Brassói Lapok, 1926. december (32. évfolyam, 272-296. szám)
1926-12-02 / 273. szám
19-d. d ocember 2. KÖZGAZDASÁG Elkészült az építkezés támogatására alkotott törvénytervezet Húsz évi adómentesség, olcsó kölcsön BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától. Az építkezés támogatására alkotandó törvény előkészítő bizottsága legutóbb tartott ülésén a törvényjavasat szövegezésével foglalkozott. Az új törvényjavaslat az építkezés előmozdításaira különböző könnyítéseket állapít meg azoknak a román állampolgárok által alkotott szövetkezeteknek és társaságoknak, melyek tagjai részére lakást akarnak építeni, valamint az építkező magánosok részére is, tekintet nélkül arra, hogy maguknak építenek vagy bérbeadják az új házat. A társaságoknak ez esetben a munkaügyi minisztériumhoz kell fordulniok s kötelezniük kell magukat arra, hogy legkésőbb 1932-ig befejezik a tervezett építkezéseket. Ezek az épületek tíz évi állami, községi és megyei teljes adómentességet élveznek, további öt évre 75 és még öt évre 50 százalékos adómentességet kapnak. Az egy százalékos lakbér utáni forgalmi adót azonban meg kell fizetniük. Ezt az építkezési alapra használják fel Az építkezési anyag a munkásoknak csoportonkénti szállításánál az államvasutakon 50 százalékos kedvezményt biztosítanak. A kereskedelmi, ipar és mezőgazdasági vállalatok, ha alaptőkéjük 20 millió lejnél nagyobb s bérelt helyiséget vesznek igénybe, kötelesek 1930. december 31-ig saját épületet építtetni. Az ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalatok munkaadói, ha ötven alkalmazottnál rendszerint többet foglalkoztatnak, kötelesek lakóházat építeni alkalmazottaiknak s ezek családjainak. A rendelkezésre álló alapok arányában a közalkalmazottak és nyugdíjasok részére építendő lakások építésére kölcsönöket adnak, kölcsönt kapnak a társaságok is gazdasági házak építésére, magánszemélyeknek, ha évi jövedelmük nem haladja meg a 300 ezer lejt. Tiszviselőknél és nyugdíjasoknál a kölcsön kamata évi 5 százalék lesz, míg másoknál a kamat a Nemzeti Bank kamatlábánál két százalékkal drágább lesz. A MAI PÉNZPIAC Kedd, november 30. A világpiacon: Mozdulatlan a helyzet. A belföldi piacon, a tegnapi színvonalon folyik az üzlet, mely igen mérsékelt. Az árfolyam tartós. Délben: egy svájci frank 36.65 lej, egy dollár 187 és fél lej, egy olasz líra 8.15 lej, egy német márka 44.75 lej, egy angol font 914 lej, egy francia frank 7.05 lej, egy cseh korona 5.59 lej, egy osztrák shilling 26.63 lej, egy lejért 378 magyar korona, tízezer magyar korona 26.45 lej. Zürich. Devizák (zárjelben a tegnapi zárlattól való eltérések). .Nyitási árfolyamok svájci frankban: száz német márka 123.10 (—5, száz holland forint 207.40, egy dollár 5.18 és háromnegyed, egy angol font 25.14 és egynegyed (negynegyed, száz francia frank 18.90 száz olasz líra 22.05, száz cseh korona 15.35 száz dinár 9.14, száz leva 3.75, száz lej 2.80, tízezer magyar korona 0.7260, tízezer osztrák korona 0.7310. Budapesti értéktőzsde. Hétfőn jól kitarlott Irányzat. Zárlati árfolyamok ezresekben- Magyar Illlés 327, Osztrák Hitel 127, Valgo 538, Bírna 158, Délivasut 198, Államvasut 378, Kohó 227, Atlantika 23, Ganz-Danubius 1890, Koszon 4460, Papíripar 48, Nasici 1535, Szlavónia 39, Földhitelbank 215, Viktória malom 46, Kereskedelmi Hitelbank 16, Pesti Magyar Kereskedelmi 1220, Unkányi 1915, Láng 120, Lipták 35, Schlick 87, Brassói 504, Zabolai 11, Cukoripar 1980, Klotild 17, Nemesi szesz 350, Hungária műtrágya 110, Olasz-Bank 25, Angol-Magyar 43, Leszámítoló 84.5, Magyar-Cseh 14, * Kova *3 Kronberger 1. Csáky 11.25, Izzó 1105, Viktória bútor 1.6, Ofa 967.5, Malomsoky 4.5, Pesti Hazai 2375. (—) Emelik a cukor árát Magyarorszá-gon. Budapestről jelentik. A cukorgyárak a cukor árát újabb 800 koronával emelték, úgy, hogy 14 napon belül a kiskereskedelemben a cukor kilogrammonként ezer koronával emelkedett. A kristálycukor ára 14500, a kockacukor ára 15500 korona.