Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

oFii .VT'; C'fEOmrlB. BRASSÓI LAPOK SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA3 KAPU-U. 64­­ KIADÓHIVATAL 3 FERRIHSHO KIRÁLY (VOLT REZSŐ) 15RUT 6 Újévi szám­ára (Bukarestben is) 6 lej ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 le], félévre 460 lej, egy évre 900 le] és havonta 15 le] kézbesítési dl], St.A.XIII/evi. 1. szám i&9£asafli sasa telefonszAmgxs szerkesztőség 1­77 I 05^,048 KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6- 77 SZÁM FŐSZEREK rro ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE, Egy hóra 100, V* évre 270, J/j évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: J/i évre 420, Vj évre 820, 1 évre 1600 le] WW^faJBiL^MWMal^ikjKpi pl. JV.diak­Lia.gT£ cd Szombat, 1927. január 1. SZELE BÉLA dr. Uj esztendő - célok Irta: SZELE BÉLI dr. Az uj jelző a régivel szemben eltérést, változást, átalakulást, felfrissülést jelent. Az uj rendesen szakit a régivel és, h­a nem is éppen mindig, de igen gyakran jobbat, tö­kéletesebbet nyújt, mint az ő, melynek rom­jain felépül. Mostanában azonban olyan időket élünk, melyek ennek a múltak tapasztalataival alá­dúcolt igazságnak is bevágják az útját. A természet rendje mintha egészen f­el­fordult volna. Az örök jég birodalmában nyári napfény kacag, a forró égöv buja nö­vényzetét hórepel silányítja el. Ahol eddig a paradicsom édene boldogította az embere­ket, ott pusztító orkánok, tengerrengések borzalmas romjai hirdetik az ember és a világ múlandóságát. Ami még nem régen erény volt, az ma bűnné satnyult s a vétek az érvényesülés pózába vágta magát. Nan csodálkozhatunk azon, h­a ma a letűnő ó észtem«­ határkövénél megálló e¥n­­bert gondok, aggályok gyötrik, mert az új év immár nem hoz felfrissülést, változást, átalakulást, hanem sejtelmes méhében csak a régi bajok csíráit fejtegeti. Igen, ma nem merünk örvendezni az új évnek, mert ez nem új korszakot jelent, csupán naptári fordulót a múlt minden nyo­morúságával, reménytelenségével, küzdelmé­vel. Különösen mi, romániai magyarok nem lobbanthatjuk lángra a bizakodás, a remény­kedés örömtüzét, mikor a levitézlett meg­tépázott év-aggastyántól búcsút veszünk, hogy az esztendő-csecsemő felé tárjuk kar­jainkat. Nekünk a múlt végtelenébe hanyat­ló esztendő nem hozta meg betegségeink gyógyulását és nem teremtette meg bajaink orvoslásának előfeltételeit. Vérző sebeinkre a politikai kuruzslás ígért ugyan behegyasz­­tő tapaszt, de csak olyan flastromo­ tett, a­mely alatt nem szűnt meg a seb sajgása. Ve­zéreink, az értünk aggódó, értünk küzdő előharcosaink jóhiszeműsége, bizakodása, nemes erőkifejtése, népünk becsületes szó­tartása megmutatták, hogy a romániai ma­gyar nép jelentős tényezője ennek az or­szágnak, mellyel minden kormánynak szá­molnia kell, de ennél az erkölcsi eredmény­nél előbbre nem is jutottunk. Az uj esztendő küszöbén még mindig annak a gyötrő bi­zonytalanságnak és maró kétségnek köde üli meg lelkünket, mellyel a tovasuhanó esz­tendő hajnalhasadása taposott reánk. Az uj esztendő tehát nem veti meg a romániai magyarság pihenő-ágyát, hanem uj munkára, törvényes küzdelemre hívja né­pünk minden fiát. Uj munkára, uj küzde­lemre — a régi célokért! Az uj esztendőben is legelső kötelessé­günk egységünk megóvása és kiépítése. A magyar nép lelkületét hűen visszatükröző régi gárda fogadja szeretettel azokat a test­véreket, akik eddig téves utakon csatangol­tak, de legyen résem/ nehogy olyan menta­litás csirái plántál­ódjak­ak bele az ősm­agyar humuszba, amelyekek­ bomlasztó dudvp sar­jad­ , l ,4 ^ \ l Az uj­­szjanácr­,t ts p­imszkodjudk fa­­natikusan nemzetközi szer­zűrésekben és ál­lami törvényekben biztosított jogainkhoz és tiszteletben tartva mások jogait, pillanatra se szűnjünk meg követelni a saját jogaink érvényesülését. És ezen az úton legyünk si­­mulékonyak, előzékenyek, udvariasak, türel­­m­esek, sőt alázatosak is, de megalkuvók so­ha. Pillanatnyi látszólagos előnyökért, mo­solygó ígéretekért ne hagyjuk cserbe az egye­dül előre vezető utat, mert, ha a letűnt esz­tendő nem is javított helyzetünkön, egy szo­morú tanulsággal feltétlenül gazdagította ta­pasztalataink tárházát, azzal, hogy: Ígéretéb­ől vajmi ritkán kristályosodik ki a telje­sítés. ‘ Egyházaink, iskoláink, drága anyanyel­vünk, ősi kultúránk szent céljai találjanak mindenkor tettre és áldozatra készen. Ne ke­csegtessük magunkat azzal az energiasor­­­vasztó