Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-18 / 38. szám
Xe'ft • I.P* ,tv SZERKESZTŐSÉG SS NYOMDA: 'KIADÓHIVATAL: fEROIHAUB KIRÁLYVOLT Rtt ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓÉ Egy hóra 90 le], negyedévre 240 le], félévre 41 egy évre 900 le] és havonta 15 lej kézbesítési AAAllI. évf. 38. Szám , Rm fflakaresttw Is! 3 tel M Anil AQ telefokszakok. szerkesztőség 1773 IWSZ! KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 677 SZÁM r&HonaBxTÖSZELE BÉLA dr. ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, V* évre 270, V» évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: V« évre 420, Vi évre 820, 1 évre 1600 lej Péntek, 1927. február 18 -fi Grozavescu Traján tenoristát agyonlőtte a felesége A fegyvert a féltékenység adta az asszony kezébe Grozavescu szörnyethalt BBCS. (A Brassó Lapok tudósítójától.)Az osztrák fővárosnak szomorú szenzációja van: Grozavescu Trajánt a bécsi operah láz lugosz születésű, világhírű tenoristáját a felesége tegnap délután agyonlőtte A gyilkosság egy szinte jelentéktelen szóváltásnak volt a következménye, egy féltékenységi jelenetnek, amelyben gyanúja alaposságáról talán maga a férjgyilkos asszony semmi voltmeggyőződve. A gyilkosság A szerencsétlen esetről emelőre a következő részleteket jelenthetjük: Grozavescu tegnap délután utazni készült, Berlinbe akart menni, vendégszereplésre. Amikor csomagolt, a felesége, aki férjére egyébként nagyon féltékeny volt, kérte hogy vigye magával. Az aszszony kérését Grozavescu nem teljesítette. Grozavésőimé erre cselhez föl vamodért- Titokban az útitáskába csempészte saját ruháit is. A férj ezt észrevette, s a ruhákat kidobta onnan. Újból házi jelenet következett. A művész a feleségét a hálószobába akarta tuszkolni, az ajtót reázárni, hogy békességben csomagolhasson tovább. Az asszony azonban revolvert rántott s rálőtt Grozavescora, aki azonnal meghalt. A tragédia délután fél hélykor történt Grozavescuuné a rendőrségen . Grozavescunét a rendőrség a gyilkosság után egy negyedórával letartóztatta. Letartóztatásakor is folyton hangoztatta: — Bűnös vagyok, én lőttem agyon! • A lakásból beszállították a bécsi Józsefvárosi kapitányságra, ahol a rendőrkapitány este fél hatkor kezdte meg kihallgatását Az asszonyon óriási idegesség vesz erőt, úgy, hogy a kapitány kérdéseire képtelen, válaszolni A kihallgatás eredménytelen marad, s a kapitány elrendeli, hogy a szerencsétlen nőnek a kórházban kell aludnia, hogy nagy idegességét kipihenhesse. „ Megöltem, mert kínzott“ Matter kormánydar Seses, ajózsefvárosi kapitányság vezetője a kihallgatás után a következőket mondotta a sajtó képviselőinek: — Az asszonytól nagy idegessége miatt érdemleges "vallomást nem» kaphattam. Folyton sír és tördeli a kezét, s ezt motyogja: »Megöltem, tegyenek velem, amit akarnak, csukjanak be, megöltem, mert kínzott« A kínzás mibenlétét nem sikerült kifaggatnom. Van egy vallomás, Grozavescu Olgáé, a művész nővéréé, aki szerint az asszony beteg, ideges, hisztériás, féltékeny természetű. Lauterstein Henrik, Grozavescu bnd presszáriója a következőket mondta a sajtó képviselőinek: — Grozavescuné előbb egy katonatiszt felesége volt, de amikor először látta meg Grozavescut, felbontotta a házasságot A zavartalan boldogságot csak az szakította meg, amikor Grozavescu nemre(Folyztatása a 2-itr oldalon) GAZDASÁGI HŐMÉRŐ A le) mára változatlan Száz le) Zürichben 3 svájci frank 100 le] 100 le' 1U0 le] 100 lei 100 lej 0*57 dollár 2 shilling 3-4 p. 3‘25 pengő 2*40 aranymárka 19.15 cseh kor. I dollár . . 