—) Vámmentesen lehet bevinni Csehszlovákulba a muselymot és paszományárut. Prágai jelentés szerint a minap kormányrendelet jelent meg, amely a fehér, festetten nyérs selymet és a paszományipar termékeit mentesíti a behozatali vámok alól. A rendelet nyolc nappal a kihirdetés után lép életbe. (1) Akiért emelkedik a francia frank? Párisi jelentés szerint a francia frank gyors emelkedésében a nemzetközi spekuláció közbelépését látják, amely ezúttal hosszra játszik a francia valutában. Amsterdamban frankhossz szindikátus alakult, amely több milliárd frankkal rendelkezik és az emelkedéssel kapcsolatban Parisban óriási tételekben adta el a külföldi valutákat, hogy frankhoz juthasson. (2) Miyen malomberendezések behozatalánál lehet vámmentességet kérni? A brassói iparfelügyelőség közlése szerint az ipar és kereskedelemügyi minisztérium a malomberendezések vámmentességére nézve az alábbi rendelkezést adta ki: A napi három vagon teljesítőképességig a berendezések nem élvezhetnek vámmentességet, a hengerek, triörök s a búzamosó gépek kivételével s csak egy szakbizottság javaslata alapján, melyet a molnárok és gyárak egy-egy kiküldöttje alkot. A napi három vagon teljesítőképességű berendezések után adnak vámmentességet a transzmissziók, elevátorok kivételével s ugyancsak a szakbizottságok jelentése alapján. Egyes gépek nem nyernek vámmentességet, csak ha a többi berendezéssel együtt hozzák be s ha a meglevő berendezés kiegészítésére és tökéletesítésére szolgálnak. A javaslatot erre is a külön bizottság adja meg. Az iparfelügyelőség arra kéri a malomtulajdonosokat, hogy vámmentességi kérvényeikkel együtt adják meg a malom keresztmetszetét, illetőleg nyújtsanak be egy tervet is, melyből pontosan meg lehessen állapítani az anyag feldolgozási módját. A kéréseket a brassói X. ipari kerülethez kell beadni. Nem szállítják le a marosvásárhelyi maximális árakat. Marosvásárhelyi tudósítónk jelenti: Szombat délután a város állandó bizottság ülés tartott, melyen éles vita fejlődött ki a maximális árak megállapítása körül. Voltak, kik a maximális árak leszállítását követelték, mert megállapításuk óta a búza, sertés ára jelentékenyen esett. A bizottság többsége ennek ellenére sem szállította le az árakat. Ez élénk visszatetszést és elégedetlenséget keltett a lakosság körében, mert a magas árak a munkabérek emelkedését s így általános drágaságot idéznek elő". BRASSÓI LAPOK 9. oldal, 273. szám. No 245/926. Árverési hirdetmény. A Chiurus (Csornakőrös) község elöljárósága tudomására adja a közönségnek, hogy a községi vadász területet, amely áll erdő és mezőből közel 5600 hold, f. évi december hó 7-én d e. 10 órakor nyilvános árverésen a községházánál 6 egymásután 1 évre bérbe adja. — A bérlet kezdete 1927. január 1. Kikiáltási ár 1200 lej évenkint. Árverési feltételek a községi elöljáróságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Chiurus, 1926. november 27. íoico Primär S-crefar ss, Bogyó Jo if (L s.) ss. Danes G. A BRASSÓI LAPOK a romániai magyarság ügyét szolgálja. Aki a Brassói Lapokra dőlítet, a romániai magyarságot erősíti. ,Jj madó: »Urassá! Lapok« syomdája. "' FUIMUS Regény írta: JUSTH ZSIGMOND * 15 — És... nem tehettem egyebet, mint zokogva odaborultam atyád vállaira. Elsírtam neki ez egy áldásos pillanatban egész eddigi hiábavaló, haszontalan életemet. Ő kebléhez szorított s atyai csókkal illette homlokomat — ekkor először. Apám