Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-15 / 11. szám
T. .Treia ca una sfânta ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési dij. aAAIl. evt. 11. szám ■ -fla IBuTcarssíben îs) 3 Isi. SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: KAPU-U. 61-66 EU 1$ £3) fi BKA TELEFONSZAMOK: SZERKESZTŐSÉG 1-77, tel ADÓHIVATALI FERDIHARD KIRÁLY (VOLT REZSŐ) KÖRÚT 83 IBtewl Isi $$ §** 8 L SS S1* KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6-77 SZÁM FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA ur. ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, Vs évre 270, Vs évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: 1/4 évre 420, Vs évre 820, 1 évre 1600 tej Szombat, 1927. fanuár 15- Meghiúsult Cirlius kormányalakító kísérlete A centrum nem volt hajlandó tárnokaim a dezignált miniszterelnököt a BERLIN. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Cirlius, dezignált kancellár kormányalakítási kísérlete tegnap délután végleg meghiúsult. A centrumpárt még egy utolsó ülést tartott, amelyen kettedfélórás tárgyaláson a következő határozatot hozta: A frakció újólag osztja vezetőségének súlyos aggályait a Curtins által szándékolt kabinetalakítás ellen. A vezetőséget megbízzák, hogy ezeket az aggályokat Curtinsnak és Stresemannak újból terjeszsze elő. Goldis visszavonta konyniarendeletét Továbbra is érvényben marad az erdélyi állapot • A rendelet a régi sérelmek egy részét is orvosolja BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítóitól ) A tegnapi napon a kultuszminisztérium rendeletet adott ki, amelyben visszavonta a kongruarendeletet, amely annak idején az egész országban általános felháborodást keltett. A rendelet szövege a következő: A 4983. számú 1926 november 15-én kelt rendeletet egyrészt a román egyesült, másrészt a kisebbségi keresztény felekezetek vezetősége tévesen értelmezte. A rendelet tr°ivilágítása, valamint a téves magyarázatok kiküszöbölése végett kötelességünknek tartjuk az alábbi információ nyilvánosságra hozását. 1) Az említett rendelet intézkedést tartalmaz arra, hogy az 1925. május 5-én hozott törvény és szabályzat, mely az alkotmány 22. §-át összhangba hozta a hazai román orthodox egyház szervezésével érvénybe lépjen. Tekintettel arra, hogy az alkotmány 2o §-a a felekezetek szabadságát és védelmét egyformán biztosítja, magától értetődik, hogy a védelem, amelyet az állam a domináns egyháznak biztosít, a rá vonatkozó törvény alkalmazásának keretében, egyformán meg kell adassék a többi felekezeteknek is. ( 2) A 49338—1926. számú rendelet egyelőre a május 6-án hozott törvénySS és 30 §-inak illetve 2 §-ok alkalmazását van hivatva rendezni .Ezek a paragrafusok, kimondják, hogy új parochiák létesítésénél városon 400, falun legalább 200 csalán követeltetik meg, jól megindokolt esetekben ennél kisebb számú családdal rendelkező parochiák is létesíthetők. Ha az egyházközség és személyzete segélyt akarnak az államitól, ehhez kérni kell a kultuszminiszter engedélyét is. A törvény eme rendelkezése alapján a miniszteri rendelet azt jelenti be, hogy a minisztérium csak olyan új parochiáknak engedélyez államsegélyt, amelyeknek városokon legalább 400, falvakon legalább 200 családjuk van s ezen felül megindokolt esetekben kivételesen állantsegélyt engedélyez olyan egyházaknak is, melyeknek családszámuk kisebb. Ezek a rendeletek természetesen nemcsak az orthodox egyházra, hanem mindazon többi egyházakra is vonatkoznak, amelyek új parochiát létesítenek . 