Brassói Lapok, 1926. december (32. évfolyam, 272-296. szám)
1926-12-30 / 295. szám
Az Egyesült Államok háborúra készül Mexikó ellen Borah szenátor súlyosan megvádolja az amerikai kormányt — Amerika leplezett inváziója Nicaraguában — Harc a petroleum forrásokért NEW YORK. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A Nicaraguában partraszállított tengerész csapatok megkezdték a niicaraguri ellenkormány csapatainak leszerelését Az ellenkorrmány vezérét Mexikó támogatja. Az amerikai csapatok megszállták Cabecas városát, amelyet semleges területnek nyilvánítottak. Berlini távirat szerint a B. Z. ami Mittag feltűnést keltő jelentést közöl az Egyesült Államok és Mexikó közötti háborús veszélyről, amit a nícaraguai események érleltek meg, mert Amerika Díuz nícaraguai elnököt támogatja, míig Mexikó a felkelők pártján van. Hír szerint a mexikói forrongásokat Amerika szítja már hónapok óta a kulisszák mögül, mert el akarja távolítani a jelenlegi mexikói kormányt, amely revízió alá óhajtja ventni azokat a bányakoncessziókat, amelyek teljesen az Egyesült Államoknak szolgáltatják ki az ország petróleum- és érctelepeit. A kormányt ebben az elhatározásában állítólag Anglia támogatja. Bár egy hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy Amerika kizárólag a nicaraguai amerikai állampolgárok védelmiére küldött Puerto Cabecasba tengerészcsapatokat és Amerika távolról sem gondol fegyveres intervencióra, a közvélemény leplezett invázióról beszél, s elítéli az elhumankodott lépést. Borah amerikai szenátor most összeakarja hivatni a külügyi bizottságot, s ha nem kap megnyugtató választ a kormánytól, parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését fogja indítványozni. Azzal vádolja a kormányt, hogy ilyen módon erőszakkal akarja érvényesíteni Mexikóval szemben az Egyesült Államok petróleum- vállalatainak érdekeit. Primo de Rivera kijelenti, Jeopy Bem távozik a kormány ázért Ki akarja vívni az utókor megbecsülését PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától. Tegnap érkezett az a szenzációs jelentés, hogy Primo de Rivera, Spanyolország diktátora kibékült Alfonz királlyal, s ennek a békének az ára az lett volna, hogy a diktátor lemond miniszterelnöki tisztségéről, s egy gyarmat főkormányzójaként f élve, viszszavonul a politikai élettől. Politikai körökben ez a hír érthető feltűnést és sok helyen örömet is keltett, ezt az örömet azonban most lehűti az a nyilatkozat, amelyet Primo de Rivera a párisi Figarónak tett A diktátor az újságírónak szó szerint a következőket mondotta: — A spanyol nép kilencven százaléka mögöttem áll, ami arra kötelez, hogy a kormány élén maradjak, míg minden, a lakosság lelkét megmérgező veszedelmeket el nem puszilótara. Nem tagadom becsvágyamat, s ki akarom vívni magamnak a történelmien, hogy az utókor azt mondhassa rólam: én mentettem meg Spanyolországot. GAZDASÁGI HŐMÉRŐ A lej mára változatlan. Száz lej Zürichben nyitáskor 275 svájci frank 100 lej 0*52 dollár 1 svájci frank 37 30 lej 100 lej 2 shilling 1 3 p 1 dollár . . 192 W* lej 100 lej 37000 magy. kor. 1 angol font 935 — lej 10.1 le| 2P7 aranymárka lO OCu m. kor 2705 lej loO lej 17S6 cseh kor. 1 márka . . 46*— lej 1 cseh korona 5P2 lej Terményárak Lanyha, üzletfele» Konstanca: búza q 780 840 lej, rozs ,q 450-500, zab q 400 -430 lej, tengeri q 330—350 lej Braila: rozs, 615 kg.