Brassói Lapok, 1926. november (32. évfolyam, 248-271. szám)
1926-11-21 / 264. szám
Vasárnapi szám ára (Maresilsen is) 6 fel 5ZIRKESZTELÉSES NYOMDA« KAPU-U. 64—66 n|%| |tig||||| AR TELEFONSZAMOK | SZERKESZTŐSÉG 1 77,KIADÓHIVATAL: FERDINAND KIRÁLY (VOLT REZSŐ) KÖRÚT fl 6®Oi*8 PS |r § is A “ KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6-77 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, SZELE BÉLA dr. Egy hóra 100, Vs évre 270, Vs évre 520,1 évre 1000 ,es egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. Külföldre: Vs évre 420, Vs évre 820, 1 évre 1600 lej A.XXII. évf. 264. szám Vasárnap, 1926. november 21. ------i m ..................... ..... — " "" - " m—-----— _" _— —VT Összerakták a becskot a néppártiak a liberálisokkal, Petrovici közoktatásügyi miniszter Bratianu Vintila volt pénzügyminiszterrel. A kamara ülésén, a nagy nyilvánosság előtt történt az érdekes, mulattató és egyben tanulságos összekapás. A közoktatásügy jelenlegi vezetője, úgy látszik, már megsokalta a liberálisok sok gyámkodását, ellenőrzését, kritikáját, gyanúsítását és fenyegetését s végre kitört és alaposan meg mondta a véleményét. Nem a holmi általános frázisokkal, tartalmatlan műfelháborodással, hanem a liberális uralom gazdálkodásának és rendszerének olyan felidézésével, ami jellemzőbb, vádolóbb és sujtóbb minden haragos indulatnál és szidalomnál. Petrovics miniszter egy iskolaépítési interpellációra válaszolva azt mondta, hogy százával vannak befejezetlen iskolai építkezések. A liberális kormány ezeknek az épületeknek az alapkőletételét ünneppé emelte, hogy önmagának propagandát és reklámot csináljon, s most nincs pénz az építkezésre: két milliárd kellene hozzá, s mindössze kétszáz millió áll rendelkezésre. A miniszter egyúttal kikérte a tiltakozó Bratianu Vintilától, hogy neki, olyan ügyekben, melyek a liberális kormány uralkodása idejéből származnak, tanácsot osztogasson. Tehát propaganda és reklám! Reális alap nélkül hátravakra építése az iskoláknak, aztán, az alapkőletétel ünnepi hangulata, mámora, dicsősége után a befejezetlen valceai gimnázium és társai. Aki utánunk jön, gondolták Angelesai és Vintila, tegye be az ajtót, építsen az alapkövekre még két milliárdot. A fő, hogy bennünket és pártunkat a hazafiság glóriája vegyen körül és majd, miikor arra kerül a sor, főkép a választások alkalmával, kamatoztassuk ezt a babérkoszorús népszerűséget. Kamatoztatták, megbuktak. A nép maga is kimondta határozatával, hogya nagy iskolásdi csak propaganda és reklám volt, ellenben a két milliárdos hátralék a nép gondja és terhe. A más szakállára könnyű adósságot csinálni és fürödni a dicsőség talmi aranyesőjében. De a Petrovics felháborodásában és ráolvasásában más igazság is foglaltatik, amit meg mi, nemzeti kisebbségek vághatunk méltó joggal a liberális gazdálkodók szemébe. A kisebbségi kultúra számára nemhogy új iskolák alapkövét nem rakták le, hanem meglevő épületeket is alapkőjükig leromboltak. Nemhogy pénzt áldoztak volna a mi szegény, küzködő, halálra ítélt iskoláink számára, hanem még székely községeinknek kellett állami iskolák épületére nehéz adókat kiizzadniuk. Minél több iskola, annál nagyobb műveltség, minél nagyobb műveltség, annál nagyobb előhaladás, de ennek a fejlődésnek reális alapon kell történnie és nem szabad más meglevő, kipróbált kultúrák munkáját, jövőjét vele megrontani. Abban a két milliárdban, ami kell az Angelescu-féle iskolák felépítéséhez a romániai magyarság áldozata is bennfoglaltatik. Nem jogos-e hát a követelésünk, hogy a kiépítés ne csak az adott pénzügyi viszonyoknak megfelelően történjék, hanem egyúttal a kisebbségi iskolák létesítése, fenntartása is megfelelően biztosíttassák? Ha könnyű volt Angelescunak nagy hűhóval két milliárdos adósságra alapköveket lerakni, legyen könnyű az alapkő Petrovics miniszternek is, mikor a magyarság saját verejtéke árán akar iskolát állítani, iskolát fenntartani. Mi nem propagandát és nem reklámot akarunk vele csinálni, hanem hasznos, hazafias, komoly konszolidáló kultúrmunkát. 