Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
oFii .VT'; C'fEOmrlB. BRASSÓI LAPOK SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA3 KAPU-U. 64 KIADÓHIVATAL 3 FERRIHSHO KIRÁLY (VOLT REZSŐ) 15RUT 6 Újévi számára (Bukarestben is) 6 lej ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 le], félévre 460 lej, egy évre 900 le] és havonta 15 le] kézbesítési dl], St.A.XIII/evi. 1. szám i&9£asafli sasa telefonszAmgxs szerkesztőség 177 I 05^,048 KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6- 77 SZÁM FŐSZEREK rro ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE, Egy hóra 100, V* évre 270, J/j évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: J/i évre 420, Vj évre 820, 1 évre 1600 le] WW^faJBiL^MWMal^ikjKpi pl. JV.diakLia.gT£ cd Szombat, 1927. január 1. SZELE BÉLA dr. Uj esztendő - célok Irta: SZELE BÉLI dr. Az uj jelző a régivel szemben eltérést, változást, átalakulást, felfrissülést jelent. Az uj rendesen szakit a régivel és, ha nem is éppen mindig, de igen gyakran jobbat, tökéletesebbet nyújt, mint az ő, melynek romjain felépül. Mostanában azonban olyan időket élünk, melyek ennek a múltak tapasztalataival aládúcolt igazságnak is bevágják az útját. A természet rendje mintha egészen felfordult volna. Az örök jég birodalmában nyári napfény kacag, a forró égöv buja növényzetét hórepel silányítja el. Ahol eddig a paradicsom édene boldogította az embereket, ott pusztító orkánok, tengerrengések borzalmas romjai hirdetik az ember és a világ múlandóságát. Ami még nem régen erény volt, az ma bűnné satnyult s a vétek az érvényesülés pózába vágta magát. Nan csodálkozhatunk azon, ha ma a letűnő ó észtem« határkövénél megálló e¥nbert gondok, aggályok gyötrik, mert az új év immár nem hoz felfrissülést, változást, átalakulást, hanem sejtelmes méhében csak a régi bajok csíráit fejtegeti. Igen, ma nem merünk örvendezni az új évnek, mert ez nem új korszakot jelent, csupán naptári fordulót a múlt minden nyomorúságával, reménytelenségével, küzdelmével. Különösen mi, romániai magyarok nem lobbanthatjuk lángra a bizakodás, a reménykedés örömtüzét, mikor a levitézlett megtépázott év-aggastyántól búcsút veszünk, hogy az esztendő-csecsemő felé tárjuk karjainkat. Nekünk a múlt végtelenébe hanyatló esztendő nem hozta meg betegségeink gyógyulását és nem teremtette meg bajaink orvoslásának előfeltételeit. Vérző sebeinkre a politikai kuruzslás ígért ugyan behegyasztő tapaszt, de csak olyan flastromo tett, amely alatt nem szűnt meg a seb sajgása. Vezéreink, az értünk aggódó, értünk küzdő előharcosaink jóhiszeműsége, bizakodása, nemes erőkifejtése, népünk becsületes szótartása megmutatták, hogy a romániai magyar nép jelentős tényezője ennek az országnak, mellyel minden kormánynak számolnia kell, de ennél az erkölcsi eredménynél előbbre nem is jutottunk. Az uj esztendő küszöbén még mindig annak a gyötrő bizonytalanságnak és maró kétségnek köde üli meg lelkünket, mellyel a tovasuhanó esztendő hajnalhasadása taposott reánk. Az uj esztendő tehát nem veti meg a romániai magyarság pihenő-ágyát, hanem uj munkára, törvényes küzdelemre hívja népünk minden fiát. Uj munkára, uj küzdelemre — a régi célokért! Az uj esztendőben is legelső kötelességünk egységünk megóvása és kiépítése. A magyar nép lelkületét hűen visszatükröző régi gárda fogadja szeretettel azokat a testvéreket, akik eddig téves utakon csatangoltak, de legyen résem/ nehogy olyan mentalitás csirái plántálódjakak bele az ősmagyar humuszba, amelyekek bomlasztó dudvp sarjad , l ,4 ^ \ l Az ujszjanácr,t ts pimszkodjudk fanatikusan nemzetközi szerzűrésekben és állami törvényekben biztosított jogainkhoz és tiszteletben tartva mások jogait, pillanatra se szűnjünk meg követelni a saját jogaink érvényesülését. És ezen az úton legyünk simulékonyak, előzékenyek, udvariasak, türelmesek, sőt alázatosak is, de megalkuvók soha. Pillanatnyi látszólagos előnyökért, mosolygó ígéretekért ne hagyjuk cserbe az egyedül előre vezető utat, mert, ha a letűnt esztendő nem is javított helyzetünkön, egy szomorú tanulsággal feltétlenül gazdagította tapasztalataink tárházát, azzal, hogy: Ígéretéből vajmi ritkán kristályosodik ki a teljesítés. ‘ Egyházaink, iskoláink, drága anyanyelvünk, ősi kultúránk szent céljai találjanak mindenkor tettre és áldozatra készen. Ne kecsegtessük magunkat azzal az energiasorvasztó