3) A miniszteri rendelet 2. pontjában minden felekezetről részletes kimutatást kért a fenti rendelkezéssel kapcsolatban. A miniszteri rendeletnek ez a pontja fél. A lej mára változatan. Száz fej Zürichben 2*7272 svájci frank 100 lej 0-53 dollár 100 lej 2 shilling 16 p 100 lej 302 pengő 100 lej 2-19 aranymárka 100 lej 1773 cseh kor. 1 svájci frank 36*65 lej dollár 1 angol font 1 pengő , 1 márka 1 cseh korona 564 lej Terményárak : 190 lej 922 lej 33 25 lej 45-40 lej GAZDASÁGI MŰMÉRŰ de a Brassói Lapok mindennap bejárja Ön helyett egész Romániát. Az egész országban mindenütt élnek magyarok és a Brassói Lapok minden magyar embernek legfőbb tanácsadóia. Bízza a Brassói Lapokra érdekeinek képviseletét, hirdessen a Brassó Lapokan. Az a kevés költség, amit ez jelent, sokszorosan térül meg üzletének felvirágzásába. B r a i I a : rozs q 550-— lej, tengeri q 4t0‘— lej. Konstanca: rozs q 550 le", tengeri q 420 lej. 0 i u r g 1 u : tengeri q 390 — lej. PaseSapesti terménytőzsde. Szerd .yzat tartott Buza 3, 45 31 85, egyéb 30 65—31,J, O's 2.-20—24 40, zab 18 80-19 , árpa 18-80—19-60, Ungers 10.30— 16 70, kötés 15 20 -16 — pengő. Kalanttosabbnál fzatenkosabb hírek kelnek szárnyra a magyar miniszterelnök utjának terve alkalmából. A 10.fantázia olyan élénken dolgozik, hogy, tatár koronás királya, sőt királynéja is van Magyarországnak, s Szent István koronája, ha nemi is a régi épségében, ésfényében ragyogna újra, de legalábbis messzebbre és kiadósabban sugárzanék a mostani szerény pislákolásánál. A magyar kormány félhivatalosa egy kategorikus közleménnyel már szétütött elképzelődése színesen szállongó és makacsul visszatérő szülöttei között, kimondván, hogy a Bethlen miniszterelnök római útjához fűzött különböző 'kombinációk 'koholmányok. Más szóval nem igaz, hogy akár Ottónak, akár Albrechtnek magyar királlyá való választásáról vagy »kinevezéséről», akár Albrechtnak egy olasz vagy egy román hercegnővel való házasságáról, s ez utóbbival junkuimsban Magyarország és Románia állami jogi viszonyának radikális megváltoztatásáról volna szó. A félhivatalos cáfolata nélkül is nyilvánvaló az efféle kitalálások képtelensége. Magyarország mostani állásának megváltoztatását csak előre láthatatlan, rendkívüli fordulatok vagy nemnél is viszonyok közt ugyanazok a tényezők mozdíthatják elő, melyek a trianoni békeszerződést megteremtették. Olaszország egyedül, ha akarná sémi adhatná vissza Magyarország régi arculatát, királyválasztás meg házasság még kevésbbé. Az utóbbi, mint számos példa bizonyítja, nincs döntő befolyással az államok sorsára, az előbbi pedig nemi megy olyan egyszerűen, mint ahogy zsúrokon, fehér asztaloknál, meg szenzációt hajszoló redakciókbóit gondolják. Ottó vagy Albrecht vagy egy harmadik, vagy egy más alkotmányforma a legsúlyosabb magyar probléma, melynek kissé mélyebb riszkálása is mta még benn és künn egyaránt viharokkal és veszedelmekkel fenyeget Olyan kombináció pedig, mint a román—magyar perszonálunió vagy ebben a szövetségben kikristályosodó erdélyi autonómia, nemcsak a két állama közvéleményében, de a nemzetközi viszonylatban is I kiszálmíthatatlan komplikációt idézne fel. Olasz—magyar barátsági szerződés? Ez sem valószínűtlen, sőt az európaszerte hivő barátkozások és biztosítások labirintusát ez nagyon is kiegészítené, de csöppet sem alkalmas rá, hogy akár a kisantantot egészben, akár Jugoszláviát külön izgassa. Mussolini nem ellensége a kisantalnak és Olaszországnak barátsági szerződése van a szerb, a horvát, szlovén királysággal is. Holmi bekérne politikáról, s ebben Magyarország szerepéről alig lehet szó. Ami csöppet sem jelenti azt, hogy Bethlen római urinak nincs jelentősége. Van. Már csak azért is, mert Magyarország erkölcsi subát és értéket dokumentálja s mivel Fiume révébe vezetheti a tenger nélküli országot.