Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-23 / 18. szám
ate- -■: «-‹ r„—-. K PO IC M2?. Január 23. r . , rr (‡, 9. oldal, II. szám* BLASSO! mind el lehetett volna érni azzal, ha a földbirtoknefényét úgy hajtják végre, ahogy Magyarországon már hetven BT-tel ezelőtt meg tudták csinálni a birtokváltságot, holott akkor lényegében egészen másról volt szó, és olyan pénzügyi műveletet kellett végrehajtani, amely sokkal nagyobb mértékben terhelte az államot, mint a mostani földreform, amelynél az államnak egyszerűen közvetítőnek kellett volna lennie régi és dj tulajdonosok között. El lehet képzelni, hogy hat millió déklábtyi föld közvetítésén mentnyi természetes jutalékot lehetett volna keresni az állam számára, tehát a polgárok összesége számára. Bratianu Vintiláék azonban néztksak ennek a jutaléknak a megkeresését mulasztották el hanem alapjában véve közgazdasági szempontból eltétorolták az egész tőkét is és tönkre tették a régi nemzetfenntartó elemet anélkül, hogy, újat állítottak volna helyére. Igen, ez a mérlege a földreformnak és ez az, amit az ország sohasem bocsáthat meg Bratianuék kormányzásának. — Ez volt a Bratianu Vintila pénzügyi zsenije és ez az, aminek a következményeit mód a fiak és az unokák is meg fogják sínyleni. ÉS ez az, amiért mi azt mondjuk, hogy Bratianu Vinslának kötelessége volna, hogy visszavonuljon a közéletből, hogy ne merje még egyszer elvállalni a felelősséget az állam pénzügyeinek vezetéséért, — de ha már ezt nem teszi is meg, mert tudja, hogy ő, kedvére egybeállítandó náriámént sohasem fogja őt abban a kritikában részesíteni, amelyet megérdemel: legalább azt értse meg, hogy Erdélyben is Amerikát, Erdély megalkotta róla, alkotásáról és liberális munkatársairól a maga végleges ítéletét és hogy a legkevesebb amit elvár (őle az, ha nem jön ide, hogy felszakítsa a régi sebeket hanem nyugton hagyja őt szenvedései között, amelyeket elsősorban épen Bratianu Vintiának köszönhet ! ’ :if!?: 1 ----- " ^ A MAI PÉNZPIAC Péntek, január 21 A világpiacon: Kisebb arányú, eléggé élénk árfolyamhullámzás. A belföldi piacon: Teljesen változatlan a helyzet. A régi királyság felé most még vonatközlekedés sincs. Itt a piac mozdulatlan, üzlettelen. Délben: egy olasz líra 8.45, egy dinár 3.42 lei, egy francia frank 7.70 lej, egy oisztrák shilling 27.35 lej. Zürich. Devizák (zábelben a tegnapi zárlattól való eltérések): Nyitási árfolyamok svájci frankban: szír német márka 123.20, száz holland forint 207.55, egy dollár 5.19 és háromnegyed is fél), egy angol font 25.20 (sháromnyolcad), száz francia frank 20 CS és háromnegyed (j-3 és háromnegyed), Száz olasz livă 22.50 (1.a), száz cseh korona 15 37 és fél, száz dinár 9.12 és fél, száz leva 3 75, száz lej Sf.i5 és fél (~2), száz magyar pengő 90.77 és fél (j? és fél), tízezer" osztrák "shilling 0.7320. Budapesti értéktőzsde. Csütörtökön jól tartott árfolyamok. Zárlati árfolyamok pengőben. Magyar Hitel 83, Osztrák Hitel 13.4, Salgó 55.5. Rima 91, Délivasut 18.2, Államvasut 41, Kohó 25, Atlantika 1.72 Ganz-Danubius 192, Kőszén 415, Papíripar 3.6, Nasici 170, Szlavónia 3.2, Földhitelbank 199, Viktória malom 3.1, Kereskedelmi Hitelbank 67, Pesti Magyar Kereskedelmrti 114, Beocsini 160, Uttkányi 113, Láng 18, Lipták 3.2, Schlick 11, Brassói 46, Zabolai 1.6,Cukoripar 203, Klotild 1.4, Temesi szesz 265, Hungária műtrágya 127, Olasz Bank 55, Angol-Magyar 110, Leszámítoló 925, Magyar-Csehi 11, Nova 36.8, Csáky 30, Izzó 108, Magnezit 112 Ofa 895, Malomsofeg 18, Pesti Hazai 230. (—) Négy milliárd lejjel n nulla telíti Románia 1926. évi kivitele a behozatalt. A pénzügyminisztérium statisztkai ügyosztálya most tette közzé Románia 1926. évi külkereskedelmi forgalmáról szóló kimutatást. Ezek szerint míg az 1925. évben a behozatal 39 milliárd 97 millió lej értéket képviselt, addig a behozatal 1926-ban 34 milliárd 100 millió lejre emelkedett. A kivitel 1925-ben 29 milliárd 24 millió lej értéket képviselt. 