Brassói Lapok, 1926. november (32. évfolyam, 248-271. szám)

1926-11-19 / 262. szám

1926. november 19. BRASSÓI LAPOK 9. oldal, 262. szám. KÖZGAZDASÁG­­i Nemzeti Gazdasági Kongresszus a földművesek és ipari munkások érdekeit összhangba akarja hozni a vállalkozók érdekeivel a GENF. (A Brassói Lapok tudósítójától) A munka megszervezése élesítette ki legjob­­ban a különbséget a fogyasztó és a termelő érdekei között és mivel eddig talán egyetlen mozgalom sem igyekezett az ellentéteket ki­egyenlíteni, mindegyik a másik tekintetbe vé­tele nélkül igyekezett érdekeit megvédeni, hosszú és hatalmas harc indult meg mun­kás és termelő, munkás és fogyasztó, terme­lő és fogyasztó között. Annyira ellentétesnek látszanak ezek a különböző érdekek, hogy itt már csak az egyik osztály uralomra jutá­sától vártak megoldást holott a legutóbbi, Amerikából idehallatszó hangok szerint más megoldás is elképzelhető. Az amerikai tő­kés felfogásában ma már osztozik az angol tőkés is és a Nemzetközi Munkaügyi Hiva­tal, amely ezeknek a kérdéseknek a forra­dalom nélküli elintézésére van hivatva, elér­kezettnek látja az időt arra, hogy a világ gazdasági plénuma elé terjessze a kérdést és a nagy diszharmóniából összhangot hoz­zon ki. Valószínűleg még ebben a hónapban kez­dődik meg a Nemzetközi Gazdasági Kon­gresszus második ülésszaka és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal az amerikai és angol tő­kések mai hangulatát alkalmasnak látja ar­­ra, hogy a Népszövetségtől a kongresszus programmjának kiszélesítését kérje. A na­pokban küldte be egyes közgazdasági prob­lémákban végzett tanulmányainak kivonatát és javaslatait, melyek éppenúgy vonatkoznak az ipari munkásokra, mint a mezőgazdasá­gi munkásokra és amelyekkel nemzetközi­leg szeretné megoldani az ipari és mező­­gazdasági munkásmozgalmak kérdéseit, a tőke engedékenységével, megértésével és gya­korlatibb felhasználásával. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal be­adványa a következő pontokkal foglalkozik A magán- és társas fogyasztási vállala­tok költségeinek megoszlásai ügyében lefoly­tatott ankét adatainak összehasonlítása. A gabonakereskedelem és a tejtermékek elosztását végző nemzetközi kereskedelem és a fogyasztási szervezetek szerepe. A munkásmozgalmakra és a kivándor­lásra vonatkozó törvényhozás. A munka tudományos megszervezése Eu­rópában. A mezőgazdasági termékek termelési költsége és a munkaköltség; hogyan szere­pel a munkaköltség a termelési költségek összegében. A munkások életnívója a különböző or­szágokban. A beadvány utolsó pontja három fő­részre oszlik: mennyit tesz ki a munkás jö­vedelme aranyfrankban, mennyi a tulajdon­képpeni jövedelme és jövedelmének vásárló­­képessége, mennyibe kerül a különböző ka­tegóriákba osztható munkások háztartása? A fenti kérdések mielőbbi megtárgyalá­sát szükségessé tette, hogy az angol gyarma­tok munkássága észrevette Anglia mostani gyengeségét és napról-napra bátrabban lép fel Anglia ellen. A­ gyarmatok a Munkaügyi Hivatalnak aktív tagjai a nagy nemzetközi szerv megalakítása óta, azonban a munkás­kérdésekben csak kevés eredményt értek el eddigi alkotmányaik miatt, így például egyes helyeken, ahol tizenhat-húsz convenciót vizs­gáltak meg a kamarák, csak négyet ratifi­káltak azokból. