Brassói Lapok, 1926. november (32. évfolyam, 248-271. szám)
1926-11-18 / 261. szám
IS‘16. november 10, BRASSÓI LAPOK tt oldal. m. SZlint. lati enyésztésre utalja a népet. Csakhogy persze helyes tenyésznány megállapítására volna elsősorban szükség. A legutóbbi gyűlésen, amelyre e célból a volt prefektus összehívta a megye jobb gazdáit, én a siementhali marha nevelését ajánlottam. De a többségben levő régimódi gazdák, akik azt tartják, hogy minden" a legjobban úgy történik, ahogy,azt miig apáink csinálták, leszavaztak és a magyar marhafajta tenyésztése mellett foglaltak állást. Pedig a siementhali marhának, amellett, hogy épp olyan jó tehervonó, mint a magyar marha, számtalan kiváló előnye van utóbbi fölött. Húsosabb emennél, teje is több s jobbrainőségü. A siementhali marha 3—4 éves korában már teljesen ki van fejlődve, mig a magyar fajta marha csak 6—7 év alatt fejlődik ki. S amíg egy-két esztendős magyar üszőt 10.000 lejért kapni, egy ugyanolyan idős siementhaliért 20.000 lejt kell adni. tehát, mint mindenképpen értékesebbet, ezt kell tenyészteni Csíkiján. Különben az itteni legelőt is a legjobban bírja és igy feltétlenül teljesen kielégíti a gazdák érdekeit. Előadásokat kellene tartani, vándortanítás útján fel kellene hívni a nép figyelmét erre az irányra A csíki gazda ugyanis nem bír kellő érzékkel az állattenyésztés iránt. Rendszeres oktatás segíthetne ezen. A lótenyésztés sem virágzóbb a megyében. Amennyire a bábom kitöréséig sikerült felfejleszteni, úgy sikerült azóta lassacskán majdnem egészen tönkretenni. Az állami mének ugyanis, olyan silányak, hogy a legtöbb gazda inkább meddően hagyja a kancáját, minthogy állami ménnel fedeztesse. Az a kívánságjunk: vagy adjon megfelelő méneket a lótenyésztéshez az állam, vagy bízza a községekre az apaállatok beszerzését. Végeredményben, az állam támogasson bennünket — közös érdekünkben — úgy a marha-, mint a lótenyésztés terén. S ha ennek eredményeként a tejtermelő fölöslegeket külföldre lehet majd szállítani, ne akadályozza meg ezt a kormány a magas kiviteli illetékekkel, a szállítási díjak folytonos emelkedésével. És főképpen a legelőket inkább kiterjeszteni, feljavítani igyekezzék, nem pedigmegcsonkítani, feldarabolni. Ha az iparnak,kereskedelemnek, mezőgazdaságnak, illetve állattenyésztésnek enynyi baja, kívánalma van, felmerül a kérdés, hogy azok a rétegek, amelyikek ezen kereseti ágak egyikét sem művelik, mindennel megvannak-e elégedve? A köznép többi, jelentékeny része tudvalevőleg Csikban fatermeléssel foglalkozik. Helyesebben mondva, a fakitermelő üzemekben talál foglalkozást — Igen ám, de az erdőirtások az utóbbi évek alatt olyan iramban folynak, hogy könnyű számítás megállapítani, hogy ha így folytatják, Csikban másfél év múlva nem lesz kirágni valója. Ez pedig katasztrófát jelent nem csupán a munkásokra, de az üzemtulajdonosokra nézve is. Nagy lesz a munkanélküliség. Mit kell tehát tenni a katasztrófa ellen? A faipari telepek vezetői még most, idejében alakítsák át üzemeiket egyrészt mondjuk szövőiparrá, mivel a juhtenyésztés ezt lehetővé tenné. Másrészt kőfaragó üzemekké, hiszen a megyében éppoly nagymértékben terem kő, mint fa. Ezekből a terméskövekből házépítéshez való fundamentumköveket lehet faragni. A megyében két helyen is, a vaslábi és szárhegyi hegyekben márványtelepeket fedeztek fel. Ha ezeket a telepeket azok szerint a tervek szerint fejlesztik, amelyeket még a háború előtt az egyik legnagyobb magyarországi szakvállalat kidolgozott, akkor a faüzemek leállásával munkanélkül maradt nagyszámú székely munkás kenyere hosszú időre biztosítva lesz. A székely ember tanulékony, és egy-kettőre átalakul jó faterra élőből kitűnő kőtermelővé. A minden községben található ásványvizet is praktikusabban lehetne kihasználni, ha az állam a pénztelenség megszüntetésével ■és más segítséggel lehetővé tenné módon, dugaszoló gépek beszerzését és a borvizek exportálását a kiviteli illetékek leszállításával, vagonok gyors