Brassói Lapok, 1924. május (30. évfolyam, 100-123. szám)

1924-05-07 / 104. szám

Egyes szám ára: 3 lei Főszerkesztő: SZEI­E BÉLA dr POUTS­KAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 3 LEI Vasárnap 4 LEI Az előfizetés ára helyben: Évente........... 500 lei Filévre . ... 270 . Negyedévre . . . 10 „ Havonta ... 52 . Kézbesítési díj havonta 10 . Az előfizetés ára vidékre : Évente . . . 600 lei I Felevre ; . . . 320 , I Negyedévre * . . 170 , I Havonta . . 60 . I Sérmentve postán kflldve XXX. ÉVFOLYAM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda : BRAȘOV—BRASSÓ, Kas­a-ucca 64-66. száza. Telefonszámok Szerkesztőség 17?. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. Bukarestben: 4 lei Előfizetési árak külföldre­­ Évente ..... 800 lei Félévre ... . 500 , Negyedévre . . 250 , A portódijaír emelése esetére sz előfizetési díj emelésének jogét fenntartjuk magunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITY, RADOR, BUCAREST, Strada Barchelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APHD11IRDE TÉ­SER közvetlenÜ) a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bízó­mé­n v­o­l­u­n­k­utjánlateladhat­ó k­m 4LEI Vasárnap 5 LEI Óh, az a kis kutya, akit Sfintescu vasútigazgató úr moz­donnyal hozatott vissza a szalonkocsi­jába, s aki miatt egy vonatnak más­fél órát kellett késnie a madéfalvi állo­máson, nem közönséges példánya a hazai háziállatok érdemes társaságának. Ez a kis kutya, ezernyi nagy kutyá­nál is különb méltánylásban és meg­tiszteltetésben részesült, s olyan ténye­zője lett a vasúti közlekedés nagyfon­­tosságú ügyének, hogy áhitatos hódolat és tisztelet­tudó , kalapleemelés nélkül még csak gondolni sem szabad rá. Mi­után holmi erotikus kalandvágyból­ he­roikus elszántsággal megugrott a gaz­dája pompás termeskocsijáról, sorsa egyszerre elsőrangú közüggyé vált, egy egész vonalon, s az egész vonalon min­den apparátus érte jött mozgásba, s az a határtalan lelkesedés, amely szeren­csés visszahozatalát hozzátartozója ré­széről fogadta, szétsugárzott a vasúi­­tgaygatás valamennyi irányába. őszinte sajnálatunkra, még nem tud­juk nagybecsű nevét ennek a halhatat­lanná vált nemes, állatnak, de meg­....P főződéssel,.vajn­­­a ú uk, t i í o g y, t ui egykor drága ’porhüvelyét is érinteni fogja az elmúlás fagyos lehellete, az utókor szá­mára mindenesetre Tutankamen di­csőségére kell juttatni: be kell őt bal­zsamozni! Alkalmat kell ezzel szolgál­tatni a jövő generációnak is, hogy ki nem apadó kegyelettel zarándokolhas­son a drága kis kutyushoz, akinek rendkívüli pályája a Brassó — madé­falvi pályán egy egész kormányzati rendszernek volt a legtipikusabb és a legjellemzőbb jelensége.­­ A dicső Themistokles mondta egy­kor az őt körülrajongó athénieknek, fel­mutatva nekik ölbeli kis fiát: »Látjátok ez a kölyök kormányozza Görögorszá­got!« — Hogy—hogy? »Mert ő kormá­nyozza az anyját, az anyja kormányoz engem, én kormányzom Athént, s igy , alapjában a fiam­ kormányozza Görög­országot.« Nos,­ a dicső Sfintescu is méltán felmutathatja öl Deli kutyás­­káját, mely reá és közvetve az egész vasú­tigazgatásra, sőt az egész állam­kormányzásra olyan döntő befolyást gyakorol. És képzeljék el, micsoda rettenetes csapás lett volna nemcsak Sfintescu úrra, de az egész CFOR­-re, sőt az egész országra is, ha a drága ölebecske amaz egy mozdony kiküldetése útján meg nem kerül, s micsoda végzetes forradalom támad a hazai közlekedésügy terén, ha még m­a is minden lokomotív, s min­den vasúti őr és forgalmi tisztviselő csak ennek a kutyakereső expedíciónak kénytelen szentelni minden percét, ide­gét és munkáját! Micsoda naiv és elmaradt emberek voltak azok a magyar deputátok ott a budapesti országgyűlésen amikor Tisza István miniszterelnököt kérdőre von­ták és kipellengérezték, mivel annak idején egy percig feltartotta a vonatot, hogy Gesztről a fővárosba­­utazhassák és sürgős politikai teendőit idejében el­végezhesse! És micsoda naivság volt akkor a magyar közvélemény részéről, hogy egy Tiszának ezt a ballépését, a rend, a diszciplína