Brassói Lapok, 1924. február (30. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
'pfs :-lVte-“L &gmmmasi£s&Ba&e A romániai kisebbségek antantja Egy sváb vezetőférfiu felhivás« a magyarokkal való egyittműküdésre — A Brassói Lapok miunkatársát ill. BRASSÓ, december 31. A bánáti németség konportív orgánumában, & tekintélyes és elterjedt Schwaebiach Volksp “w?t; *•»!«;;* 29-?.M fámába» nagyj&ventftség ••. .,\y.íí*. leivé! Jele«* meg n tjemssem ki*ezbetem'í együttműködéséről. A nyilvevel írója Hollinger Péter, a német-sváb néptanára vezető tagja, s több izber volt képviselőjlölt akit a nép bizoljia ellenére a hatalom mindannyiszor elütött a mandátumtól. Hollinger nyílt levelét a tizenkettedik órával indokolja meg, ama végső veszedelemmel, mely a nemzeti kisebbségek iskoláit a »liberális Moloch« részéről fenyegeti. A különváló legjobb organizáció sem segített idáig, mint a szászok példája mutatja. Mit ért a medgyesi határozat? Mit ért a liberális párttal kötött paktum? Mit ért a írászok iskolai autonómiáját biztosító békeszerződés, a gyulafehérvári határozat, a koronázási proklamáció? A németség Imt’cos képviselőinek, Krauternek és Rothnik emberfölötti komdmo is szinte meddő maradt. Ebből nyilvánval/i. Mondja Hollinger, hogy « * 1gaj:í kgy sétífra* t *t, «11 e« álló, «ró« *ny ágból. j&t«lv«t #*r. lehet lííkjcsiwyslssl, «r«a 4«1 j; teremteni. Ez a front pedig a nev.zeti kisebbségek blokja. A sérelmes helyzeten mikép segíthető máskép? A Népszövetség útján, melyea külön osztály foglalkozik a kisebbségi kérdésekkel? Az erdélyi magyarok, mondja Hollinger, nem voltak ,restek és panaszszal fordultak ez osztályhoz. Vizsgálóbizottság jelent meg Erdélyben, amely mindent rendben talált. Most már senkinem érdeklődik onnan az erdélyi magyarok kívánságai iránt Nem marad tehát más hátra, mint amit a magyar érában Vajdáék, Polnék, Jusigáék és Ausztriában a kormányellenes nemzetiségi ellenzékiek csináltak: a kisebbségeknek szövetkezniók kell. Ez a szervezkedés nem hazaárulás, és nem is menne túl az ország határain. Nem fogják a svábokat irredealistáknak tekinteni, a többi némettel, meg a magyarokkal, szerbekkel, oroszokkal, buzgárokkal és törökökkel közösen küzdenek politikai jogaikért Jugoszláviában már stugterenítették ezt a blokot ,ha a kormány respektálja és tárgyal vele. Hivatkozik a nyujtóvár Sándor József képviselő esetére, ahol nemrég nyílt ülésen, teljesen egyedül, minden támogató, biztató visszhang nélkül tárta fel a magyar iskolázás sérelmeit. Milyen más lett volna, mondja Hollinger, na még néhány, német képviselő is beszélt volna. A jelenlegi kormánnyal való kulisszamögötti tárgyalások csak látszatsikereket eredményezhetnek, amelyek hamarosan meg is bosszulják magukat. A paktálással az illető nép elveszti tekintélyét és tiszteletét a kormány előtt. Mint népi kisebbség, a svábság csak egy pák turnot köthet: a nemzeti kisebbségek biokjái. A svábok *sg*ik' vezetőié fiájuk ©m* ja'»«alátét ami csak m®gs rég 'üssél. ás öröm ma! fogadhatjuk, hisz*« a brassói Lspok ma» rágebben il»en«k és többször sűrítette * awpeti ki««bbségek !,sömk«zését i meggyőződésünk, hogy a biok létesítése maagyar részről nem fog akadályba ütközni, ellenben szükséges:, hogy a német organizáció vezetői ismerjék föl végre az együttműködés fontosságát és a szétszórtan, guerilla-rendszerrel folyó küzdelem veszedelmét. —^ Betörő, aki kiszolgálja a vevőket Betörés Kényes nappal — A Brassói Lapok tudósítójától. — TEMESVÁR, december 31. Párját ritkító vakmerőséggel végrehajtott betöréses rablás ügyében nyomoz most a temesvári rendőrség. A belváros legforgalmasabb pontján, a Szent György-téren vast Hollergschwandner Gusztáv trafikja. Tegnap délben egy óra körül att. trafik tulajdonosa bejárta fejletének ajtaját és rövid időz®agy, aoetnv közt fekvő üzletbe ment. A vakmerő