1 angol font . I pengő . . . I márka • • 1 cseh korona 1 svájci frank 33 80 le) Terményárak Konstanca: Rozs q 580 - 590 lej, len q 950— 1060 lej, zab q 500 515 lej, szalma q 120 lej, széna q 120—240 lej, tengeri q 400—420 lej, árpa q 350 lej, köves q 475 lej. Budapesti terménytőzsde. Kedden gyengén tartott Buza 34 34 40, elegy 33 20 - 33 60, rozs 20 30 26 40, zab 2u 60 20 80, árpa 22—2 *50, tengeri 19*50—1980, korpa 15 60— 1590, köles *5 50-16 pengő. 175 — le] 85 - le] 30*72 lej 41*65 lej 5*22 lej társadalmi más eszköze a hirdetés. A kormányok nem ronthatnak annyit a közgazdasági viszonyokon, amennyit a hirdetések jóvá nem tehetnének. Tökéletes gazdasági szabadság a hirdetések alapja s mindenkinek egyformán utat nyit a sikerhez. A jó hirdetés a vállalatnak közvetlen kibővítését jelenti. Hirdessen rendszeresen a Brassói Lapokban és hamarosan tapaszalni fogja ezt A Brassói Lapok világorossá teszi a falvakat is, mert ha a Brassói Lapokban hirdet, annyi az, mintha mindennap százezer vásárló nézné meg a kirakatát Hz Imparaful Trajan, Románia, hajóparkjának egyik dísze a viharban zátonyra futott. Utasait a bátor és hősies hajószemélyzet megmentette, s most magát a hajót próbálják megmenteni. Idáig eredménytelenül. A tenger viharos, a megközelítés nehéz, kedvezőbb alkalomra kell várni , azalatt míg ez a nagy erőfeszítés folyik a menthető mentésére, kamarában és szenátusban a közlekedésügyi minisztert interpellációkhullámai ostromolják. Hogyan történhetett a katasztrófa? Mi van Románia féltve féltett hadi és kereskedelmi flottájával? Mikép lehet és kell a külföldön elterjedt újabb balvéleményt mielőbb eloszlatni? A miniszter válaszolt és a miniszter megnyugtatta a háborgó kedélyeket Elemi csapás történt, túl az emberi akaraton és erőn Nelson parancsaként minden tengerész megtette kötelességét és csak elismeréssel és büszkeséggel lehet adózni önfeláldozó hősiességüknek. Románia tengerészete egyáltalán hivatása színvonalán, áll, — mondja a miniszter — és világítótomyai ép oly pontosan levelik szét irányító fényüket, mint maga az élő szervezet De elemi csapás ellen nincs segítség, mint ahogy a külföldi rágalmait sem lehet a legjobb akarattal sem megelőzni-Nemcsak a parlament, de az egész közvélemény is osztozik ebben a felfogásban. Vihar van a tengeren, baj érheti a hajót, s fontosabb, ha akikre utasai és podgyászai bízva vannak, a válságos pillanatban férfiasan, a lelkiismeret kötelességével megállják a helyüket Az erkölcsi erő úrrálevése a kényelem, közöny és érdek hullámain, kárpótol minden zátonyért, törésért, anyagi pusztulásért. Az împăratul Trajan az ország alkotmányának, kormányzatának a kéne. Szabadon és büszkén lengeti lobogóját a világpolitika és civilizáció ikceánján. Ma a béke csöndes és nyugalmas útjain, a biztossg és fölény tudatával, de holnap? Ki lát a holnap mélységeibe és örvényeibe? Ki tudja mikor tör fel egy új irtóztató ciklon, mely még a leggyörőrűbb alkotásokat a legnagyszerűbb erőfeszítéseket is zátonyra futtatja, ha ugyani nem a szaegattai szélivel? Ki tudja? Megpróbáltatások napjai jöhetnek el, amikor a fizikai fájdalmak és bajok fölött magasan és méltón kell lobognia az erkölcsi nagyság zászlajának. Amikor tajtékos hullámok, félelmes forgatagok, halálra kereső Szicíliáid és Karibdiszek szörnyei ellen csak a munka szépsége, a lelki emelkedettség a milliók összhangba szabadíthat meg. Elemi katasztrófa ellen nincs mentség, ése az erkölcsi erőnek diadalmassá kell válnia. Erre pedig nagyszerű alkalmak, beláthatatlan térségek kínálkoznak. Csaldamazokat ragadják meg, emezeket tárják fel. Az igazság szeretetével, a szeretet jóságával, a jóság hatalmával.