elhallgatott, valami összeszorította a torkát, hangja megcsuklott. De nem titkolta a meghatottságát, nem törölte le azt a könnycseppet se, amely a pilláin ragyogott; egyenesen szembe nézett Gáborral, ki kezeibe temetett arccal ült ott és szinte dermedten figyelt szavaira. —Másnap vele mentem Máriára — folytatta Ádám — se perctől fogva nesztorom volt. Megmagyarázta társadalmi viszonyainkat. Feltárta előttünk régi, ódon társadalmunk korhadt alapját s előkészített igy az élet tudományára. Sokat olvastunk együtt. Erről különben tudtok Sokat beszélt nagytudományú német nevelőjéről, Bodnerről, kinek természettudományi, biológiai ismereteit köszönheti. Nagy ész, nagy szellem volt atyád; sokat lendíthetett volna pusztuló világunkon, ha hamar meg nem hal... Haláláig az oldalán voltam. Nem tudtam nélküle élni; szeretett mint fiát, mint tanítványát. Felébresztette bennem a tudvágyat, sajnos, a tetterőt nem birta — azaz egy nagy szenvedés embergyűlölővé tett. Azóta kerültem a társaságot s igy a társadalomért se tehettem semmit. De éltem boldogságát csak neki köszönhetem. Másodszor halálos ágyán csókolt homlokon; mikor ott álltam az ágya szélén, úgy éreztem, egész benső világomat viszi el magával. Hiszen mindazt, ami ma én vagyok, azt ő öntötte a telkembe. — Sovány elsárgult ujjaival megsimította a hajamat. »Hajolj reám, úgy... végrendeletem végrehajtója te lesz, te meg fogsz érteni... fiamat reád bízom. Látod, a saját telkemet hagyom te reád... vigyázz reá, értesd meg vele az életet. Ha szenvedni fog, légy az oldalán. Ta tartozol ezzel nékem. Légy jótevője, tiszteld emlékemet«. Ezek voltak utolsó szavai. Adám elhallgatott. Gábor felkelt ülőhelyéből, odament Adám elé, megfogta kezét szilárdan, nyugodt arccal, de fénylő szemekkel szembe nézett vele, aztán így szólt: — És most, Adám bátyám, te rajtad a sor. Ezzel reá hajolt. Gábor úgy érezte, az édes atyja ajkai érintették a homlokát... 16. Másnap reggel Erzsébet körül vezette Gábort a kertben. Előbb felmentek a ház mellett levő kis dombra, honnan csinos kilátás nyilt a pusztára. Aztán bejárták a kis angol kertet, de a szőllőlugast. — Látod Gábor, ez a mi boldogságunk. Ez a kis ház a béke... A kert alapját édesatyám vetette meg. Látod e szőllőfajokat, mind ritka fajta, kedvenc kikelése a kertészkedés ... sokat csinosítottunk már a kerten az utolsó években is. Ezt a nagy nyárfát én szabadítottam ki, ezt a tisztást is én törettem az erdőben, most innen a házig fellátni... És Erzsébet komoly naivsággal beszélt kertjükről, mindennapi életükről, boldogságukról. — Nézd e gyümölcsöst, milyen szép ilyenkor! Valóban az volt. A fák mind virágban, egy virágtengerre folytak őszste az alacsony fák lombjai. A fák alatti pázsitot lila íriszek, fehér százszorszépek, illatos kakukfüvek tarkították. Virágban minden darázs meg méh sziszegve repül át a jégen, messziről a pacsirta hangja hallik. Gábor meg olyan boldognak érezte magát, e percben, hogy a földre szeretett volna borulni s elrejteni fejét a fa és a virágok közzé... Maga se tudta, miért. Végig haladtak a kerten. Szélére érve, megálltak, innen gyönyörű volt a kilátás a pusztára. — Látod Gábor, ez a mi világunk; szűk, kis világ, de széles lesz azáltal, amit nekünk érzésben jelent. Itt oly sokszor üldögélünk apámmal; én vállára hajtom fejemet, s elhallgatom a puszta csendjét, gondolatom meg tulrepül a láthatáron... aztán oly jó megint idetérni vissza. Apa átfogja derekamat s esetén kint, midőn a gulya kolorapja megcsendül, midőn az első pásztorláz felvillan, a tiszai halászok is már hazatérnek, még mind idig csak itt ülünk egymás mellett. Néha meg ilyenkor anyámról beszél... kit. úgy szere Lett, _____________(Folytatjuk.) .