üzletfosztogató ezt az időt használta fel arra, hogy álkulccsal felnyissa a trafik ajtaját, s kezdte zsebrerakni a legjobb fajta cigarettákat Közben vevők jöttek az üzletbe, s a fosztogató a legnagyobb arcátlansággal szolgálta ki őket. Amikor sátán, ssébeit telerakta ckarettával vett kösze 1509 darab Jockei Gitta cigaretta s * pánxtár fiákból Uzoacip*er lejt magához vett, a?, ajtót ujból. Lezárta a? tovább lápóit. , A károsult a rendőrségen dientest tett, amely most széleskörű nyomozást ittöltott a valaurre tettes utáán, akiről csak annyit tud, hogy magas, elegáns ember volt, a 01 wikset ronaáan haséit Summu ím-víl Mihály József prímpretor úr legújabb szereplése .Ipartestületi zászlótszentelés és prefektus-mentési komédia Egy megörökítésre méltó főszolgabírói rendelet — A Brassói Lapok munkatársától — iBRASSÓ, decfember 31. A gyergyó* smilmiklösi járás főszolgabirája, M&M* _hály József wgiil éjjelt adott mnagát föl egy hivatalos mtávlidével, mely még a mal liberális érában is számot tarthat arra, hogy megdöbbentse a joan érzésekkel bíró kjullumuibert és Rákiéit* se a 'csodabogarak gyűjtőibe* érdeklő* dését. A gyergyószirthegyi iparosság komoly elhatározással ipartestületbe tömörül és az alakuló testület zászlóját tegnap, december 3 kán szentelte fel. Az ezzel kapcsolatos ünnepségekmegtartását az elöljáróság, illeteű rendiebbség annak rendbe és módja számnl tudomásul vétel végséit bejelentette az illeték kés gyergyós»animik «5*1. járári tőszói* gallíróságinál. Mihály József foszolybíró ur, a székely nép rafogülégedrett vontát hirdető díszelőadások gyakorlott es buzgó rfit;dés zöjte, a bejelentése az am** bí rundezetét adta ki. 1. A bejárat zöld gályákkal m* szitendő , »Báné Ati Vétek« feliratú táblával ellátandó. A tábla felett romáin nemzeti lobogó tűzendő. A román nemzeti lobogó ke» tűzendő a templom tornyára és a primariára is. 2. A teremben a kiirály és a trónörökös képe, a ciniver és Brsttianiu miniszterelnök képei kifüg* gesztendők; a képek zöld gályákkántszitendők, felettük kék-sbirga-piros kreppapinból dliszités teendő. 3. Az ipartestület lobogója romkián nemzeti Szalaggal látandó el, csokorként a rúd felső végén. 4. Reggel nyolc órára öt szán a prefekt és kísérete részére beküldendő. BRASSÓ, dec. 31. Kormányrészről hivatalos 63 hivatlan oldalról, parlamentben és sajtóban sok iskolabranitó érv hangzott el napjainkban a kisebbségek felekezeti iskolája ellen s a tervszerűen keresztül hajszolt támadást a román tényezők mind ez 1918 év előtti magyar államnak' a államférfiaknak iskolapoltikájával igazolják. Nem érdemtelen hát párhuzamot vonni a kétféle mentalitás és aközött, hogyan védte az egyik a volt magyarországi kisebbségek lelekszeti, nemszed és vjutonoimitátus jogait , hogyan mellexi l & mai tvSfyi'o.viyantai kisBái’ó fcótvö® jóiSStöt kulturp'ííi&ájánaik egyik fontos része a napokmiási tösrvény javaslata. Benne kifejezésre juttatja, sőt leszögezi a szülőknek azt e jogát, hogy «Iffiabadságokban áll & gyermekeiket háznál vagy magánintézetekben neveltetni.» A 13. és 15. sj-ban leszölgezi a hitfelekezeteknek iskolaáltási jogát s a 10. §-ban az oktatási nyelvéről azt mondja, hogy az «a lakosok többsége szerint határoztatik m meg». Manapság a magyar törvényekkel való folytonos előhozakodás mellett éppen a fentiek jogát vonja kétségbe a román liberális kormány; elveszi a Szülőktől a szabad neveltetési jogot, a kivetelezzetől az iskolásévi,tartási, és ellátási jogot s az oktatás nyelvéül, ha nem is még teljes egálzében, de igen nagy részébe, az állam nyelvét ti irja. (Lásd a 100.0*8 10,100(1 sz rendítette) S mindeztt a jogfosztást arra a magyar törvényre való,hivatkozással cselkszi, mely jogról és szabadágról szól, é s mennyire ellentétes a mi tanügyi kormányunktmnk hivatkozott két redelete Eötvön javaslatának tl~ik pontjával, mely