Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-15 / 11. szám

T.­ ­.Treia ca una sfânta ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési dij. aAAIl­. evt. 11. szám ■ -fl­a IBuTcarssíben îs) 3 Isi. SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: KAPU-U. 61-66 EU 1$ £3) fi B­KA TELEFON­SZAMOK: SZERKESZTŐSÉG 1-77, tel ADÓHIVATALI FERDIHARD KIRÁLY (VOLT REZSŐ) KÖRÚT 8­3 IBtewl Isi $$ §** 8 L SS S1* KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6-77 SZÁM FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA ur. ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, Vs évre 270, Vs évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: 1/4 évre 420, Vs évre 820, 1 évre 1600 tej Szombat, 1927. fanuár 15- Meghiúsult Cirlius kormányalakító kísérlete A centrum nem volt hajlandó tárnokaim a dezignált miniszterelnököt a BERLIN. (A Brassói Lapok tudósító­­j­ától.) Cirlius, dezignált kancellár kor­mányalakítási kísérlete tegnap délután végleg meghiúsult. A centrum­párt m­ég egy utolsó ülést tartott, amelyen kettedfélórás tárgyalá­son a következő határozatot hozta: A frakció újólag osztja vezetőségének­ súlyos aggályait a Curtins által szándé­kolt kabinetalakítás ellen. A vezetőséget megbízzák, hogy ezeket az aggályokat Cur­tinsnak és Stresemannak újból terjesz­­sze elő. Goldis visszavonta konynia­rendeletét Továbbra is érvényben marad az erdélyi állapot •­ A rendelet a régi sérelmek egy részét is orvosolja BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósító­i­tól ) A tegnapi napon a kultuszminiszté­rium rendeletet adott ki, amelyben visszavon­ta a kongruarendeletet, amely annak idején az egész országban általános felháborodást keltett. A rendelet szövege a következő: A 4983­. számú 1926 november 15-én kelt rendeletet egyrészt a román egyesült, másrészt a kisebb­ségi keresztény felekeze­tek vezetősége tévesen értelmezte. A rendelet tr°­ivilágítása, valamint a téves magyaráza­tok kiküszöbölése végett kötelességünknek tartjuk az alábbi információ nyilvánosságra hozását. 1) Az említett rendelet intézkedést tartal­maz arra, hogy az 1925. május 5-én hozott törvény és szabályzat, mely az alkotmány 22. §-át összhangba hozta a hazai román orthodox egyház szervezésével érvénybe lép­jen. Tekintettel arra, hogy az alkotmány 2o §-a a felekezetek szabadságát és védelmét egyformán biztosítja, magától értetődik, hogy a védelem, amelyet az állam a domi­náns egyháznak biztosít, a rá vonatkozó tör­vény alkalmazásának keretében, egyformán meg kell adassék a többi felekezeteknek is. ( 2) A 49338—1926. számú rendelet egy­előre a május 6-án hozott törvény­­SS és 30 §-inak illetve 2 §-ok alkalmazását van hivatva rendezni .Ezek a paragrafusok, ki­mondják, hogy új parochiák létesítésénél vá­roson 400, falun legalább 200 csalán követel­­tetik meg, jól megindokolt esetekben ennél kisebb számú családdal rendelkező parochiák is létesíthetők. Ha az egyházközség és sze­­mélyzete segélyt akarnak az állam­itól, eh­hez kérni kell a kultuszminiszter engedé­lyét is. A törvény eme rendelkezése alapján a mi­niszteri rendelet azt jelenti be, hogy a mi­nisztérium csak olyan új parochiáknak en­gedélyez államsegélyt, amelyeknek városokon legalább 400, falva­kon legalább 200 családjuk van s ezen felül megindokolt esetekben kivételesen álla­nt­­segélyt engedélyez olyan egyházaknak is, melyeknek családszámuk kisebb. Ezek a rendeletek természetesen nem­csak az orthodox egyházra, hanem mindazon többi egyházakra is vonatkoznak, amelyek új parochiát létesítenek . 