét, s ily módon jelentős kárt okoztak a gazdaságoknak, végső soron mindannyiunknak. Törvényeink, a szocialista méltányosság szellemében szigorúan felelősségre kell vonni őket..." Benedek Zoltán, a hévízi agráripari tanács elnöke mon­dotta: ,,A hozzánk tartozó községek és falvak lakosai ér­tékes segítséget nyújtottak a növények kapálásában, a gyomok kiirtásában. Rákoson például a két kőbánya, Hé­vízen pedig a kötőanyag-kombinát dolgozói jeleskedtek e munkában. Nyilván akadtak egyesek, akik nem értet­ték meg azt, hogy a mezei munkálatokban való részvétel törvényes, de egyben hazafias kötelességük is. Főként e­­zért van az, hogy Királyhalmán, Ticuson, Kóboron például akadnak még gyomos, kapálatlan parcellák..." A hévízi mezőgazdasági termelőszövetkezetben Cornel Roşca elnök tájékoztatott a növényápolási munkálatok helyzetéről. Több növénynél már a harmadik kapálást végzik. Feljegyeztük László Árpád, Ioan Cocoreanu, Mar­cel Dănilă, Dóczi Sándor, Kádár Krisztina nevét, akik a kötőanyag-kombinátban dolgoznak, de kellő időben és jó minőségű munkát végeztek a mezőn. Sajnos, akadnak ellenpéldák is: Varga Piroska, Gheorghe Şerbănescu, Ioan Buzamet, Dávid Valéria — ugyancsak a kombinátból — a többszöri felszólítás ellenére is csak későn fogta meg a kapa nyelét, s gyenge minőségű munkát végzett. Kőhalomban a város szélén van a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet húszhektáros zöldségese. A déli órákban itt találkoztunk Ioana Helwiggel, a városi pártbizottság titkárával, a néptanács elnökével. Elmondotta, hogy a zöldségesben a helyi gazdasági egységek és intézmények dolgozói végzik a növények kapálását, gyomlálását. Az autószállítási vállalat dolgozói éppen a markát kapálták. Az egyik parcellában ismerkedtünk meg Gheorghe Ho­­hoijal, a hulladékanyag-begyűjtő vállalat dolgozójával. „Immár másodszor kapálom a markát — mondotta. Szí­vesen végeztem ezt a munkát, mert tudom, hogy mi ma­gunk kell megtermeljük, amit elfogyasztunk. Feleségem a kórház zöldségesében kapálja szabad idejében a nö­vényeket..." BARTHA ALBERT (Folytatása a 2. oldalon) A jelen ötéves terv hátralévő idősza­kának egyik legfontosabb és legátfogóbb intézkedések foganatosítását igénylő feladata a munkatermelékenység jelen­legi szintjének a megduplázása. Ennek megvalósítása érdekében fel kell tárni és ki kell aknázni az összes tartalé­kokat. Fontos szerepet kapnak tehát a műszaki jellegű intézkedések is: az új technológiák alkalmazása és a ter­mékek korszerűsítése, de feltétlenül szükség lesz a szervezés javítására, a fegyelem erősítésére is. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi alapos újraértékelése még pontosan fel nem mért tartalékokat je­lent majd a megye termelő egységei számára. Ha a munkaidő-kihasználásra vonatkozó legfrissebb adatokat vesszük szemügyre, kiderül, hogy a megye ter­melő egységeiben a közvetlenül a ter­melésben dolgozó személyzet a rendelt Percek kezésre álló teljes időalap 93,5 százalé­kát hasznosította. A fennmaradó 6,5 százalék időalap — amely órákban számolva több százezerre emelkedik — mintegy háromnegyedét a szülési és be­tegszabadságok, közel 20 százalékát az igazolt vagy igazolatlan hiányzások ké­pezték. De több tízezer órára rúgtak az első évnegyed folyamán a kényszer­munka-szünetekből eredő kiesések is. Ezt mutatja a statisztika. Ez viszont a felvetett kérdésnek csak egyik ve­­tülete. Mert azt egyetlen vállalatban és intézményben sem tartják számon, hogy a jelenléti lapokon feltüntetett órákat milyen mértékben használja ki a dől­ értéke gozó személyzet, hogy a nyolc órából mennyit és milyen intenzitással dolgo­zik valaki a gépe, az íróasztala, a sze­relőszalag mellett, s azt sem, hogy a törvényesen