-os, 3°/6 más anyag, q 502.5 lej, tengeri q 335— lej, billa q 780-800 lej. Budapesti terménytőzsde. Hétfő. Üzletiben, változati n Buz-* 480 - 400. Egyéb 390-395. Rozs 302 5—310 Zab 425 227-5. Takarmányár p 1 235 255 Tengeri 200- 205. Repce 560-510. Köles 190-260 ezer korona. Ura (Bukarestben is) 5 fel EZ-HKESZTÖSEGES NYOMDAI KAPU-U. 64-66 m fia'pa TELEFONSZÁMOK- SZERKESZTŐSIG 1-77 KiADÓHIVATAL s FEHO'.MflMO KISlájy (VOLT REZSS) KÖRÚT 6 § ll%&§|íTi S'® * is M |* KIADÓHIVATAL 82. NYOMDA 6-77 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő’ ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, S Z E L E BÉ L A dr. Egy hóra ,00’ l,1 évre ^1/8 évre 520,1 évre ,0°0 lej egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. Külföldre: Vi évre 420, Vs évre 820, 1 évre 1600 lej .ráálli «./. 295. szám Csütörtök, 1926. december 30. hogy egy országban mennyi szappan fogy, hanem az, hogy a kereskedők mennyit költenek reklámra. Coolidge elnök nemrég nagy beszédben állapította meg, hogy Amerika mérhetetlen vagyonának a hirdetésekre költött dollármilliók az alapjai. A Brassói Lanok mindennap felkutatja ennek vevő után egész Nagyromániát. Hirdessen a Brassói Lapokban és megtalálja a válságból kivezető utat. — A Brassói Lapok apróhirdetéseire mindenkinek szüksége van. Annak is, aki ad és kínál, annak is, aki wes és keres. fli au kénui isii. fiitól a farkast emlegetik, egyszer csak megjelenik a farkas. A néppárt és a nemzeti parasztpárt közti fúzióról is annyit beszélnek, hogy nemi volna csoda, ha a végén igaz volna az egyesülési szándék. Pedig ebben a pillanatban csodaszámba menne a fúzió. Néppárt és nemzetipárt. A legnagyobb ellentét, a legélesebb szembenállás, a legszilajabb féltékenység. Csak az Averescupárt kormányra jutására és a választásokra kell gondolnunk. Arra az éjszakára, amiikor a nermzeti parasztpárt, már mint a Hespendák aranyalmája után nyúlt a feléje hajított hatalom után és ez egyetlen lendülettel Averescu-tábortnak és pártja ölébe hullt. És arra a rendkívüli elkeseredésre és dühre, amely az ellenzék táborát elöntötte, miikor — szerinte — sülye s hatalmi visszaélések urán a kormányóriási többséget szerzett, míg a nemzetiparasztpárt aránylag megtizedelve juthatott be csak a parlammentbe. A törvényhozás tárgyalásai során is az ellenzék gyakori és heves támadásokat intézett a kormány ellen és állandóan tagadta ennek legális jogát a hatalomra; szint bitorlót bélyegezte meg szüntelenül és mint ilyentől tagadta meg hozzájárulását az előterjesztett törvényjavaslatoktól is. Mindezek dacára, vagy talán éppen azért — hisz az ellentétek és ellenmondások, a paradoxonok és rabulisztikák légkörében élünk — többi alkalomtalal került már szóba a kormánypárt és a nemzetiparasztpárt egyesülése. Komoly híradások szerint már behatóbb' eszmecserék is "folytak és legutóbb állítólag Csúcsán. Goga belügyiminiszter házában, az ő részvételével, Averescu és Marín is tárgyaltak. Bármennyire hihetetlennek látszik is ez a hír, mégis lehetséges, hiszen láttuk, hogy a nemzeti párt annak idején a liberális párttal is alkudozott a hatalomról, holott ezt a két pártot politikai morál és mentalitás dolgában igazán óriási szakadék választja el egymástól. S ha akkor csak nagyon kevés kellett volna hozzá, hogy a víz és a tűz, a hegy mleg a völgy, a múlt és a jövő összeolvadjanak, miért ne történhetnék ez meg a néppárt és Maniu Madgearuék között? A legérdekesebb, hogy a nagy különbség a "két párt között nem elvi alapon,hanem inkább, imoraliuk, technikai tekintetben létezik, mint ahogy a román politikai pártokat egyáltalán alig lehet programom szerint megkülönböztetni egymástól. A parasztpárton kívül, amely mamár részese a nemzeti pártnak, mindegyik párt volt már kormányon és sem program, sem irány, semi módszer, sem eszközök (dolgában nem volt köztük lényegbeli különbség. Mindegyik kormány sokat ígért, keveset adott, egyenlőséget hirdetett és o zgály meg fa urnáimért létesített, hangozhatta a konszolidációt és közrendet és Szabadkára engedte a válságokat és a regáti üzérkedést.Gyulafehérvártól ép ugy nemi lett selmbrii, mint az igazságos földosztásból, a valuta szilárdja