Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-05 / 3. szám
oteStelyîveszevt 'Avi*»» SfANTU GHEORGHE. J .îrei»r!*une SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDAI KIADÓHIVATAL • FERDINAND KIRISSY ELŐFIZETÉSI DÍJAK BRASSÓBAN: lEgy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 480 lej, egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj, /t.A.A11. évt. 3. számára CBfjIcarssîbsnîs) 5 lej. ETIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA ét. TELEFONSZÁMOK a SZERKESZTŐSÉG 1877 KIADÓHIVATAL 82, NYORJDA 6-77 SZÁMÚ ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, Vt évre 270, Vs évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: Vs évre 420, Vt évre 820, 1 évre 1600 lej Szerda, 1927. január 5. Radicsot megölték A gyilkosság hírét a jugoszláv miniszterelnökségen még cáfolják BELGRÁD. (A Brassói Lapok tudósítójától) Belgrád politikai köreiben nagy megdöbbenéssel tárgyalják azt a hírt, amely tegnap érkezett a fővárosba, s amely szerint Radics Istvánt egy népgyűlésen meggyilkolták. A hírt a jugoszláv miniszterelnökségen még cáfolják, de különböző források a leghatározottabban fenn ártják a gyilkosság hírét. Két óráig volt érvényben az olcsóbb vasúti díjszabás Óriási zavar a vasutakon a későn érkező visszavonó rendelet miatt Két óra hosszat olcsó jegyet adtak ki a pénztárak, a különbözetet utólag behajtották az utasokon BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Január elsején ,pontosan 0 órakorlépett életbe az új vasúti díjszabás, amely az utasok nagy örömére leszállította a vasúti személydíjszabást Voltak olyanok, akilk utazásukat egyenesen Szilveszter éjszakájára, éjfél utánra halasztották, hogy végre olcsóbban jussanak egy kis utazáshoz. A vasúti pénztárosok pontban éjfélkor megkezdték az újabb, olcsó tarifa szerint a jegyek kiadását, s az utazás megkezdődött olcsó díjszabás szerint . . Ez volt a helyzet éjfélkor. És tartott éjfél után két óráig. Mert éjfél után pontban két órakor megérkezett a brassói CFR igazgatósághoz a közlekedésügyi minisztériumnál a Szilveszter estéjén kelt távirati rendelet, amely érvényteleníti az új olcsó díjszabást, s a régi tarifa érvényességét tartja fenn. Természetesen értesítették azonnal az összes pénztárakat, ahol óriási riadalom tört ki Azok az utasok, akik éjjel tizenkét és két óra között váltottak jegyet, olcsó díjat fizettek, holott a miniszter távirati rendele értelmében ehhez nemi volt joguk, mert Íriszen a későn érkezett távirati rendelet értelmében az új díjszabás életbe seni lapuit. Nosza, megindult a teleforálgatás, egyik állomásról a másikra, hogy a beérkező vonatok utazsain vasalják be utólag a díjszabás különbözetet. A vasúti közegek ennek a parancsnak aztán kötelességtudóan eleget is tettek. Difficile est satiram non sembere. Megfoghatatlan, hogy ilyen nagyfontosságú intézkedéseket annyira későn adnak ki, hogy az idejében el sem juthat az illetékes hatóságokhoz, amelyek kénytelenek az utazóközönség utólagos zaklatásával eleget tenni a miniszteri rendeletnek. Hasonló eset történt egy évvel ezelőtt is, amikor a postaigazgatóság három nappal később adta ki a postatarifa felemeléséről szóló rendeletet, mint ahogyan az hatályba lépett Hozzá kell hát szoknunk ehhez? Ami pedig a legfontosabb: az utazás nem lett olcsóbb. <^wv>iiv>riviiYrvi*irriTir^*‘-‘‘>‘***JA**“"*‘*"*,l*******,*****‘*f,1‘*'*"‘ •Iffl r • csak annak az üzletnek és csak annak a vállalkozásnak van, amely