1926- ban ellenben már 38 milliárd 11 millió lejértékre emelkedett. A kereskedelmi mérleg 1925-ben 1 milliárd 11 millió lej deficittel végződött. 1926-ban ellenben 3 milliárd 910 millió aktívumot tüntet fel. (2) A román kereskedelmi és iparkamarák lépéseket tesznek a vízumok eltörléséért. Bukaresti jelentés szerint a kereske■ idelmi és iparkamarák koréban élénk akció indult meg, hogy lépéseket tegyenek a kormányai a vízumok eltörlésére. A kamarák a vízum eltörlését azoknál a kereskedőknél tervezik, kiknek külföldre kell utazniok kereskedelmi ügyleteik lebonyolítására s üzletkötés végett. A tervezet szerint a kereskedőknél elég volna a kereskedelmi és ipari kamara bizonyítványára, melyben azt igazolná, hogy az illető kereskedőnek hol vann a telepe. Magától értetődik, hogy ezt a könynyítést Románia csak a viszonosság elve alapján vezetné be. (2) Lestáll oták a btttkkenaflál al Aisztriában. Bécsi jelentés szerint az Osztrák Nemzeti Bank évó 19-ild hatállyal leszállította a leszámítolási kamatlábat 7 százalékról 8 és fél százalékra, a lombaraatiat hasonlóan leszállították egy félszázalékkal. Mucumkm Brassó! piaci árak. Marhahús levesnek 34—36 lej, marhahús pecsenye 48—59 lej, sertéshús combja 59—52 lej, sertéshús karaj 54—56 lej, zsirszalonka 52—56 lej, zsír 70—72 lej, tojas drb. 2.80—3 lej, csirke párja 90—160 lej. — Élőállat árak kilóra: export ökör élősúly kgr. 22—21 lej, sertés 33—37 lej, igás ökör drb. 8ooo—llooo lej, ló drb. 4ocr— 12ooo lej, ló luxus dr. 14ooo—20ooo lej — Terményárak nagyban: buz. 109 kgr. 870 —900, rozs 620—630 lej, árpa sör 620—640 lej, takarmányárpa 480—521 lej,zab 480—520 lej, tengeri szemes 410—430 tej, lencse, nagyszerűn 14oo—16oo lej, bab, tehén 500—550 lej, burgonya 180—220 lej. — Takarmányárak nagyban per 100 kgr. Széna, préselt 160—200 széna laza 140—100 lej, szalma laza 80—100 lej, korpa 350—360 lej. Lépfenében elhullott állatok után állami kártérítés jár, de csak azután az állat után, mely a községben elsőnek hull el. Ez is csak az esetben, ha az állat lépfertés voltát a bukaresti állami állatorvosi főiskola laboratóriumi vizsgálata megállapítja és ez alapon az iskola igazolja az elhullott állatnak lépfenés voltát. Felhívtuk e körülményre az érdekelt állattenyésztők figyelmét, azzal, hogy adott esetben éljenek jogaikkal és küldessenek vizsgálati anyagot az állatorvosi főiskolának. Törvénytervezetek a szőlőművelés érdekében. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület annak idején a szőlőtermelés és borértékesítés körüli bajok orvoslása érdekében felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez. Értesüléseink szerint a földmivelésügyi miniszter három törvényjavaslatot készít elő és pedig egyet: a szőlőművelés támogatásáról, másodikat a borhamisítások leküzdéséről, egy harmadik javaslatot a szőlősgazdáknak sinetikátusbá váló kötelező szervezkedéséről. Magyarországorn folyó évi január 1 -től a gazdasági munkások jogviszonyait újabb alapokra fektették. A gazdasági munkásokat igazolvánnyal, vagy maunkakönyvvel látják el. A gazdasági munkáskérdés és elhelyezés szolgálatában állanak: 1. a községi gazdasági munkás nyilvántartás, 2. a városi és vármegyei nyilvántartás, 3. a központi országos gazdasági munkás nyilvántartás és munkaközvetítési osztály. Rádió a gazdasági oktatás szolgálatában Németországban elhatározta, a német országos gazd egyesület, hogy rádió-előadásokat rendez gazdák számára. A berlini 1300 hullámhosszon hétfőn és csütörtökön délután 6—6 óra 30 p (nálunk ez 17—17 és fél órának felel meg) gazdasági előadásokkal örvendezteti meg a rádió-hallgatóságot- Ausztriában is hasonló tervekkel foglalkoznak. A jugoszláviai német gazdák szervezkedése. A jugoszláviai német gazdák Agraria dm alatt értékes gazdasági szövetkezetbe tömörültek. Az Agrária 1920 évben 10 hónap alatt 810 