Brassói Lapok, 1927. január (33. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-07 / 5. szám
1927- Január 7. délyi pénzintézet záloglevelei szerepeltek a bécsi tőzsde árlapján. 1919 végéig meglehetős üzlet is folyt ezekben az erdélyi záloglevelekben, midőn azonban Erdély, román impérium alá került, a tényleges üzlet megszűnt és azóta, immár hat év óta ezek a záloglevelek immár minden jegyzés nélkül, tehát csak formálisan szerepelnek az árjegyző lapon. A következőkben felsoroljuk ezeket az erdélyi pénzintézeteket: Aradi Polgári Takarékpénztár rt.1, 5 százalékos záloglevél prémium nélkül és 5 százalékos záloglevél 10 százalékos prémiummal. Amimegyei Takarékpénztár K.t. 4 és fél százalékos záloglevél. Bécsben a kifizetéseket a Wiener Bankverein eszközölte. Nagyszebeni Általános Takarékpénztár K. T. 5 százalékos záloglevelek, az összes kibocsátások, 4 és fél százalékos záloglevél IV. kibocsátás, 4 százalékos V. kibocsátás. A kifizetéseket Bécsben egy csomó bank eszközölte és még eszközli ma is, mivel ennek az intézetnek zálogleveleiben még történnek olykor üzletkötések. A nagyszebeni intézet a következő bécsi bankokkal áll a zálogleveleket illetőleg üzleti viszonyban: Wiener Bankverein, Eskamptegesellschaft, Zentralbank der deutschen Sparkassen (likvidálás alatt), Verkehrsbank, Bodenkreditanstalt, Laenderbank, Mercurbank, Zentralhodenkrelidbank (felszámolás alatt) és Schellhammer és Schattern. Nagyszebeni Földhitelintézet B. T. Ez az intézet hét különböző fajta záloglevelet helyezett el annak idején a bécsi tőzsdén. Egy részük azonban már teljesen ki van sorsolva. Brassói Általános Takarékpénzstár K. T. 4 százalékos 1. kibocsátás, amelyet azonban 1919. áprilisában már teljesen kisorsoltak. 4 és fél százalékos 11. kibocsátás. Az első évben, 1903-ban bécsi kurzusa 100 és fél, 1914- ben 88 és fél volt. Az összeomlás után csak 1920-ban volt még benne üzlet 248, már meglehetősen elértéktelenedett (koronás kurzus mellett. 4.2 százalékos 111. kibocsátás. Elsőkurzusa 1906-ban 99,75, utolsó kurzusa a háború kitörése előtt 87 és tét volt. 5 százalékos IV. kibocsátás. Ezt csak két éven átjegyezték, 1913-ban 100-as, 1914-ben 99 es, évvégi árfolyamon. A bécsi kifizető helyek akövetkezők: Anglobank (beolvadt a Krutfitanstaltba), Wiener Bankverein, Marcurbank, Zentralbank der deutschen Sparkassen (felszámolás alatt), Zentralbodenkreditbank (Felszámolás alatt.) Ezek lennének a Bécsben hivatalosan jegyzett erdélyi záloglevelek. A helyzet tehát az, hogy az összeomlás óta még a bevezetett záloglevelek iránt sincsen érdeklődés. Ettekintve attól, hogy a bécsi piac mit teljesen képtelen új kibocsátások felvételére és éppen ezért hivatalos osztrák részről szinte leküzdhetetlen akadályokat gördítenének újabb erdélyi záloglevelek jegyzése elé, a román kormány pénzügyi politikájának előbb gyökeresen meg kellene változnia , és csak azután lehetne a régi erdélyi-osztrák financiális kapcsolatok felelevenítésére gondolni. A bécsi bankvezérek ugyanis a legnagyobb elkeseredéssel viseltetnek Románia irányában. Bra Jani Víntila nacionalzálási politikája óriási károkat okozott azoknak a bécsi pénzintézeteknek amelyek az összeomlás előtt a jelenlegi Románia területén, főként Bukovinában érdekelve voltak. Amíg a román kormány legalább részben nem nyújt kárpótlást, addig a bécsi tőke nem hajlandó Romániával szorosabb kapcsolatba lépni. A bécsi nagybankok elkeseredését és Románia ellenes magatartását illusztrálja a Banca Marnbrosch, Blank és Co. esete. Ez a vezető román pénzintézet az összeomlás után fiókot akart alapítani Bécsben. A bécsi nagybankok tiltakozására az osztrák kormány a fiókalapítási kérvényt ismételten elutasította és csak midőn a bécsi román követség erélyesen interveniált, engedjte meg, hogy Bécsben nem fiók, de bizományi társaság a tanuljon. A bizományi társaság (Kommanditgesellschaft) meg is alakult Albert Blankes