rendelkezésre bocsájtásával is előmozdítaná. Geológusok, bányászati szakértők már nem egyszer állapították meg, miközben a csíki hegyek szikláinak minőségét, a talaj tartalmát kutatták, hogy a talaj több helyütt ként, rinóbert és ólmot tartalmaz. Több szakértő szerint néhol metángáz is található a földben, és még aranyat is találtak a sziklás vidékeken. Köz- és államérdek volna tehát, hogy amikor sürgősen intézkedés történik illetékes helyen, hogy az erdőknek, különösen pedig a klimatikus fürdők közül levőknek spekulatív célokból történő kitermelése megakadályoztassék, ugyanakkor olyan kedvező gazdasági atmoszférát teremtsen a kormány, amely a fenti vállalkozások megkezdését és kifejlesztését lehetővé teszi és elébevág a nem sok idő múlva bekövetkezhető kritikus helyzetnek. A kormányzat előrelátásától, vagy rövidlátásától függ a meglevő állapotok feljavítása és a jövőbeli kereseti lehetőségek megalapozása is. Kósa Lajos. A MAI PÉNZPIAC Kedd, november 16 A világpiacon: Nincs lényeges változás. A belföldi piacon: Az irányzat tartós. Bélben: egy svájci frank 35 lej, egy dollár 180 és fél lej, egy olasz líra 7.55 lej egy német márka 43.15 lej, egy angol font 880 lej, egy francia frank 6.10 lej, egy cseh korona 5.38 lej, egy osztrák shilling 25.70 lej, egy lejért 392 magyar koronás, tízezer magyar korona 25.50 lej. Zürich. Devizák (zárjelben a tegnapi zárlattól való eltérések). Nyitási árfolyamok a svájci frankban: száz német márka 123 és egynyolcad (12 és fél), száz holland forint 207.40, egy dollár 5.18 és fél, egy angol font 25.55, száz francia frank, száz olasz lira 21.30 (—10), száz cseh korona 15.36 és fél (—1), száz dinár 9.15, száz leva 3.75, száz lej 2.85, tízezer magyar korona 0.7262 és fél, tízezer osztrák korona 0.7315. Budapesti értéktőzsde. Hétfőn erősbödő árfolyamok. Zárlati árfolyamok ezresekben: Magyar Hitel 326, Osztrák Hitel 139 5, Salgó 608, Rima 162, Délivasut 215, Államvasut 394, Kohó 245, Atlantika 27, Ganz-Danubius 2005, Kőszén 4670, Papíripar 535, Nasici 1670, Szlavónia 50, Földhitelbank 222, Viktória malom 57, Kereskedelmi Hitelbank 16, Pesti Magyar Kereskedelmi 1220, Beochim 1370, Urikányi 1539, Láng 126, Lipták 315, Schuck 90, Brassói 523, Zabolai 27, Cukoripar 1850, Klotild 19, Nemesi szesz 360, Hungária műtrágya 149, Olasz Bank 25, Angol-Magyar 42, Leszámítoló 88 Magyar-Cseh 14, Nova 387, Kronbergler 1, Csáky 11 5, Izzó 1120, Magnezit 1670, Ofa 1010, Malomsoky 4.6, Pesti Hazai 2340. Budapesti terménytőzsde. Hétfő, zárás. Irányzat gyengébb. Búza 405, Elégy 398, Rozs 300, Zab 243. Takarmánycikkeie tartottak. Árpa 273, Tengeri 265, Újtengen 200 ezer korona. (—) A szerszámokat és gépeket is elárverezik. Erdély egyes vidékeiről az a panasz érkezik, hogy foglalások végrehajtása során a szerszámokat és gépeket is lefoglalják. Ezzel természetesen elveszik a lehetőségét annak, hogy a végrehajtott iparát folytathasa. Ezzel szemben rámutatunk az Erdélyben eddig érvényben volt végrehajtási törvény ,humánus és észszerű rendelkezéseire, mely az iparűzéshez szükséges szerszámokat mentesítette a végrehajtás terhe alól. A most érvényben levő törvény ellenbennem tiltja a szerszámok és gépek lefoglalását, hanem teljesen szabad kezet enged a végrehajtóközegeknek. Ezért Erdély összes iparosai mozgalmat indítottak, hogy a jövőben ilyen káros eljárások ne forduljanak többé elő. (2) Az államvasutak raktárbére. Bukaresti tudósítónk jelentése szerint miután az államvasutak raktárhelyiségeinek kibérelésénél nem veszik mindig figyelembe az erre vonatkozó rendelkezéseket, az államvasutak vezérigazgatósága új rendelettel közli, hogy elsőosztályú állomásokon egy négyzetméter bére 17 lej 25 iráni, másodosztályú állomásokon egy négyzetméter 9 lej 20 báni. (—) Úralb kiviteli vándeszállitásose. A Monitorul Oficial november 14-iki száma közli azt a miniszterismnt határozatot, mely szerint a kendermag kiviteli vámját vagononként 30 ezer lejről leszállították 120 ezer lejre. A fenti