okosan és rendszeresen hirdet. Hányan látják a kirakatot ? Pár száz ember megy el előtte és azok is csak az első nap vetnek egy-két unott pillantást a kirakóárura: a Brassói Lapokban elhelyezett Hirdetést mindennap százezer ember olvassa. Ebben van a fejlődés igazi biztosítéka: hirdessen a Brassói Lapokban. GAZDASÁGI HŐMÉRŐ A lej mára változatlan. Száz lej Zürichben 2*70 svájci frank ICO lej 0-53 dollár 100 lej 2 shilling 19 p 100 lej 37000 magy. kor. 100 lej 2-17 aranymárka 100 lej — cseh kor. 1 svájci frank 3715 lej 1 dollár . . 191 •/« lej 1 angol font 913 — lej 10.000 m. kor 27 — lej 1 márka . . 45*90 lej 1 cseh korona — lej ferménypiaoi A kettős ünnep után üzleti szünet van, árak nem alakultak ki. Megszórtak egy legényt, nem ugyan hatvan forintjáért, hanem talán egy leányért, talán egy rossz szó miatt, Brassóban, egy korcsmában, a láncban. Székely legény mártotta kését a székely legény mellébe, s egyszerre két áldozat, két romlás a nyomában. Mintha a mi szívünkbe is kést mártanának, úgy fáj ,mikor halljuk, hogy egymást tépik, marcangolják, ölik a magyarok, akiknek minden életszikrát untig kellene tartaniuk és lánggá erősíteniük a jövő számára. Ma itt, holnap ott, mna egy család körén belül, holnap egy mulatságon, mia egy régi bántatomi megtorlása gyanánt, holnap a sértett büszkeség pillanatnyi dühében felvillan a bicska vagy, felcsap egy dorong, s egy erő, egy fiatalság, egy élet oda. Megszúrtak egy legényt, s megölnek egy másikat, egy harmadikat, sokat, egész sorát a szép ifjúságnak, melynek már amúgy is nehéz sora van az életben, a katonaságnál, meg a cselédi szolgálatban, de amely székely kitartással és önmegtagadással áttörve a bajokat, «mégis csak talpon marad’, ember lehet, értéke községének, fajának, hazájának. Ilyenek, ha egyszerre csak buta dulakodásban elvéreznek, és ölőik, ha a fogház sötét cellájában éhezve sínylődnek esztendőkön át, lesújtott szomorú családot, talán özvegyeket, árvákat is hagyva hátra, mártírjai annak a közönynek és tehetetlenségnek, melyet társadalmamig s a magyarság szellemi és erkölcsi vezetői az alkoholizmussal szemben tanúsítanak. Megszúrtak egy legényt a kocsmában, ahol bizonyára részegek voltak már kicsikás és áldozat, ahol nem történt volna semmi baj, ha az az átkozott ital nem dolgozott volna bennük, s az nem szilajította volna fel a vérüket és nem homályosította volna el az elméjüket, az erkölcsi érzésüket Az ital, az italt És ezzel a gyilkos kórral szemben csakugyan nem volna erély, akarat, siker? Hát csakd ugyan ki kell szolgáltatnunk a székelység javát e szörnyű szörnyetegnek, mely a mellett, hogy a betegség pusztító sokaságát zúdítja rá erre a nemzes fajra, még a testvérgyilkosság rettenetes bűnével is megterheli? Ez volna az a végzetes Szfinksz, mely a magyarságunknak feladott rejtvény, a jövő meg nem fejtőit halálra keresi, s mindazokat, akik roszszul válaszolnak, megsemmisíti? A jövő a józan munka, a testvéri összetartás, a faj erkölcsi, szellemi és anyagi szolgálatai. Az ital által ez a jövő veszedelemben. .Túl kell felelni erre a nagy kérdésre! Meg kell váltani vele a halálraítélt népet Álljunk össze, indítsunk gyilkos háborút a testi és lelki mérgezés ellen, amely ép oly emberpusztítás — csak lassúbb, alattormosabb, kegyetlenebb, — mint az a másik, melynél megszúrtak egy legényt. Mindenki, aki egy magyart visszatérít a kocsmától, s a pálinkás bolttól, apostola lesz a népének, s már megtette kötelességét.