Co. címen, a bécsi nagybankok azonban mindenütt, ahol leheltek, akadályokat gördítettek működése elé, és így a Marmorosch Blank és Co. cég lassanként visszavonult és BRASSÓI LAPOK 9. oldal- 5. Blálint az Albert Blank & Co. néven működő bécsi telep felszámolás előtt áll. Ez a helyzet szignál arája. Még ha, ami ugyan egyakmai, sajnos, nem remélhető, a pénzügyi helyzet meg is javulna és Bécs felvevő képes lenne, akkor sem lehetne gondolni arra, hogy erdélyi bankok és takarékpénztárak zálogleveleket, helyezhessenek el és közelebbi kapcsolatokat létesíthessenek a bécsi nagybankokkal. A román kormánynak előbb reparálnia kellene a régi sérelmeket vagy legalább is garanciákat kellene nyújtania a jövőre nézve, hogy a Bratianu Vintila-féle vagyon- és jogfosztó pénzügyi politika nem ismétlődhetik meg Romániában. Addig azonban az erdélyi pénzintézetek sínylik meg a liberális kormány intézkedéseit. Szemere Fát. A MAI PÉNZPIAC Szerda, január 5 A világpiacon: Alig érezhető árfolyamhullámzás. A le Küldi piacon: Változatlan a helyzet A következő két napos ünnep miatt az üzleti lanyhaság érezhető, forgalom minimális Délben: egy svájci frank 37.10 lej, egy dollár 191 és fél lej, egy német márka 45.70 lej, egy angol font 933 lej, egy francia frank 7.60 lej, egy cseh korona 5.69 és fél lej, egy osztrák scilling 27.25 lej, egy, pengő 3. 65 lej. Zürich. Devizák (zárjelben a tegnapi zárlattól való eltérések) Nyitási árfolyamok svájci frankban: száz német márka 123.15, száz holland forint 207.30, egy dollár 51813 (— 18), egy angol font 25.14 (—fél), száz francia frank 20.42 és fél, száz olasz líra 23.14 (—10), száz cseh korona 15.34 és fél (ffél), száz dinár 912 és fél, száz leva 3.75, száz lej 2.72 és fél, száz pengő 90.65, tízezer osztrák korona 0.7305. Budapesti értéktőzsde. Arak pengőben-Magyar Hitel 83.1, Osztrák Hitel 12, Salgó 50, Rima 88.5, Délivasut 16 80, Államvasut 33, Kohó 22, Atlantika 1, Ganz-Danubius 195, Kerszén 423, Papíripar 3 és egynegyed, Nasici 145 és fél, Szlavónia 3.5, Földhitelbank 20.2, Viktória malom 3.85, Kereskedelmi Hitelbank 67, Pesti Magyar Kereskedelmi 113 és fél, Beocsini 145, Urikányi 136, Láng 165, Lipták 32, Schlick 9 és egynegyed, Brassói 42,5, Cukoripar 200, Hungária mátró- Igtya 13, Olasz-Bank 50, Angol—Magyart 100 és egynegyed. Leszámítoló 92, Magyar- Cseh El, Nova 33, Izzó 109, Magnezit 171, Viktória bútor 01, Ora 87, Pesti Hazai 229. (—) Január harmincegyedikéig adandók be az 1927. évi adóvallomások. Az adók egységesültéről szóló új törvény rendelkezései szerint az 1927. évi adóvallomásokat január 31-ig bezárólag kell beadni. Február havában az adókivető bizottság megkezdi működését és dönt a megadóztatható hányadról. Adóvallomást azok is tartoznak beadni, akik meg voltak elégedve a múlt évi adókivetéssel. Nyilatkozatukba azonban beveszik, hogy meg voltak elégedve az 1926. évi adóval. Azok az adózók, kiknek jövedelmük 1926.-ban kevesebb volt, mint 1925.-ben, ezt a vallomásban le kell tüntetniük és az adóleszállítást kérniök. (—) Vásár Kőhalomban. Kőhalomban az országos vásár az alábbi napokon lesz: Január 7 és 8 napokon marha- és lóvásár, január 10-én kirakóvásár. (2) A személyvonali bérletekkel gyors, és exprissözvonatokon is lehet utazni. Az államvasuti díjszabás megállapítására kiküldött bizottság jelentése alapján az államvasutak vezérigazgatósága így rendelkezett, hogy a személyvonatokra kiadott bérletek a gyorsvonatokra is érvényesek, ha a bérlő az indulási állomáson 100 lej különbözetet lefizet, az expresszvonatokon ez a ráfizetés 155 lej. Az utazás megszakításánál a vonat megérkezésekor az állomáson azonnal láttamoztatni kell a különbözeti jegyet. Ez a rendelkezés január 1-én már életbe is lépett. r Kávéházban, étteremben és minden itt, ahova magyarok járnak, köetelje aBRASSÓI LAPOK-at, Románia legelterjedtebb magyar napilapjá. FAIMUS Regény Írta: JUSTH ZSIGMOND 41 — No