megszabott munkaidőből mennyit fordítanak az előző esti film, a focimeccsek, az ételreceptei­ megbe­szélésére, kávéfőzésre, cigarettázásra vagy egyszerűen lógásra. A nyilvántar­tás legtöbb esetben még azt sem jelzi, hogy nincs kéznél idejében a megfelelő mennyiségű anyag, a csoportfelelős, a mester rosszul szervezte meg a mun­kát. Így csupán tapasztalataink, vala­mint a hét folyamán a Răsăritul tűz­­állóanyag-ipari vállalatban, a Hidro­mecanica, a tehergépkocsi-vállalatban és egy építőtelepen végzett felmérések alapján állíthatjuk, hogy a munkaidő­kihasználás még a legtöbb helyen való­ságos „aranybánya“. Az idő pénz­t tartja egy régi angol közmondás. Az al­kalmazottaktól, a felfogadott munkás­kezektől mindig is megkövetelték, hogy a fizetett órákért, percekért a maxi­mumot nyújtsák, mert ez a tulajdonos számára pénzt és profitot jelentett. Az idő ma sem vesztett értékéből. Az idő­­kihasználás ma fizikai termelést, gép­kihasználást, önmagunk, munkaközössé­günk termelői és tulajdonosi minősé­gének megbecsülését — és végső soron a hasznot is jelenti. Talán elfogadható UDVARI ZOLTÁN (Folytatása a 2. oldalon) Megújítandó szövetség Az itt és most korparancsára­­minduntalan rákérdező és választ adni igyekvő sajtónk íratlan szolgálati esküjét le­tevő, hűséggel­ szegődött napszámosai, az újságírók, színes szőttessé fonódó szálak seregével kötődnek emberhez-vi­­lághoz. Naponta megmerítkezvén az „élet sűrűjében", nem csupán gondok-bajok, sikerek-örömök osztályosai és kró­nikásai, hanem valamelyest mérnökei is a sokarcú való­nak. Akarva-akaratlan ezernyi ember élete válik létük tar­tozékává, épül bele mindennapjaikba. S mivel törvény, hogy íróember csak olvasóval lehet egy­ egész, úgyhát sokszorozottan igaz érvényű a költői ige: „az egymásra­utaltság legmagasabb fokon szervezett formája a szeretet". Lám máris kitetszik író és olvasó békés-szép szövetségének sokszázadnyi, mélyben megbúvó, de mindörökre kitéphetet­­len gyökere. Vakációs évad köszöntött ránk a" napos júniálisok és eső­vel pityergő hétvégek egymást váltogató időszakai, s aki csak teheti, a természetbe rándul minden szabad percé­ben, szabadítja magát erdők zöldjébe, tenger hullámaiba, így van ez rendjén, az „emberi motor" eme évenkénti főja­vításai nélkülözhetetlenek, hiszen esztendő hosszán át üzemel szorgos kéz és elme, alkot, teremt, fizikai és szel­lemi erőtartalékait jócskán megcsappantván. Kívánjunk hát szép időt, zavartalan nyaralást... egymásnak! S ha már szót ejtettünk — ej, de sokadszor! — író és olvasó kapcsolatáról, emlegessük fel ismét, hogy a BL nem vesz ki nyári szünidőt, péntek reggelente továbbra is kapható lesz az újságárusoknál, s az ebéd utáni szussza­­násnyi pihenőig bizony még a postás bácsi is becsönget a friss példányszámmal... Kérdőívünket — az is közös ér­dek — e héten másodízben tesszük közzé, egyfajta „szer­kesszünk együtt" meggondolásból, bízva abban, hogy ol­vasóink segítségével még pontosabban megmérettethetünk. Máris érkeztek szép számban magunkba-lapunkba pillan­tásra, önújraértékelésre buzdító válaszok. Ám a kölcsönös őszinteség jegyében azt is meg kell vallanunk, hogy a hó­nap végén csupán megyénkben lejár az előfizetések négy­ötöde! így hát csaknem ötezer példány „jó gazdájának“ hűségét kérjük-várjuk a továbbiakban is, felszólítván az érintetteket szövetségünk megújításának időszerűségére. Legyen hát ez az írás — amellett, hogy jókívánságainkat is szárnyára veszi — visszatoborzó felhívás is egyben, a­­mely szövetségeseink viszonthűségéért fordul kérő szóval. CSUTAK LEVENTE felvétele Idejében újítsa meg előfizetését a Brassói Lapokra! ■■ III. SOROZAT ■■ XV. ÉVFOLYAM ■■ (1073) M ■■ 1983. JÚNIUS 17. ■■ 12 OLDAL ARA­­­LEJ ■■

Next