és az egyenlő jog ellen a demokrácia súlyos sérelmének minősítette, holott a Sfintescu kutyájá­nak klasszikus esetéből nyilvánvaló, hogy az ilyen ténykedés a legszorosab­ban hozzátartozik a rendhez, a disz­ci­plínához, a demokráciához, s hogy­­Lisza és a magyar mentalitás e tekin­letben messze elmaradtak a kor köve­telményei, a tiszteletreméltó »liberális« tradíciók mögött! Mi is tenne belőlünk, ha nem a vasúti igazgató hágná át elsőnek a szi­gorú forgalmi szabályokat, s ha nem ő lenne, kicsi kutyája kivonatában a ná­lunk szinte közmondásszerűen kevés vasú­t szerencsétlenség lehetőségének az egyik exponense? Az ilyen kutyákra, s az ilyen gazdákra múlhatatlanul szük­sége van az országnak­, s főkép azoknak a kormányférfi ikrák, v­­­­éttu­ a­atos or­gánumoknak, amelyek nem győzik elég­gé dicsőíteni itthon és a külföldön a mi gyönyörű, irigylésremél­tó közállapo­tunkat. S micsoda rekord és nagyság eme derék háziállat részéről, hogy ugyan­akkor hajszolja föl előkelő gazdája mozdonnyal, távirattal, telefonnal, vo­natmegállítással, mikor Sfintescu úr egy csomó vasúti hivatalnokot, többnyi­re magyarokat, többnyire erdélyieket, többnyire a régi éra bevált értékes em­berei­t, egyetlen gesztussal kizavar a szélrózsa minden irányába! A kis ku­tyának, ha törik, ha szakad, meg kell kerülnie, kerüljön bár időbe, mozdony­­ba, emberéletbe, a hirtelen, megokolat­­lanul, akarata ellenére áthelyezett tiszt­viselőnek azonban mennie kell, kö­nyörtelenül mennie, hajléktalanná, nyo­morgó proletárrá válnia. És most nagyobb hatáskört Sfin­­tescu urnak és elismerő okmányt hí­ressé vált pazar kutyájának ,­rint a választások a legnagyobb rend­ben folytak le s a választók részvétele igen élénk. Eddig a választók nyolcvan­öt százaléka szavazott le. Este tíz óra­kor a berlini tizenegyedik szavazókör­zet száznegyvenkét kerületből beérke­zett jelentések szerint az ideiglenes ered­mények ezek: a szociáldemokraták 18549, a demokraták 7­85, a kommünis­ték 17011, német párt 3124, német fajvé­dők 3125, szocialista szövetség 634, né­met néppárt 5724, lng­vetek 360, függet­len szocialisták 1612, köztársasági párt 636, nemzeti szabadságpárt 187, német nemzeti néppárt 18230, s a nem­zeti liberális egyesülés 398 szavazatot kapott. Müncheni jelentés szerint a válasz­tásokon a néppárti blokknak tizennyolc - húsz százalékos vesztesége van a né­met nemzeti lista javára. A bajor nép­párt is vesztett valamit, ezzel szemé­ben a kommunisták és szocialisták ter­hére némi nyereséghez jutottak. BRASOV-BOSSÓ, 1824. május 7. (Szerda) Megtörtént a parasztpárt és a nemzeti párt fúziója „Meg kell menteni az országot és a trónt“ A Brassói Lap k b­ikar­s­i hu Jóskájától. BÜK AKi ESI, május 5. Annyi kí­sérletezés és megbeszélés, de felelőtlen találgatás után is, amelyet a román nemzeti párt és a parasztpárt fúzióját illetékesek és illetéktelenek kommentál­ták, a bukaresti lapok most szenzáció­­képen közüik, hogy ez a tervezett fú­zió a k­ét párt között végérvényesen, létre­jött. Nyilvánvaló, hogy — amennyiben ez­­­a ki­radás minden tekintetben meg­felt a valóságnak — a román belpoli­tikai élet ezzel teljesen új vágányokra terelődik, s a legközelebbi parlamenti üléseken már mutatkozni is fog az új alakulás hatása. Nem lényeges, de a mai helyzetben mégsem egészen kis je­lentőségű, hogy ugyanekkor megtörtént a Iorga és Argetoianu párt fúziója is. Ann a nemzetiek és a caranisták fú­zióját illeti, a bukaresti lapok úgy tud­ják, hogy a két párt úgy az osztályharc, mint a munkamegosztás, mint pedig a kormány elleni küzdelem részleteire és a választásokra nézve is minden irány­ban megegyezést hozott létre, s a fúzió térvének nyilvánosságra hozatala már néhány nap múlva megtörténik. A bu­karesti lapok szerint a fúzió ténye új kor­ északót jelent Ro­mánia politikai történetében. Matei Cantacuzin­o és a fúzió A fúzió tényét már a parasztpárt­­nak Jassyban tegnap megtartott nép­­gyűlésén Madgearu caranista képviselő bejelentette. Utána Cantacuzino Mátéi egyetemi tanár szólalt fel, aki többek között a következőket