vagon műtrágyát közvetített. A szövetkezet az idén a rendes termelés és kender értékesítés terén is szép eredményeket ért el A liszt vámja Görögországban. Görögország leszállította a lisztkiviteli vámot 6,59 drachmáról 5 drachmára. Hír szerint a görög malmok a lisztvámok leszállítása ellen állást foglaltak. Kávéházban, étteremben és mindenütt, ahova magyarok járnak, ködölje aBRASSÓI LAPOK*-at, Románia legelterjedtebb magyar napilapját. FAIMUS Regény Irta: JUSTH ZSIGMOND 53 36. I — Hát le veled mi történt öreg vakand, hogy úgy megugrottál. — Hát... megugrottam — mondta az öreg kutya misztikusan. Allát egyik kezébe temetve, nagy szalonkabátjába szinte eltűnve, guggolt a széken. Aztán hol jártál? — kérdte Lőrinc. — Te Gábor, van kedved feljönni a sajtosokhoz? — Mikor? — Holnap. ÉS Gábor Lollyra gondolt, aztán egyet simítva homlokán: — nem bánom, felmegyek ... de... miért? — Miért? Hisz egyszer azt mondtad, érdekelne a havasok világa. — Felmegyek bizonynyal. — Hát én velem mi lesz, ha ti elhagytok? — kérdte Lőrinc siránkozó hangon, komikusan. — Te rajtad osztozkodni fognak a dámák. Itt maradsz lány-inspektornak, tréfált Földi. — Akkor én se maradok. Én egy idő óta úgy félek a comtesse-ektől. Azt tuálom, csak az egyszerű, a romlatlan... — Mit értesz »romlatlan« alatt, kis király? — Bolond Pöldi azt, ha a lánynak nincs selyem alsó szoknyája. — Az már más. Pedig látod... Én nem akarlak házasítani, nem az én kenyerem, de ez a Julia helyes leány. — Látvd Poldi, én is ezt akartam Loméinak mondani. Éppen neki való, higgadt, okos, elszánt leány. Kissé tán hideg, de azért őt szereli s igy, annál dicsőbb Tudja a kétszerkettőt, (hej, de ritka tulajdonság, a mostani lányoknál) ismeri az embert s annyira okos, annyira józan, hogy még tán az ilyen mi fajtánkbeli összetett masinának is alá tudja magát vetni. Éhez pedig rengeteg sok józan ész s nagy akaraterő szükségeltetik... — Édes fiaim, hallgassatok el, mert biz Istokt... Mondtam már, hogy nem szeretem, ha házasítanak. Ezt tudjátok vagy mi. — Na, jól van gyermekem. Ezt csak úgy mellesleg mondtuk, ugye Gábor. Mi ehez úgy se értünk . — Hát így t© is feljösz? — kérdte Gábor. — Azaz még se mehetek. Mert akkor a vaddisznó-vadászat címe alatt kéne mennem, úgy meg Tolni, meg a Bálványossy fiúk is velünk tartanának. ” — Ebből pedig nem kérünk ! — Nem ám ? — De hát akkor itt hagytok egyedül, ezzel a két lányával? — Ne félj Loncim, nem esznek meg a lányok, kivált... Julia nem, — nevetett Poldi nagyot. .. — És... hánykor mentek? — Tán holnap hajnalban, az éjszakát is ott töltjük s csak másnap jövünk vissza, Maja meglátod Gábor, milyen az élet másik oldala, az, a mely érv igen távol esik a tietektől... Az egyszerűség világa. És az öreg bölcs szinte végleg összetett. fejen egészen eltűnt kabátja szárnyai között, már csak az az óriási holdvilág világított ki a karosszékből a feje búbján. — Ist’s erlaubt? — kérdteegy rikácsoló hang. — Szabad, szólott Lőrinc. A két Bálványossy fiú csörgetett be az ajtón. — Hát itt laktok? Kerestünk már titeket az egész kastélyban s nem tudtunk rátok akadni Ki lakik itt közületek? — kérdte Szapszi a fiatalabb, egy keskeny arcú, szőke pofaszakállas, sápadt, savószinü fiú, fürkésző arccal tekintgetve körül. — Én Marci, — felelt rá Lenti. Rendesen kereszte s nem gúnynevén nevezte a két fiút. " * 4 — Ugy-e bár, mi is laktunk e szobákban Niki? - -»i. — Azt hiszem, felelt rá Niki közönyös hangon. A Bálványossy herceg egy kis faszéket lovagolt meg. Tisztára úgy nézett ki rajta, mint egy telivér jockey. Simára fésült haj, majdnem tökéletesen szertelen álló ajkok, nagy ráncok (dacára 24 évének) a két pofáján. Zöldeskék, hideg, metsző szemek, gúnyos ajk, vékony felfele álló orr. Nem volt e két fiúban semmi, ami magyar eredetre vallott volna. Telivér osztrák volt mind a kettő, s inkább Máriahilf, mint a Slorrengasse felé húzott. , I . CB«». ’■