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a gyar­matok munkáskérdéseit össze szeretné kap­csolni az európai munkáskérdéssel és a Hi­vatal igazgatója, Albert Thomas emiatt is vett részt a napokban Londonban tartott gyarmati konferencián. Mint a Brassói Lapok már megírta, Amerika élénken érdeklődik az európai mun­kásmozgalmak és a tőke szerepe iránt és szeretne módot keresni arra, hogy beavat­kozzon Európa ipari kérdéseibe. Valószínű, hogy ebben nagy szerepet játszik az is, hogy nagyobb piacot szeretne Európában és a gyarmatokon Ez fogja Amerikát a Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal tagjai közé is ker­getni. Amerika érdeklődésére vonatkozólag kóstolót ad a Hivatal egyik utóbbi kiadvá­nya is, amelyikben az amerikai nagyvállal­kozók legutóbbi tanulmányútjával foglalko­zik. Az amerikai nagyvállalkozók két napot töltöttek Genfben, ahol tisztába jöttek a Népszövetség és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szervezetével és céljaival, azután Anglia, Belgium, Németország, Olaszország és Franciaország nagyobb gyárainak vezeté­sébe nyertek betekintést. . Az amerikai nagyvállalkozók csak útjük végén nyilatkoztak hivatalosan bevégzett út­jük kitűzött céljáról. A most már közzétett nyilatkozat szerint a helyszínen akartak me­­győződni Európa munkásviszonyairól és munkásrendszeréről, meg akarták ismerni több európai állam gazdasági helyzetét és összeköttetést szereztek Európa vezető em­bereivel. Érdekes, hogy a vezető embereké­nek nem a politikusokat, hanem a gazdasá­gi vezető embereket tekintették. Semmi kétség aziránt, hogy Amerika be­le akar szólni az európai és gyarmati mun­káskérdésekbe, viszont az is bizonyos, hogy ez is sietteti a Nemzetközi Munkaügyi Hiva­talt a munkáskérdések gyors megoldása fe­lé, hogy a bevatkozni készülő Amerikát be­­végzett tények elé állítsa és ezzel is mentse a kétségtelenül sokkal gyengébb európai tő­két az amerikai versenytől. á. f. A MÁI PÉNZPIAC Szerda, november 17 A világpiacon a francia frank rohamos előretörése és Milánó visszaszerezte tegnap elvesztett pozícióját. A belföldi piacon, tekintettel a meddő ese­dékességekre az üzlet valamivel szilárdabb de a pénzhiány miatt inkább csak átmeneti jellegű. Délben egy svájci frank 35.30 lej, egy dollár 183 lej, egy olasz líra 7.72 lej, egy német márka 43.65 lej, egy angol font 887 lej, egy francia frank 6.27 lej, egy cseh korona . 5.44 és fél lej, egy osztrák shilling 20..0 lej, egy lejért 390 magyar korona. Zürich. Devizák. Nyitási árfolyamok sváj­ci frankban: száz német márka 123 és egy­­nyolcan, egy dollár 5.18 és fél, egy angol font 25.15, száz francia frank 17.42 és fél, száz olasz líra 21.50, száz cseh korona 1535 száz dinár 9.15, száz lej 2.86, tízezer magyar korona 0.7255, tízezer osztrák korona 0.7315. (1) Ülést tart a román bankok szövetsé­­ge. Bukarestből jelentik: Ma délután hat óra­kor a bukaresti Bank Szövetség igazgat­óiági ülést tart a Banca Nationala házában. Mi­után a Bank Szövetség az ország legelőke­lőbb pénzügyi testülete, s csak kivételes al­kalmakkor hívják össze, a m­ai értekezlet nagyjelentőségűnek ígérkezik, s azon az új banktörvényt fogják tárgyalni. A kisebb­­ségiek közül Gyárfás Elemér, Blaskovics volt szenátor és Schullerus lesznek jelen. BEITADER­­ világsikert aratott regényei magyarul:­­ 1 Áfa lej 5 g] Asszonyvásár ..... 215. IS Nagyváros, zsidók nélkül. . ISS.— 1§ Elszabadult erkölcsök . . 195. --­­ 3 Kitaszított............................215. 1§ A vérző szerelmes . . 240 — 1 ököljog ........ 190.— Lelkiism­eret nélkül .... 190.— | Aki 3 óráig volt asszony. . 190.— | A fekete hétfő (A bűn utján) 170.— || Asszonyfaló........................170.— | Postai megrendeléseket azonnal | elintéz a r. Brassói Lapok Könyvosztálya | Kérje d.i­­ t a t­a­n­árjegyzékeinket. | Ifjúsági- és gyermek- kénes- és me-­­­sésfecsiyvelben nagy választék. | A Brassói Lapok Hirdeté­seit naponként százezer ember olvassa FAIMUS Regény Irta: JUSTH ZSIGMOND 6 — Képzelje méltóságos ur, a molnár va­­sárnaponkint glaszé-keztyüben jár. Er ist ein schlechter Mensch. És az árendás csak ivott és csak beszélt. Semmi remény, hogy hamar elkotródjék. Lőrincz csak hallgatta , egy­kedvűen mosolygott. Egy világért se lett vol­na udvariatlan egy rangja alatt s pláne vele függőségi viszonyban levő emberrel. Egy negyed­óra múlva már tele volt a szoba. Lőrinczet körülvette­­udvara­. Gábor idegesen izgett-mozgott székén. — Kérlek Lőrincz, siess az öltözéssel, igen sok dolgom volna veled. Hiszen már olyan rég nem láttalak — szólalt meg egy­szerre s amazokat egy rövid főhajtással üd­vözölve, gyors léptekkel elhagyta a szobát. 