ásít mondja, hogy «azon ír" v©iidőlvík, kik & magyar nyelvet n^mj értik, az elemi oktatást saját anyanyelvükön fogják nyerni.» Nálunk akár Arik, akár lit,na a nyelv:fí9 ›*í*¡*n ,ktl mégisi romsuitit kell rlsajáltaniok a ívug‹:ir i¥'Vetid'é,kvb‡'?:k, É^ytőrv, Ige./, hogy. csáki * saááhia'n, íSawteash törte.nolrm év «Jki»t¡AnytaninaL dv egy év mulva, «vánle legrioir« vedteő, hogy 5. Olyan cigálay texiu álUtaruM, ta'ely « román királyi MTntn'uszt é» t»ás román dalokat játszani tudjon. Primaria dlin Lazarca sie: invita spre a da cel mai hiarie coincursul celor in drept, Gheorghennii, la 28. Decemvrie 1923. PrímpretorMiihály xnl. p. Hogy ezt, a különös és nyilván Mihály prímpretor ur állásának miegerténítését is célzó és szolgáló rentidkezést az illetékesek és nemi illetékesek milyen fogadtatásban részesítették, azt felesleges ecsetelnünk. Hiszen Szerh'egy'*n mindenki tisztában van azzal, hogy mit rendlelhet el és mit nem a főszolgábiró és amilly mértékben 'honorálja minden államszpolgár a kiirály őfelséjé és a trónörökös őfensége képeinek kifüggtesztésére vonatkozó követelményt, amelyet Mihály primpretor ur ért folmatjerkész törtetése nélkül is készgtógg'd és önkéint teljiesdt xnindziáki, —ép oly mértékben elcsodálkozva és megrökönyödvle áll meg a szinmagyar község szinmagyar iparosai által megtartandó ünnepségek«» kel kapcsolatisan kiadlott egyéb rendelkezés előtt. Mindenki kiérezte a filimpretoni intézkedésből, hogy ami az igaú cél. Mihály főszolgabíró úr a megingott állású megyei prefekt részére ünnepé-lyes fogadtatású és népbizalmi megnyilatkozássá akarta átgyülni azt az ünnepségét, melynek semmiféle politikai célja és rendeltetése nem volt. Ezért szűk letett meg a pólya szánokat kirendelő és még a cigányzenéről is gondbskod® rendelet, melyet a liberális uralom tisztokmányai közé be lehet illeszteni, de a mely nem övezheti babérral nem a megyei profekt, sem hűséges famulusa, Mihály primpretor úr halántékát. «Azon helységekben, momdja Eötvös, hol több vallásfelekezet van együtt, de az egyes vallásfelekezet várjg minden felekezet oly csekély számmal van, hogy az egyest vallásfelekezetekből ötven iskoláztató gyermek sem telik ki, azaz annyi, hogy egy iskolamestert, sem lehetne tartani, az ilyen községekben közös iskolát akarok; ott azonban, hol minden egyes vallásfelekezetre ötven iskoláztató gyermek, azaz: annyi esik, mennyinek számára úgya egy külön, tanitót kell tartani, h«, jól i’«mi?á«tt iskolákat adt dí, rítus toktatén , különböző valásfelekezetek -utvint különö£t*enék el én most, midőn a népnevelés iránti működést, megkezdjük, mindern vallásfelekezet számára külön iskolát óhajtanék; azon'i helyeken is, hol az iskola közös, h* valemely vallásfeltskelet saját költségén külön iskolát akarna magának felállítani, azt a maga saját költségén megtehesse, amit egyébiránt úgy is megtagadni nem lehet.» (Beszédek 3. kötet 270 o.) Így vélekedik egy állam érdekeit védő miniszter, aki a törvényhozás plénuma előtt külön is hangsúlyozza, hogy «az iskolaügy nagyon szoros összeköttetésben van az egyházzal». (U. o. 285 lap.) S amit hirdetett 48-ban, ugyanazt hangsúlyozta 67 után is. Sőt tovább mont a felekezeti iskola körüli elveiben. Mennyiben most már az államot, mint olyant aposztrofálja, melynek kötelessége a felekezeti iskola költségeit fedsezni. Simonyi Lajos báró képviselőinek' az egyházak és iskolák segélyezése 'ínyében mondott interpellációjára Vyanis ezt refeli: «...az 1848 XX. t.-c. '4 szakasza világos szókkal ezt mondja: elviden bevett vallásielekezetek egyn. és iskolai szüksági köztálladahni telségek által fedeztessenek». Itt tehát km. «gye dűl segély őzésről van halam ^mi l&öl megfektiik az állam, által való teljes stele*isére!.