reménykedéssel, hogy a kormány mél­tányolni fogja jogos igényeinket és a hónunk alá nyúl az állam segítő kezével, hanem vessünk számot inkább azzal, hogy önerőnk vállaival kell tovább is hordoznunk ter­­heinket És fordítsuk figyelmünket fokozottabb mértékben a gazdasági élet mezőnyei felé. Ezen a téren is ezer mesterséges gát állja ugyan útját az érvényesülés lehetőségeinek­, de ezen a munkapásztán még­sem lehet telje­sen elgáncsolni az előretörő erős igyekeze­tet, és ez az egyetlen szikla, melyből a ma­gyar sors Mózese forrást fakaszthat, erőfor­rást politikai és kulturális munkánkhoz. Szóval azon az úton kell haladnunk az új esztendőben is, melyen az­­ esztendőben el­indultunk és melyet eddig tapostunk. Az új esztendőben is a régi célokért, eszményekért kell küzdenünk. Lankadatlanul, szívósan, csüggedés nélkül, kitartóan, mert csak így remélhetünk aztán igazi új évet, olyant, melyben új hazánkban a gyanakvás és gyű­lölködés démona elnémul és mi tényleg egyenjogú polgárai leszünk ennek az or­szágnak, melynek javáért dolgozunk akkor, mikor nagy és szent igazságaink érvényesü­léséért szállunk síkra. GAZDASÁGI HŐMÉRŐ­ ­ lej mára gyengült Száz fej Zürichben nyaláskor 2’69‘/a svájci frank 100 lej 0-52 dollár 100 lej 2 shilling 1*4 p loo lej 37300 magy. kor. 100 lej 2-68 aranymárka 100 lej 17-54 cseh kor. 1 svájci frank 1 dollár . . 1 angol font 10.000 m. kor . márka 1 cseh korona 5-69 lej Terményárak B­r­a­i­r­a: tengeri 335 - 337, zab 375—395, búza 72­6 kg-os, 3°/o más anyag q 830 — lej, rozs 60 kg-os 5°,o más a­yag q 470 — le. Konstanca: rozs q 500- 531 lej, zab q 440 -450-- lej. Budapesti terménytőzsde. Szerdán: gyengébb Buza 400—305. Egyéb 390—395. Rozs 305 310 . Zab 225 - 227-5 Takarmányá­ra 235 -245. Tengeri 202-5 —207-5. Repce : 560—570 ezer korona. 37101e] 191 Valej 930 - lej 26 80 lej 45-75 lej taaHMiíi hogy egy országban mennyi szappan fogy, hanem az, hogy a kereskedők mennyit költenek reklámra. Coolidge elnök nemrég nagy beszédben álla­pított­a meg, hogy Amerika mérhe­tetlen vagyonának a hirdetésekre köl­tött dollármilliók az a­lapjai. A Brassói Lavok mindennap felku­tatja Önnek vevő után egész Nagy­­romániát. Hirdessen a Brassói La­pokban és megtalálja a válságból ki­vezető utat. — A Brassói apák apró­­hirdetéseire mindenkinek szüksége van. Annak is, aki ad és kínál, annak is, aki vesz és keres. Mai MDmnunk 10 oldal Anglia erélyes fellépésre s­észüil a kommunist elless­ ­Ki akarlak utasítani a szovjet képviselmi Angliából LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A Daily Mail szenzációs jelentést kö­zöl az angol kormánynak a kommunistákkal szemben elfoglalt legújabb álláspontjáról. A tudósítás szerint Baldwin felfogása az, hogy a kormány elég sokáig tanúsított tar­tózkodást a kommunista üzelmekkel szemben, s most már erélyesebb politikát kell folytatni-A tudósítás hozzáfűzi, hogy a december tizenharmadikán megtartott minisztertaná­cson az angol kormány tagjai nagyon közel álltak ahhoz, hogy a szovjet kormány képvi­selőit kiutasítsák Angliából. A határozat csu­pán azon hiúsult meg, hogy ezt Chamberlain külügyminiszter ellenezte, s ezt az álláspon­tot lord Balfour is támogatta.­­ . ! német népszerfességi egyesület tiltakozik a sziléziai üzletek elnyom­ása e­lén BERLIN. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A Keletfelsősziléziában az utóbbi időben mindsűrűbben elkövetett erőszakos cselek­mények, amelyeknek áldozatai mindenkori németek voltak, arra késztették most a né­met népszövetségi egyesületet, hogy memo­randummal forduljon a népszövetségi vegyes bizottság elnökéhez. A memorandumban egy­úttal panaszt emeltek amiatt, hogy a len­gyel rendőrség mindannyiszor tehetetlen, va­lahányszor németeket támadnak meg. A kaltovici német főkonzul szintén pa­nasszal fordult egy különös esetben a lengyel kormányhoz és egyben feljelentést tett az ál­lamügyészségen. A munci lapszerkesztők kiutasítása ügyé­ben a német sajtószövetség nyilatkozatot bo­csátott ki, amelyben élesen tiltakozik a me­meli német lapok elnyomása és a három né­met szerkesztőnek a Némesvidékről való kiutasítása ellen. A kiutasítás — mondja a nyilatkozat — nemcsak megokolatlan és ön­kényes, hane­m egyúttal súlyos megsértése Litvánia min­d­­közi kötelezettségeinek. A szö­vetség r­méli, hogy a német kormány nyo­matékosan fog fellépni a Memelvid'k német sajtószabadságért és a német érdekek megvé­déséért. - L_ LJ _ i 1 .. ■

Next