10. Megállt a kastély terrasseán. Még minden úgy van, mint évek előtt volt, nem változott semmi. Mintha csak be se járta volna Euró­pát, mintha csak benső világában se válto­zott volna­ semmi. Öccse életmódja is csak a régiben, íme, körülötte udvara. Csak kis uralkodó herceg, mint volt. Szinte sohase lehetett Lőrincczel egyedül beszélni, mindig volt valaki vele, hol a titkár, hol a tiszttar­tó, hol más. Gábort ezek nem szerették, büszkeségnek véve nála azt, a mi csak vég­telen exkluzivitás volt Gábort csak a benső ember érdekelte s csak a magányt és az in­timitást értette meg; a nagy tömegtől félt, a nagy tömeg visszatetszett neki. Hogy lesz majd ezekkel? Hisz öccsét ud­vara nélkül el se képzelte, önmagát meg ezekkel éppen nem. Hogy lesz? Gábort töprenkedéséből Lőrincz riasztot­ta fel. Ott állott előtte vadászruhában, csiz­mában, fején vadászkalappal, kedvenc fog­lalkozásához, a vadászathoz mérten.­­A két fiú körülbelül egyforma magas le­hetett, azonban testvii alkatában csak úgy, mint arckifejezésükben, különbözők voltak. Lőrincz egész lénye lágy, rugékony jellemét árulta el. Feje kerek volt, rövid, sötétbarna haja lágy fürtökbe olvad­ nyaka körül. Sű­rű szemöldökei élesen váltak el halvány olaj­­barna homlokár­a. Nagy fekete szemeivel messze nézett. Egyik szeme alján némelykor előtűnt a szeme fehére, s ez arckifejezését végtelenül álmodozóvá tette. Húsos orra, fel­vetett ajkai, gömbölyű álla érzékenységről beszéltek. Míg Gábor minden mozdulata gyors és rövid volt, addig Lőrincz lassú méltósággal, hosszú ütemben mozgott. Lénye legtöbbször nyugodt egyszerűséget lehelt, pe­dig nem volt az külsőleg volt valami egyé­niségében egy magyar paraszt vagy nagyúr­­ból (e két határos és hasonló a typusból), azonban ha ingerült lett, arca, nyugodtsága eliromlott. Szemei összehúzódtak," álmodozó kifejezésük megszűnt. Ilyenkor haragszik s a­kire neheztel, azzal mindig túl udvarias. Ilyenkor, ha az illetőnek tán kezet nyújt, jobbját mindkét kezével fogja meg. Túl nyá­jas, ilyenkor szláv. Énjének ez oldalából fa­kadt a töprengő skrupulista, Nistor Lőrincz, ki fél az élettől, fél a haláltól, fél az embe­rektől s önmagától. Ki keres, kutat önmagá­ban s viszi a najszálhasogatás felé a gondo­lata Ha aztán az érzés kerekedik felül ná­la, akkor művész. S bár csak öntudatlan, de testestől-lelkestől művész. Érzi a termé­­­szetet, érzi az embert s érzésén keresztül gyakran (de nem mindig) látja benső kép­zeletét is és e furcsa keverékben: a foly­tonos öntudatos gondolkodás s öntudatlan érzésben van a lényege, egyéniségének es­­sentiája. Ha meg az érzékiség hozza moz­gásba lényét, megint más alakot ölt. Ilyenkor gyakran a „pillanat” hatása alatt, nem lát tovább Rz. orránál. Arca ilyenkor szinte göm­bölyű lesz, szemei kerekre nyílnak, szinte még az orra is nevet. Külsőleg csakúgy, mint bensőleg, van va­lami benne a nagy felinából. Olyan, mint egy fiatal párducz. A két fiú egy pillanatig szembe nézett egymással. Gábor kicsibe múlt, hogy öccse udvaráról nem kezdett neki beszélni. De — szerencsére — elnyelte gondolatát s karjál Lőrincz karjába öltve, sétára indult vele. Előbb a terrasse baloldalán levő virágoskert felé mentek. Hallgatott mindkettő, nem tud­tak volna hamarjában semmit se mondani, önmagukba mélyedtek. Lassan, szinte bol­dogan ballagtak egymás oldalán. Egyszerre a virágoskert egy sarkában, egy óriási lugas előttt megálltak. _______________(Folytatjuk.)______________ levelei »Brassói Lapok * nyomdája.

Next