*' (Be«z 3. k&bI 153. w.) Hol tanucik im a 1461! ? Hiteén nemhog v segélyt kapnának a páliarbbhégi itteekc/dó iikvloiuk t* mmiáu lilaintel, vagy pláne a költségekértéli«ssete»le««íaái., haha»,» olveitróit! takolál»* kíit, mindig a, «népiskolati törvény 25. és 26. §§-ainak végrehajtásánál mindig a szolgálat általános és kivételt nem tűrő alapelvül, hogy a létező felekezeti isko-lának községivé átalakítása, vagy felekezeti intézetül föntartása fölött határozni mindig azon iskola tulajdonosa van jogosítva.“ (II. o. 388. lap.) Eszerint a felekezet progkérdezése és beleegyezése szükséges ahhoz, hogy valamely felekezeti iskolát mássá alakítsanak át. Ilyennek elvételéről pedig egyáltalán nem beszél Eötvös, mert a magyar imperiim idején felekezeti iskolának elvétele vagy bezárása még gondolatban is elképzelhetetlen volt, mertott, hol a telekkönyviben valamely tanoda felekezeti intézetnek van bevezetve, azon intézet felekezeti Intézetnek tekintendő és arra nézve másiént, maitt a törvény kervetendően épen a felekeztetők beleegyezésével, intézkedni nem lehet.» (U. o. 282 lap.) Képviselőházi felszólalásainak napyztanában tehát többször kiemelte Eötvös a Telekiezeli iskola létjogosultságát s az államnak vele szemben tartozó, kötelességeit, de a legmeggyőzőbben mégis 1868 dec. jén a főrendek előtt mondott két beszédében fejtette ki ez rsgápyu nézetét, így pl. az első Lesziédben nyíltan hangsúlyozta az állami intencióinak megvédése mellett, hogy «a népnek nevelése s igy oktatása is minden egyház legszebb feladatai közié, tartozik... a ami az egyházakat illeti, kétségkívül tényeket kellene ignorálnia, ha valaki megfeledkeznék azon nagy érdemiekről, melyeket az egyház nemcsak általán véve a művelődés terjesztésére, hanem a népiskolákra nézve is szerzett magának. Hisz minden, mi az oktatás mezején századokig történt, egyedül az egyháznak köszönhető.“ Éppen ezért, folytatja tovább Eötvös, valamint az «állam nem vállalja magát'« azon kötelességet, hogy a népnevelésről kizárólag s egyedül ő maga golyboskodjék. Úgy azon jogot sem követeli, böjtye síípne:vetés lenén, némden mú- Sotat kizárva, monopóliumot gyakoroljon mi az én meggyőződésem szerint egy alkotmányos állam elveivel össze nem fér,... ezért minden alkotmányos állam saját érdekei ellen cselekszik, ha azokat, kik őt a népművelésben segítik, ezen működésükben akadályozni akarja. “ Csak «absolut államban» képezi a népnevelés a kormányzat égyük eszközlét s csak absolut államban történik meg az, hogy az «állam» a népoktatást a maga közéből nemrs bocsáthatja ki.» Eötvösnek •zen nézet© a tansfclabadság kérdésért ic megadja azt Őszinte feleletet, mely •fy mondatba süriU’é ekképpen haujg. Eik: «Alkotmányos országban a Uus...abadsig alaginak az illám' alapalveinek szükséges következése.» (Beszédek, 3. kötet, lyás köv. oldal.) Nálunk azonban egészen máskép fest a helyzet. Nálunk a főúti eszmékkel Homlokegyenest ellonzétes nézetek uralkodnak az ,iskolaügyi kérdések terén, miért is nálunk az európai haladó kultúra és civilizáció tekintetében nem haladás, hanem bizonyos visszaesés mutatkozik. Egyenjogúság, autonómiás jogok és még sok, kisebbséget érintő követelmény mind csak pairoson levő írott mulaszt, mely nem tud testet ölteni a győzelmi mámorral túlfűtött nationaliszálló eszmék hajszolása miatt. Ezért siffár a jelenünk, és aggodalmas a jövőnk. De nem szabad csüggednünk, küzdenünk és áldoznunk kell, egy szebb jövő reményében a jog, törvény és igazság fegyvereivé.] a magunk és utódai na fmbéri jogaiért s magáért az életért, felekezeti iskoláinkért. Szász József: Párhuzam báró Eötvös József és Anghelescu Constntix között . A magyar szabadelvűség* . Ci. I Iparvállalatok, mezőgazdák és kereskedők fehér sózott szalonnát S—4táblásig Ift olvasztott cisillórsírt, füstölt és naprikás stráf szalonnát napi 4n 14 áros ami boízvietUutik: U tu fi Ifeinp lignit Hagyvány t Str. vinnum (tiUdnoin), KLnLL ISffilL^. TkUlun 4 IBN.