reménykedéssel, hogy a kormány méltányolni fogja jogos igényeinket és a hónunk alá nyúl az állam segítő kezével, hanem vessünk számot inkább azzal, hogy önerőnk vállaival kell tovább is hordoznunk terheinket És fordítsuk figyelmünket fokozottabb mértékben a gazdasági élet mezőnyei felé. Ezen a téren is ezer mesterséges gát állja ugyan útját az érvényesülés lehetőségeinek, de ezen a munkapásztán mégsem lehet teljesen elgáncsolni az előretörő erős igyekezetet, és ez az egyetlen szikla, melyből a magyar sors Mózese forrást fakaszthat, erőforrást politikai és kulturális munkánkhoz. Szóval azon az úton kell haladnunk az új esztendőben is, melyen az esztendőben elindultunk és melyet eddig tapostunk. Az új esztendőben is a régi célokért, eszményekért kell küzdenünk. Lankadatlanul, szívósan, csüggedés nélkül, kitartóan, mert csak így remélhetünk aztán igazi új évet, olyant, melyben új hazánkban a gyanakvás és gyűlölködés démona elnémul és mi tényleg egyenjogú polgárai leszünk ennek az országnak, melynek javáért dolgozunk akkor, mikor nagy és szent igazságaink érvényesüléséért szállunk síkra. GAZDASÁGI HŐMÉRŐ lej mára gyengült Száz fej Zürichben nyaláskor 2’69‘/a svájci frank 100 lej 0-52 dollár 100 lej 2 shilling 1*4 p loo lej 37300 magy. kor. 100 lej 2-68 aranymárka 100 lej 17-54 cseh kor. 1 svájci frank 1 dollár . . 1 angol font 10.000 m. kor . márka 1 cseh korona 5-69 lej Terményárak Braira: tengeri 335 - 337, zab 375—395, búza 726 kg-os, 3°/o más anyag q 830 — lej, rozs 60 kg-os 5°,o más ayag q 470 — le. Konstanca: rozs q 500- 531 lej, zab q 440 -450-- lej. Budapesti terménytőzsde. Szerdán: gyengébb Buza 400—305. Egyéb 390—395. Rozs 305 310 . Zab 225 - 227-5 Takarmányára 235 -245. Tengeri 202-5 —207-5. Repce : 560—570 ezer korona. 37101e] 191 Valej 930 - lej 26 80 lej 45-75 lej taaHMiíi hogy egy országban mennyi szappan fogy, hanem az, hogy a kereskedők mennyit költenek reklámra. Coolidge elnök nemrég nagy beszédben állapította meg, hogy Amerika mérhetetlen vagyonának a hirdetésekre költött dollármilliók az alapjai. A Brassói Lavok mindennap felkutatja Önnek vevő után egész Nagyromániát. Hirdessen a Brassói Lapokban és megtalálja a válságból kivezető utat. — A Brassói apák apróhirdetéseire mindenkinek szüksége van. Annak is, aki ad és kínál, annak is, aki vesz és keres. Mai MDmnunk 10 oldal Anglia erélyes fellépésre sészüil a kommunist elless Ki akarlak utasítani a szovjet képviselmi Angliából LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A Daily Mail szenzációs jelentést közöl az angol kormánynak a kommunistákkal szemben elfoglalt legújabb álláspontjáról. A tudósítás szerint Baldwin felfogása az, hogy a kormány elég sokáig tanúsított tartózkodást a kommunista üzelmekkel szemben, s most már erélyesebb politikát kell folytatni-A tudósítás hozzáfűzi, hogy a december tizenharmadikán megtartott minisztertanácson az angol kormány tagjai nagyon közel álltak ahhoz, hogy a szovjet kormány képviselőit kiutasítsák Angliából. A határozat csupán azon hiúsult meg, hogy ezt Chamberlain külügyminiszter ellenezte, s ezt az álláspontot lord Balfour is támogatta. . ! német népszerfességi egyesület tiltakozik a sziléziai üzletek elnyomása elén BERLIN. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A Keletfelsősziléziában az utóbbi időben mindsűrűbben elkövetett erőszakos cselekmények, amelyeknek áldozatai mindenkori németek voltak, arra késztették most a német népszövetségi egyesületet, hogy memorandummal forduljon a népszövetségi vegyes bizottság elnökéhez. A memorandumban egyúttal panaszt emeltek amiatt, hogy a lengyel rendőrség mindannyiszor tehetetlen, valahányszor németeket támadnak meg. A kaltovici német főkonzul szintén panasszal fordult egy különös esetben a lengyel kormányhoz és egyben feljelentést tett az államügyészségen. A munci lapszerkesztők kiutasítása ügyében a német sajtószövetség nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben élesen tiltakozik a memeli német lapok elnyomása és a három német szerkesztőnek a Némesvidékről való kiutasítása ellen. A kiutasítás — mondja a nyilatkozat — nemcsak megokolatlan és önkényes, hanem egyúttal súlyos megsértése Litvánia mindközi kötelezettségeinek. A szövetség rméli, hogy a német kormány nyomatékosan fog fellépni a Memelvid'k német sajtószabadságért és a német érdekek megvédéséért. - L_ LJ _ i 1 .. ■