ez okos. Úgy gyerekek. Bég yorai pardon like Adan... pudí naket, de az orvos hideg ledörzsölést rendelt, el kell viselnetek pár pillanatig ezt a szegényes látványt, tudod, a Metzger-féle kúrával jár ez is. Kari, die Cigarren, — kiáltott a komornyikjának, ki hajlongva átnyújtotta a szivarskatulyát a fiuknak. — És családod, hogy van? — kérdte Lórinez. — Oh, a Miczi gyenge. Nemsokára megint Franzensbadba kell mennie. A trónörökösné is hívja, meg Tini és Elize is ott lesznek... No meg a kúra is szükséges neki A babyk egészségesek, most kezdenek angolul tanulni, olyan furcsák, a »ch«-t még nem mondják ki jól, mindig feszt-et mondanak. Most itt van a Lolly sógornőm is, cin Fesches Mädl. Ebben a lányban van vér, ennek majd nem kell Franzensbad ! — és éles hangon nevetett, de úgy, hogy homorú melle csak úgy zihált belé. — Na, jobban ezen az oldalon — dirigálta inasait — még nem tudnak maszírozni, pedig emez magától Metzgertől tanult. Az aztán a doktor és műven kellemes társaságot tud maga köré gyűjteni, mióta császárnénk ott járt, azóta fashionable Metzgernél születni újjá. Én is minden nyáron eljárok hozzá. Szegény Micimet meg halmozottan halottaiból támasztotta fel... Minekünk mindnyájunknak nem ártana koronkint egy ilyen kúra. — És ismét nevetett. — Volt a kacagásában valami vén asszonyos csak úgy, mint a Miklós bácsi nevetésében. Arca eltorzult, alig látszott a sok ránctól, halvány, mélyen beesett zöldes szeme még jobban eltűntek a ráncok alatt Látszott rajta, hogy régen jött a világra s azóta folyton vén ÜL ! — Most itt van nálam a Stázi taute is. Tudva, nem fért meg a Crescence nénivel, nem jöttek sehogyse ki. No, de csoda-e? Amaz férfias katonás öreg asszony, emez meg csupa nyafogás. Mintha csak porcellánból volna. — mondta és homorú mellét kifeszitette. — Sok bajunk van vele. A túlsó toronyban lakik, a két komornával — három szobában. Képzeljétek, egy idő óta az a rögeszméje, hogy nem jár le ebédelni. Azt mondja, nem bírja ki nálunk a lármát. Hát a Crescence vendégeinek zsibvásárját hogy bírta ki harminc esztendeig, épp csak azóta, mióta az öreg Feldzeugsmeister meghalt. Én különben nem bánom, ha nem rs jár le... unalmas nagyon. Mindig ugyanazt a néhány dolgot hajtja: a prágai dalokról, a Ferdinand császár udvaráról regél. Végre is magamhoz kellett vennem, bár a Miczí sirógörcsöt kapott három napra. Nem akarta, de egy világért sem. Azt mondta, nem bírják ki az idegei.. Kibírták. Elvégre is, csak nem lökhetem ki az utcára őt, egy Sonderburg hercegnét, ki még hozzá Nifford leány. No, de elég az öregről. Hát te Gábris hogy vagy, mióta visszajöttél?... Mit csináltál Londonban, Párisban? Irigyié reméltó fiú, mióta csak kibújt a tojásból, mindig utazik Jártál sokszor az operabálokba és a Bullier meg van még? Hallottad Ihérésát? Na, ez már öreg lett. Most persze, Felicia Mallett járja. Ezt a couplet-ot ismered? — erre egy régi, ősrégi couplet-t kezdett fütyülni, amelyet már húsz esztel ideje, hogy fújnak a boulevardokon. — Az operába sokat jártam. Mentorai mindenhová, az élet mindennél jobban érdekel. Aztán észrevéve magát, hogy magas borokat penget, hirtelen elhallgatott. — Gábor sokat látott — segítette ki bátyját Lőrincz — irigylem érte. — Irigyled? Ezt ugyan jól adod. Hisz csak rajtad áll, hogy utazzál. Nyitva elölted a világ — mondta éles hangon vihogva hozzá Ezalatt a két inas lassan felöltöztette. Az egyik a harisnyát húzta a lábára, a másik cipőjét gombolta. Majd a komornyik sütővassal lépett melléje és bajuszát kezdi bonydoritani. Erre aztán elhargatott Gábornak úgy tűnt fel, mintha beszéde alatt tühegygyel valaki az asztal kopogtatta volna, olyan üres vékonyka volt mindaz, amit mondott. A csendet Lőrincz szakította meg, a Tomi versenylovairól kérdezősködött. Erre ismét megéged a nyelve és beszélt sokat, hosszan, bár még erről sem valami nagy szakértelemmel. k 1adó; »Brassói Lapok« nyomdája.