49838. napvilágon Goldis új kisebbségfojtogató rendelete A kultuszminiszter céltudatosan fojtogatja a kisebbségi egyházakat Kínos meglepetések a paróchiák államsegélye körül — Országos botrány készül — Az egyházak szubvenciójának 65 százalékát elveszik — Goga és Goldis között áll a harc közös kisebbségi front Ooitus ellen BUKARESTA Brassói Lapok tudósítójától. Megemlékeztünk arról, hogy Goldis kultuszminiszter jövő évi költségvetésében két súlyos meglepetést tartogat (sőt már nem is tartogat) a kisebbségi egyházak számára: az első a kanonoki állások redukálása, a második pedig a paróchiák államsegélyének megszorítása. Különösen az utóbbi alapvető sérelme az egyházaknak és ezeken keresztül az összes erdélyi kisebbségeknek, nem kevésbé a görög katholikus egyházak is. Magán a Goldás-féle rendeleten kívül rendkívül jellemzőek azok a motívumok is, melyeknek jegyében a gyulafehérvári pontokat megalkotó kultuszminiszter legújabb elhatározása megszületett. A reakciós rendeletnek három indító és jellemzői szempontja van. Az első az a céltudatos, nyers, kisebbségellenes politika, mely, Goldist minden ténykedésében jellemzi; a második a rendelet pseudonacionalista célzatossága, mely egyrészt önfeláldozó módon a budget aktivitására kacsintgat, másrészt a kultuszügyekben csak titkári járatossággal rendelkező Goldist szakembernek akarja feltüntetni ingó miniszteri székében. A harmadik Goldis fanatikus, gyűlölködő ortodox regionalpatriotizmusa, mely a szenvedélyes kultuszminisztert oktalanul olyan botrányokba hajszolja, mint amilyenné ez az egész büdzsé-ügy kifejlődni készül. De hogy mindezeket megérthessük, szükségszerűleg vissza kell térnünk mégegyszer az eseményekre. Irtja azoknak az egyházaknak az életét, melyekre Goldis rendelete vonatkozik. Ha ugyanis egy-egy családra csak aminimális négy lelket számláljuk is, az emelkedés még akkor is lovot 12oo főt tesz ki. A legtöbb paróchiának pedig egyáltalában nincsen annyi híve, mint amennyi maga az emelkedés lehet az államsegély, ezektől a parochiáktól abban az esetben, ha a jelenlegi lelkészeik eltávoznak, vagy kihalnak, automatice megvonatik. Különösen súlyosan érinti ez a rendelet a görög katholikus egyházat, mely a legtöbb kis lélekszámú parochiával rendelkezik. Ezeknek a parochiáknak a javarésze csak a legutóbbi években lett felállítva, tömegesen és úgyszólván minden olyan falucskában, ahol néhány híve élt a nekilendülő görög katholikus egyháznak. Ezek az alapítváyok most Goldis rendelete következtében a szó szoros értelmében elpusztulhatnak, ami nyilván célja is a kultuszminiszternek. Goldisnak a görög katholikus egyház ellen érzett ellenszenve abból az időből származik, amikor még orthodox püspöki titkár volt. Ezt az antipátiáját átvitte, mint politikus, a nemzeti pártba is és jórészt neki köszönhető, hogy a párt kebelén belül meglehetős éles határvonalak választották el az orthodox és a görög katholikus frakciót. Az államsegély kérdése Megírtuk, hogy Goldis költségvetése a kanosnoki állások legtöbbjének megszüntetésén kívül más irányban is jelentékenyen redukálta az egyházak államsegélyét. A redukció a paróchiák segélyére vonatkozik olyanképpen hogy mig eddig mindazok* a paróchiák kaptak szubvenciót, melyek legalább 30 l) lélekkel rendelkeztek, addig a jövőben ez a kritérium falun 200, városán 400 családra emelkedik. Ez az emelkedés alapvetően megnyomó- A könyörtelen Goldis A kultuszminiszteri büdzsé kulisszatitkaiból a fentebb közötteket a sajtó már jórészt ismertette a nyilvánossággal s mi magunk is megemlítettük azt, hogy, az államsegély ügyében a kisebbségek vegyes bizottsága már két miniszternél is interveniált, tegnapelőtt Pacha Ágoston apostoli adminisztrátor vezetésével Goldisnál járt egy delegáció, melynek tagjai Molnár Kálmán nagyváradi apátkanonok, Gyárfás Elemér szenátor, Blas- 130 le! Zsári füssa nyitáskor 2,85 svájci frank