3) A miniszteri rendelet 2. pontjában min­den felekezetről részletes kimutatást kért a fenti rendelkezéssel kapcsolatban. A miniszteri rendeletnek ez a pontja fél. A lej mára változatan. Száz fej Zürichben 2*7272 svájci frank 100 lej 0-53 dollár 100 lej 2 shilling 16 p 100 lej 302 pengő 100 lej 2-19 aranymárka 100 lej 17­73 cseh kor. 1 svájci frank 36*65 lej dollár 1 angol font 1 pengő­­ , 1 márka 1 cseh korona 5­64 lej Terményárak : 190­­ lej 922­­ lej 33 25 lej 45-40 lej GAZDASÁGI MŰMÉRŰ de a Brassói Lapok mindennap be­járja Ön helyett egész Romániát. Az egész országban mindenütt élnek magyarok és a Brassói Lapok min­den magyar embernek legfőbb ta­nácsadóia. Bízza a Brassói Lapokra érdekeinek képviseletét, hirdessen a Brassó­ Lapo­kan. Az a kevés költség, amit ez jelent, sokszoro­san térül meg üzletének felvirágzásáb­a. B r a i I a : rozs q 550-— lej, tengeri q 4t0‘— lej. Konstanca: rozs q 550 le", tengeri q 420 lej. 0 i u r g 1 u : tengeri q 390 — lej. PaseSapesti terménytőzsde. Szerd .­yzat tartott Buza 3, 45 31 85, egyéb 30­ 65—31­­,J, O's 2.-20—24 40, zab 18 80-19­ , árpa 18-80—19-60, Ungers 10.30— 16 70, kötés 15 20 -16 — pengő. Kalanttosabbnál fzatenk­osab­b hírek kelnek szárnyra a magyar minisz­terelnök utjának­ terve alkalmából. A 1­0.fantázia olyan élénken dolgozik, hogy, tatár­ koronás királya, sőt királynéja is van Magyarországnak, s Szent István ko­ronája, ha nemi is a régi épségében, és­­fényében ragyogna újra, de legalább­­is messzebbre és kiadósabban sugárza­­nék a mostani szerény pislákolásán­ál. A magyar kormány félhivatalosa egy ka­tegorikus közleménnyel már szétütött e­lképzelődés­e színesen szállongó és ma­kacsul visszatérő szülöttei között, ki­mondván, hogy a Bethlen miniszterelnök­ római útjához fűzött különböző 'kombi­nációk 'koholmányok. Más szóval nem­ igaz, hogy akár Ottónak, akár Albrecht­­nek magyar királlyá való választásáról vagy »kinevezéséről», akár Albrechtnak egy olasz vagy egy román hercegnővel való házasságáról, s ez utóbbival junk­­uimsb­an Magyarország és Románia állami jogi viszonyának radikális megváltoztatá­sáról volna szó. A félhivatalos cáfolata nélkül is nyilvánvaló az efféle kitalálások­ képtelen­sége. Magyarország mostani állásának­ megváltoztatását csak előre láthatatlan, rendkívüli fordulatok vagy nemnél is vi­szonyok közt ugyanazok a tényezők moz­díthatják elő, m­el­yek a trianoni békeszer­ződést megteremtett­ék. Olaszország egye­­dül, ha akarná sémi adhatná vissza Ma­gyarország régi arculatát, királyválasztás meg házasság m­ég kevésbbé. Az utóbbi, mint számos példa bizonyítja, nincs dön­tő befolyással az áll­am­o­k sorsára, az előbbi pedig ne­mi megy olyan egyszerűen, mint ahogy zsúrokon, fehér asztaloknál, meg szenzációt hajszoló redakciókbóit gondolják. Ottó vagy Albrecht vagy egy harmadik, vagy egy más alkotmányforma a legsúlyosabb magyar probléma, mely­nek kissé mélyebb riszkálása is mta még benn és künn egyaránt viharokkal és ve­szedelmekkel fenyeget Olyan kombiná­ció pedig, mint a román—magyar perszo­­nálunió vagy ebben a szövetségben ki­kristályosodó erdélyi autonómia, nem­csak a két állama közvéleményében, d­e a nemzetközi viszonylatban is I kiszálmít­ha­tatlan komplikációt idézne fel. Olasz—magyar barátsági szerződés? Ez sem valószínűtlen, sőt az európaszer­­te hivő barátkozások és biztosítások la­birintusát ez nagyon is kiegészítené, de csöppet sem alkalmas rá, hogy akár a kisantantot egészben, akár Jugoszláviát külön izgassa. Mussolini nem ellensége a kisantalnak és Olaszországnak barát­sági szerződése van a szerb, a horvát, szlovén királysággal is. Holmi bekérne politikáról, s ebben Magyarország sze­repéről alig lehet szó. Ami csöppet sem­ jelenti azt, hogy Bethlen római urinak nincs jelentősége. Van. Már csak azért is, mert Magyarország erkölcsi sub­át és értéket dokumentál­ja s mivel Fiume ré­vébe vezetheti a tenger nélküli országot.

Next