illetékekben a bizományi díjak is bent vannak. " Hallak ! Nagy választékban érkeztek modell kalapok. Bársony kalapok Lei 380-tól Filc-kalapok . . Lei 350-től Bőr-kalapok . . Lei 400-tól Bársonykalap alakítások és filc formálás 150 L 24 órán belül készülnek. Minden GiSSjjynek érdeke dús raktár«« kát me^teksrder.i. :-s IC. Szabó &ózs«!c& Brassó, Kítprakt 40 száma. — Telefon 596. FOIMUS Regioy Írta: JUSTH ZSIGMOND 5 Gábor megállott ágya előtt s az imént hideg, majdnem metsző kifejezésü szemeiből végtelen szeretet áradt ki. Kaik léptekkel odacsuszott az ágyhoz s vigyázva, leült annak alsó szélére. Nyugtalan arccal vizsgálta vonásait, kereste az élet nyomait rajta. Hisz már innen-onnan két éve, hogy nem látta. Szerette volna boldognak, megelégedettnek látni. Hiszen szinte benne élt. Családja volt, mindene. Hozzákötötte büszke, elzárt szívének minden dobbanását, ő volt az egyetlen, kinek lelke összes redőit együtt feltárta. Hisz atyja végrendeletében is az bántotta léginkébe, hogy az testvérétől elválasztotta, kinek pedig, érzi, néhanapján szüksége is lehet reá. Hányszor, de hányszor aggódott távol tőle, hogy idegen befolyások alatt elszakadt szivétől. "Hányszor remegett azért, hogy elfelejtette s elidegenedett tőle. Ugyan szereti-e még? E percben Lőrinc felriadt. Egy pillanatig némán bámulva nézett maga elé, aztán felemelkedett ülőhelyéből s némán, szó nélkül átfonta karjait bátyja derekán. Gábor se szólt semmit, csak odaszoritotta szivéhez Lőrinc fejét és száraz szemmel, mereven tekintett maga elé... messze messze nézve! Látta maga előtt az életet minden örvényével együtt. Látta a Scyllást s a Charvbdist; egyszerre nézett visszafelé életében s ugyanakkor a ködben a testvére jövőjét kereste. A révparton is a vihart látta... . Aztán Lőrinc kibontakozott a karjai közül, eleinte mosolygott, nevetett örömében, ezer kérdést tett neki, majd elnémult és csak lágyan, szeretettel nézett az «öregebb»-je szemei közé, mint ahogy őt rendesen nevezte. Gábor csak tovább merengett... még mindig. Eszébe jutott, mi az család nélkül, idegenek között, elhagyatva növekedni fel. Erről Lőrinc nem tudott s nem is fog tudni soha semmit. Majd ezután szivéhez vonja, megmutatja neki, hogy az, amit elhozott, ott a lelke mélyén, arról még ez az árva fiú, ki itt rokonai között is csak úgy el van hagyva, mint ő künn, az élet harcai közepette, — nem is álmodott soha. Kéz a kézben, aztán jöjjön, aminek jönni kell! Ekkor feltárult az ajtó s egy pap lépett be rajta. A házi káplán, ki miséjét elvégezve, idejött (rendes szokásához mérten) a Lőrinc szobájába reggelizni. — Oh le petit lever! — susogta Gábor kedvetlenül, felkelve az ágy széléről s odamenve a paphoz, kezet adott neki. Tisztelendő Vajkor Imre maga volt a simaság; egy mozdulata nem volt igaz, egy szava nem jött a szivéből. Gábor ki nem állhatta. — Ah, a nagyságos ur. Milyen nagy ör.Úr, ez reánk nézve, — s a fiatal pap rózsaszínü arca fénylett a boldogságtól — mikor méntóztatott megérkezni? Gábor hidegen intett fejével. — Ma érkezetem meg, hála az Istennek itt vagyok megint. — És az útja, milyen volt az útja? Kellemes, reményem. * -- Igen — felelte Gábor. — Megengedik, hogy reggelimet itt költsem el? — Csak méltóztassék tisztelendő ur, kérem — szólalt meg Lőrinc. Gábor csak hallgatott. És a pap leült kávézni, Lőrinc ismét Gáborhoz fordult, az hidegen az útját beszélte el. Hogy jutott ide a legrövidebb idő alatt Londonból, hol állt meg s hol nem, majd a mai Pest aspektusáról kezdett beszélni. A pap kalácsát a kávéba mártotta s csámcsogva beszélt. El volt ragadtatva, hogy a «nagyságos ur» annyi mindent látott. Majd a tiszttartó kíséretében egy zsidó árendás érkezett. Lőrinc bort hozatott neki és szalámit. Épp a tiszttartótól jött, hol egy negyed évi bérletét adta át. A bortól megeredt a nyelve, pletykázni kezdett. (Folytatjuk.) tiiadtV »BnvWriumuS »vumdájsv A hirdető meg fogja Önnek köszönni, ha megrendeléseknél vagy érdeklődéseknél megnevezi a Brassói Lapokat.