mondotta beszé­­­léiban: — A fúzióra abszolút szükség volt, és pedig most, ebben a pillanatba­n, mert később már nem lett volna célja. Nekünk kötelességünk megmenteni az országot és a trónt, mert a király az egész országé, nem pedig egy politikai játékra egy begy­űlt politikai atyafiságé. Mit tárgyal a törvényhozás legközelebb ? A május huszadikán megnyíló új parlamenti ülésszak az eddigi tervek szerint legalább is július elsejéig marad együtt. A szenátus mindenekelőtt a kommercializálási, azután pedig az elemi oktatás reformjáról szóló javasla­tokat fogja tárgyalni, míg a kamara min­denekelőtt a vízjogi törvényt, a hadse­reg újjászervezéséről és az erdők köz­­ségesítéséről szóló javaslatokat tár­gyalja le. Május tizedikén hirdetik ki Jorgáék és Argetoianuék fúzióját A Jorga-párt május tizedikén ülést tart, amelyen ratifikálni fogják az Ar­­getoianni-párttal létrejött fúziós meg­­egyezést. Argetoianuék ugyanezt más­nap, vasárnap fogják megtenni, s utána tüstént nyilvánosságra hozzák a fúzió részleteit." És — ami a legfontosabb — hétfőn este bankettel fogják megünne­pelni az egyesülést. Németország választott Berlinben a szociáldemokraták, a kommunisták és a ném­et nemzeti néppárt vezetnek -- A Brassói Lapok eredeti távirata. — BRASSÓ, május 5. "Vasárnap Né­­metországnak sorsdöntő napja volt. Lezajlottak a választások, amelyeknek végleges eredménye ma még ismeret­len, de kétségen felül áll, hogy annak Németország jövendő sorsára felette nagy kihatásuk van. Összesen huszon­­három párt vett részt a választáso­kon. A választási törvény szerint min­den hatvanezer szavazatra egy mandá­tum esik, már az első jelentések is arra mutatnak, hogy valamennyi párt kö­zött a szociáldemokrata párt a legerő­sebb, utána a mérsékelt munkások pártja, a centrumpárt, a nemzeti nép­párt, a demokratapárt, a bajor paraszt­­párt következnek sorban. Berlinben nagyszabású agitációt fejtett ki minden párt. Fellobogózott utcák, autók, röpiratok garmadája mu­tatja, hogy a választók az urnák elé járulnak. Az egész birodalom feszült vá­rakozással tekint a sorsdöntő aktus elé amely hivatva lesz új irányt adni Né­metország politikájának. Az eddig beérkezett jelentések sze­ 104. SZAK Berlinben a szociáldemokraták ju­ttak többségre Éjfél után megállapították a berli­ni szavazás eredményét,­ s eszerint ott a német nemzetieknek nyolc, a fajvé­dőknek négy, a német néppártnak öt, a centrumnak hat, a demokratáknak há­rom, a szociáldemokratáknak tizen­három, a kommunistáknak hét mandá­tum jutott. A megválasztottak között van Hoetsch tanár (német nemzeti Lipcse), Müller, Franken szocialista, Crispie szociáldemokrata, Ruth és Fischer kommunisták. A középpártok általában megtartot­ták eddigi pozíciójukat. Az egyes ke­rületekben a szavazásra jogosultaknak általában hetvenöt százaléka szavazott le,­ de volt olyan kerület is, amelyben kilencven százalék szavazó** Kik jutottak ki a parlamentbe ? Eddig megválasztották a német nemzetiek közül Tirpitzet és Dinandert, a német néppárt részéről Betzkert (Hes­sen) és Moldenhauert, a demokraták ré­széről Bernstock és Schück, a centrum részéről Ballt, Giesbethet, Glücknert, Joost, Olitzkát, a bajor néppárt részéről Fmmingert, Leichtet és Schirnert, a szociáldemokraták részéről , Dávidot, Scheidemannt, Zollmannt, Róbertet, C Schmidtet, Wiesert, Bauer Ottót és­ Schrödelt, a kommunisták részéről Fröhliedet és Remelet. A jelenlegi kabinet tagjai részéről eddig csak Marx és Stresemann meg­választása bizonyos. Napok kérdése a román magyar fogolycsere NAGYVÁRAD, máj. 5. A magyar és ro­mán kormány tárgyalásainak eredményekép mindkét állam politikai foglyainak kicseré­lése csak napok kérdése. A cserejog­yokat a nagyváradi ügyészség fogházába­n közpon­­tosítják. Az illetők névleg a következők : Nagyenyedről Hanzi Miklós, Biró Zsigmond, Jakab Dániel, Elekes­ Dénes, Jochi Mihály, Nagy Mihály, Szép Mihály és Lengyel Már­ton. Nagybányáról (Ocna-mare) Szemlén Ferenc és Nagy Gáspár. A foglyok kicseré­lése legkésőbb e­lső tizenötödikén fog meg­történni.

Next